Magyarország ellen három kötelezettségszegési eljárást indított a Bizottság. A döntés várható volt, de mennyire szokatlan a döntés?
Jelenleg közel kétezer ilyen eljárás zajlik, arra is volt már példa, hogy egy ülésen egy ország ellen egyszerre többet indítottak. Ám az a publicitás és figyelem, amely most a Magyarországgal kapcsolatos döntést jellemzi, példátlan. A döntést hosszabb vizsgálat előzte meg, illetve több levélváltás José Manuel Barrosoval és Viviane Redinggel. A magyar jogszabályok elemzése mára befejeződött, ennek eredménye az a három levél, amelyet elküldünk a magyar kormánynak.
Fotó: MTI / Beliczay László
Ezen kívül azonban egy újabb témakör is felmerült. Ez újabb eljárást vonhat maga után?
A Bizottság úgy döntött, hogy további vizsgálat szükséges az igazságügyi reformokról. Ez azonban csak előzetes információkérés, nem figyelmeztetés.
Mire számít, eljuthatnak az Európai Bíróságig az ügyek, vagy sikerül megegyezésre jutni?
Remélem, hogy minél gyorsabban megoldódnak az ügyek, ez mindenkinek az érdeke. Pozitív jelnek értékelem az utóbbi napok nyilatkozatait, például Martonyi János részéről. Remélem, nem kell egyik esetben sem végigjárni a teljes eljárást és nem jutnak el az ügyek a bíróságig.
Kende Tamás európai uniós szakjogász egy interjúban felvetette, hogy a Bizottság Magyarországon teszteli kibővült hatásköreit. Van ennek alapja?
Akadémikusként lehet így látni a dolgokat, ám a Bizottság nem tesztként fogja fel ezeket az ügyeket. A Lisszaboni Szerződésben meghatározott jogkörök szerint jár el a testület, hiszen ez a feladata.
A Bizottságnak mi a célja a három eljárással?
A döntést hosszú egyeztetési folyamat előzte meg, amely során sajnos nem sikerült közös nevezőre jutni. A most indított eljárásokkal az összhang megteremtése a cél.
