A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses internetes kiadásán – Chris Bryant bécsi tudósító tollából – vasárnap este megjelent értékelés szerint a magyar parlament hétfőn olyan új alkotmányról szavaz, amelyet ellenzői szerint csekély konzultáció után “hajtanak át”, és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat.
Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz “populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg”, emellett a jövendő kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja – áll a cikkben. Martonyi János külügyminiszter azonban a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta az ellenzéki pártokat az új alkotmányról folytatott tárgyalások bojkottja miatt, és kijelentette, hogy Magyarország demokratikus intézményeinek szerkezete alapvetően változatlan marad.
A lap internetes kiadásának cikke szerint a kormányfő párthű személyeket nevezett ki kulcspozíciókba, meggyengített vagy feloszlatott független intézményeket, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíj-alapok vagyonát és vitatott médiatörvényt fogadtatott el.
Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, egykori pénzügyminiszter a Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy az új alkotmány valójában kísérlet a törvényesség uralmának és a demokratikus ellenőrzések és ellensúlyok rendszerének jelentős meggyengítésére. Szentpéteri Nagy Richárd politológus a lapnak kijelentette: a világban mindenhol máshol azért iktatnak törvénybe alkotmányt, hogy az korlátozza a hatalmon lévőket, Magyarországon azonban a parlament azért készít új alkotmányt, hogy növelje (a hatalmon lévők) hatalmát. A politológus szerint “ez abszurd”.
A Financial Times szerint a befektetők valószínűleg üdvözlik majd az úgynevezett adósságfék-kiegészítést, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy a hazai össztermék 50 százaléka alá mérsékelje az államadósság-rátát a jelenlegi 80 százalékról. Elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőbeni kormányok keze meg lesz kötve, mivel olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az adótörvények, kétharmados többség kell majd a visszavonáshoz – áll a Financial Times írásában.
Szabados Krisztián, a Political Capital kutatóintézet vezetője a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a Fidesznek akkor is módjában áll majd megbuktatni az új kormányt, ha elveszíti a következő választásokat.
A baloldali francia Libération című lap szerint az új alkotmány “szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: … a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerűen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be”.
A lap kiemeli, hogy “az ideológiailag az amerikai Republikánus Párthoz közel álló konzervatív és nacionalista miniszterelnök és a “morális többséget” képviselő jobboldal” új alaptörvénye “Istenhez, a Szent Koronához és a hazához folyamodik”, és rögzíti, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre.
A szöveg – mint a Libération írja – a határon túli magyarok szavazati jogának megadására is lehetőséget teremt, akik január 1-e óta már kaphatnak magyar útlevelet. “A Fidesz célja az, hogy megszerezze a külföldön élő magyarok szavazatait a következő választásokra” – idéz a lap egy meg nem nevezett ellenzéki képviselőt.
Florence La Bruyere szerint azonban a “legsúlyosabb az állampolgárok törvény előtti egyenlősége elvének elvetése, amelyet pedig minden, Magyarország által is aláírt európai szerződés magába foglal”.
Az elemzés úgy véli: “az új alaptörvény Orbán pártjának egyebek mellett befolyást biztosít a teljes intézményrendszerre azzal, hogy létrehoz egy olyan szervezetet, amely lehetővé teheti a Fidesz számára, hogy ha ellenzékbe kerül, egyfajta alkotmányos puccsot végrehajtva, visszatérjen a hatalomba“. A Költségvetési Tanácsnak, amelynek tagjai több évig a miniszterelnökhöz közeli emberek, ugyanis korlátlan vétójoga lesz a parlament által elfogadott költségvetést illetően. És amennyiben az Országgyűlésnek nem sikerül a büdzsét elfogadnia, az Orbán Viktorhoz közel álló köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet – hívta fel a figyelmet a Libération.
A Libération úgy véli: Orbán Viktor jól tudja, hogy az európai intézmények nem mernek majd szankciókat foganatosítani Magyarország ellen az alkotmány miatt.
