A New York Times koppenhágai keltezésű cikkében azt írja, hogy az európai hivatalnokok azt remélték, az EU és az IMF pénzügyi segítségének szükségessége miatt a magyar kormány megváltoztatja majd cselekvése irányait, ám nem így történt. A lap emlékeztet az új alaptörvényre és a médiaszabályozásra is, amellyel Orbán Viktor kormánya – mint írják – elmozdította a fékek és egyensúlyok rendszerét. A lap kiemelte: a csatározásba a strasbourgi székhelyű Európa Tanács is beszáll, és ugyancsak vizsgálni kezdi az emberi jogokat.
A The Independent többek között Pia Ahrenkilde Hansent, José Manuel Barroso bizottsági elnök szóvivőjét idézi, akinek elmondása szerint a bizottság alaposan megvizsgálja, hogy Magyarország új törvényei mennyire sértik az uniós jogokat, és ha érintettnek látják, akkor nem riadnak vissza, hogy minden erejüket bevessék a törvénysértések megakadályozása érdekében. Az alapvető demokratikus értékek és alkotmányos jogok a legjelentősebb garanciák a “partneri és befektetői bizalom érdekében”, ez pedig különösen a gazdasági válság idején számít alapvetőnek – jegyzi meg cikkében a brit lap, hivatkozva Barroso szóvivőjére.
The Wall Street Journal cikke szerint az EU új frontokat nyitott a Magyarországgal egyre intezivebbé váló vitában. A labda Magyarország térfelén van – idézte az amerikai lap Pia Ahrenkilde Hansent. Nagyon reméljük, hogy Magyarország magától megoldja a problémákat, és nem lesz szükségünk arra, hogy komplikált, elhúzódó és nehéz eljárásokba bonyolódjunk – hangsúlyozta a szóvivő. A lap kiemelte: a magyar kormány kész tárgyalni az új törvényekről, de továbbra is fenntartja azt a véleményét, miszerint azok összhangban állnak a nemzetközi normákkal.
The Economist írása szerint Orbán Viktor jövője nem a magyar Parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban dől el, míg az euobserver honlapján megjelen cikk azt emelte ki, hogy nem ez az első eset, hogy Magyarországnak bizottsági csörtére kerül sor Orbán reformjai miatt.
Az Index cikke az EU azért „szállt ránk”, hogy „megtörje a magyar gazdasági szabadságharcot”. Mindennek hátterében a cikk szerzője szerint az áll, hogy a Magyarországon különadókkal sújtott bankokat és cégeket igyekeznek anyaországi kormányaik megvédeni. Attól tarthatnak ugyanis, hogy a magyar példa ragadós lesz.
Magyarország elkötelezettebb a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció mellett, mint korábban bármikor – szögezte le Martonyi János külügyminiszter abban az írásában, amely a European Voice című brüsszeli hetilap csütörtöki számában jelent meg. A Tárgyalás nélkül elítélve címmel megjelentetett cikkben a magyar diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy húsz évvel az “irányított” rendszerváltás után a régi kommunista struktúrák jelentős része csaknem érintetlen maradt, miközben néhány évvel ezelőtt az ország az összeomlás szélére került. Az emberek bizalma megrendült a kormányban, a független intézményekben hosszú évek korrupt és hozzá nem értő kormányzása után, és ennek eredményeképpen a gazdaság már a válság első hullámában megremegett – fogalmazott. A Fidesz azzal az ígérettel lépett hatalomra 2010-ben, hogy a régi szerkezeteket alapjaiban átalakítja és befejezi az áttérést a kommunizmusból a demokráciára. Az ígéretek teljesítése óriási erőfeszítést igényelt, különösen a nemzetközi gazdasági válsággal a háttérben – emelte ki. Martonyi úgy vélte, a Fidesz szupertöbbsége és konzervativizmusa bosszantja néhány politikai ellenfelét, de ez nem fosztja meg a kormányt attól a jogtól, hogy a saját meghatározott kihívásaira saját megoldásokat keressen, miközben elkötelezett marad a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció mellett. Valójában elkötelezettebbek az említett értékek mellett, mint eddig bármikor – tette hozzá.
