Már biztos, hogy a Föld népessége még az idén eléri a hétmilliárdot – állítja a Harvard School of Public Health egyik professzora a Science folyóirat legfrissebb számában. David Bloom hosszabb távra is adott prognózist: eszerint a következő évtizedek népesedését szinte kizárólag a fejlődő országoknak köszönhetjük majd, a nyugati társadalmak államaira stagnálás és öregedés vár, egyre kevesebb aktív, dolgozó állampolgárral.
2050-re a jelenleginél 2,3 milliárddal többen leszünk, ennek várhatóan 97 százaléka a fejlődő területeken születik, a fele Afrikában. A harmadik világ természeti és egyéb forrásait ez a népesedés gyakorlatilag felszámolja. Egyre nehezebb lesz biztosítani a lakosság vízellátását, élelmezését, lakhatását, energiáját, ez pedig az egészségükbe, a biztonságukba és az országok gazdasági növekedésébe kerül. A fejlett társadalmak is bajba kerülnek: egyre kevesebb fiatal tart majd el egyre több nyugdíjast és rászorulót. A két „világ” problémaköre különböző, de a globalizált világban a demográfiai folyamatok mindenhol kihívást jelentenek majd – írja a professzor.
A globális demográfiai növekedés robbanásszerű. 1999-ben, azaz csupán tizenkét éve értük el a hatmilliárdot, egy fél évszázaddal ezelőtt pedig a hárommilliárdot sem érte el a Föld lélekszáma. Ahhoz képest egyébként, hogy a mostani jóslat (2050-ig plusz 2,3 milliárd fő) egészen pontos adatot közöl, a prognózisok között alapvető különbségek vannak – jegyzi meg Bloom. Van, aki szerint az évszázad közepére „csak” 8,1 milliárdan, van, aki szerint 10,6 milliárdan leszünk. A 2100-as helyzet még homályosabb: lehet, hogy 15,8 milliárd lesz a bolygó népessége, de elképzelhető, hogy a nőknek sem kedvük, sem lehetőségük nem lesz szülni. Ebben az esetben nagy lejtmenet vár a demográfiai folyamatokra és alig hatmilliárdan élnek majd a Földön.
