A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő nem fűzött magyarázatot Iszlámábád elutasító magatartásához, de hírügynökségek szerint ez az eset is rávilágít a két szövetséges ország között feszülő ellentétekre.
“Grossman megbízott azt kérte, hogy Pakisztánba látogathasson, de mi közöltük vele, hogy jelen pillanatban ez nem lehetséges” – mondta az iszlámábádi illetékes.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a múlt héten bejelentette: Marc Grossman ezen a héten felkeresi Afganisztánt és Katart.
Iszlámábád és Washington kapcsolatai annak hatására jutottak mélypontra, hogy tavaly november 26-án az Afganisztánban szolgálatot teljesítő NATO-csapatok egyik légitámadásában életét vesztette 24 pakisztáni katona. A kapcsolatok romlása visszavetheti a békeerőfeszítéseket Afganisztánban, ahonnan tízéves háborúskodás után az Egyesült Államok fokozatosan kivonja erőit.
Az 1999-es katonai puccs óta most a legfeszültebb a viszony a pakisztáni polgári és katonai vezetők között, mert fény derült arra, hogy Aszif Ali Zardari elnök katonai hatalomátvétel veszélyére hivatkozva memorandumban fordult Washingtonhoz, segítséget kérve tőle a hadsereg és a tálibokkal együttműködő egyik titkosszolgálati részleg megzabolásához.
