Kedvező külföldi visszajelzéseket kapott Szerbia miután csütörtökön kézre került Ratko Mladic, a srerbrenicai mészárlás és a szarajevói ostrom során betöltött szerepéért körözött, több mint tíz éve bujkáló háborús bűnös. Borisz Tadic szerb elnök a CNN-nek nyilatkozva „hülyeségnek” nevezte, hogy a szerb kormányzat, vagy a titkosrendőrség már régóta tudott volna Mladic rejtőzködésének pontos helyéről.
Mi? ugyan!
„Sokfelől hallom a megjegyzéseket Ratko Mladic letartóztatása után és az efféle kommentárokról elmondhatom – ezúttal cseppet sem diplomatikus kifejezést használva – ez hülyeség” – nyilatkozta Tadic az amerikai hírcsatornának. A szerb elnök azzal érvelt, hogy a kormányzat megalakulása óta minden tőle telhetőt megtett a háborús bűnösök kézre kerítése érdekében. Szerinte ezt bizonyítja Radován Karadzsics volt boszniai-szerb elnök két és fél évvel ezelőtti elfogása is. Hozzátette, Szerbia 11 évvel ezelőtti demokratikus átalakulása óta a demokratikus kormányok 44 személyt fogtak el a legfontosabb háborús bűnösök közül, köztük Szlobodán Milosevics volt szerb elnököt. Mladic elfogása szerinte már a jelenlegi kormány beiktatása óta prioritás volt, és végül siker koronázta az elhatározást.
Bosiljka Mladic, a letartóztatott Ratko Mladic tábornok neje és fiúk, Darko távozik egy belgrádi bíróságról (Fotó: MTI/EPA)
Arra a kérdésre, hogy a szerb hadsereg tagjai segítették-e Mladic bujkálását és szavatolták-e biztonságát a szerb elnök úgy válaszolt, eleinte biztosan, ám meggyőződése, hogy egy idő után már csak a legszűkebb családi kör bujtatta az ex-vezérőrnagyot. Szerbia stabilitása nincs veszélyben a szerb elnök szerint mivel a boszniai háború utáni katarzis Karadzsics elfogását követően lezajlott: „nem hinném, hogy néhány szélsőséges csoport képes lenne destabilizálni az országot” – mondta Borisz Tadic.
Mladic lesz az utolsó fehér nyuszi?
A szerb elnök cáfolatával meglehetősen ellentétes állásponton volt a lapunknak nyilatkozó Pandúr József, volt belgrádi nagykövet. A volt diplomata úgy fogalmazott, egyértelműen egy időzített kormányzati döntésről volt szó, amelyre azért került sor, mert a hágai főügyész és az unió tisztviselői sarokba szorították a szerb kormányt és nem hagytak kihátrálási lehetőséget a Mladić–ügyből. A zsarolási potenciál pedig az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdése és Koszovó helyzetével kapcsolatos kérdések voltak.
Hasonló érvekre hivatkozik a Magyar Szó publicistája, Kókai Péter is, aki pénteki írásában azt feszegeti, miért kellett ennyit várni a háborús bűnös elfogására és miért éppen most történt meg. A magyar publicista furcsállja, hogy az akcióra nem sokkal azután került sor, hogy a hágai főügyész, Serge Brammertz elégedetlenségét fejezte ki a szerbiai hatóságok és a hágai Nemzetközi Törvényszék nehézkes együttműködésével kapcsolatban. Brammertz még május közepén úgy fogalmazott, Szerbia sokkal többet tehetne Mladic kézre kerítése érdekében. Az ezzel kapcsolatos jelentését június 6-án tárgyalta volna az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
A háborús bűnösök: Szlobodán Milosevics (b), Radován Karadzsics (k) és Ratko Mladic (j) (Fotó: MTI/EPA)
Kókai feleleveníti, hogy 2001-ben Milosevicset hosszas huzavona után éppen egy nappal azelőtt adták ki Hágának, hogy Brüsszelben megkezdődött volna az a donátori konferencia, amelynek témája a Szerbiának nyújtott pénzügyi segítségnyújtás volt. 2008-ban pedig, amikor az uniós tárgyalások ismét megfeneklettek Szerbiával és Serge Brammertz bejelentette, hogy július 22-én Belgrádba érkezik, hogy, hogy nem, egy nappal korábban letartóztatták Radován Karadzsicsot. Kókai Péter a szerb háborús bűnösöket afféle fehér nyusziként említi, akiket a szerb vezetés akkor húz elő a cilinderből, ha éppen mélypontra jut az ország külföldi megítélése, vagy megakadnak az eurointegrációs tárgyalások.
Mladic elfogásával az utolsó akadály is elhárult a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd útjából, nyilatkozta Catherine-Ashton, az EU külügyi főbiztosa pénteken. Hasonlóképpen vélekedett a Szerbia és Koszovó közti tárgyalások vezetésével megbízott Boriszlav Stefanovics is, aki szerint ezután lehetőség nyílik a koszovói szerbeknek biztosított telekommunikációs rendszer, adminisztráció, szabad mozgás és egyéb fontos feltételek megvitatására.
