A miniszterelnök az EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: előre tudta, hogy ez a csúcs nagyon nehéz lesz, és három héttel ezelőtt még nagyon jelentősek voltak az eltérések egyes tagországok között annak a hat uniós jogszabálytervezetnek a szövegét illetően, amelyek a közös gazdasági kormányzás megteremtését szolgálják. E hat jogszabály ügyében most teljes egyetértés született – állapította meg Orbán.
Áprilisban meg lehet kezdeni a tagállamok által most elfogadott szövegről az érdemi egyeztetést az Európai Parlamenttel, és bár nagyon sok módosító indítvány született eddig is, az EU soros elnökségét ellátó Magyarország miniszterelnöke szerint reális esély van arra, hogy a júniusi csúcstalálkozóra – vagyis még a magyar mandátum lejárta előtt – megszülessenek ezek a fontos jogszabályok.
Mint hozzátette, 2020 előtt nincs reális lehetősége Magyarországnak az euróövezethez való csatlakozásra, így nagyjából 2018-ig nem időszerű annak végiggondolása, hogy egy esetleges euróövezeti csatlakozás esetén érdemes-e vállalni az adóharmonizációs kötelezettségeket.
Orbán Viktor a magyar elnökség által eddig elért eredmények közül – a mostani csúcson megszületett gazdasági-pénzügyi megállapodás mellett – kiemelte az európai szabadalom ügyét, a nemek közti egyenlőség kérdését, az észak-déli infrastruktúra-összeköttetésekről született megállapodást, az energiastratégiát.
Amiben rosszabbul állunk – mondta a kormányfő -, az a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet kibővítése Romániával és Bulgáriával. E tekintetben “vékonyka” annak az esélye, hogy a kérdést sikerülhet a magyar elnökség vége előtt lezárni – fogalmazott. A horvát EU-csatlakozásról azt mondta: “pengeélen táncol”, hogy a csatlakozási tárgyalásokat még a magyar félév alatt le lehet-e zárni.
