A japán fogyasztásügyi miniszter felszólította a lakosságot, hogy ne vásároljanak föl mindent a boltokban. Ugyanis ezzel akadályozzák a megfelelő mennyiségű létszükségleti cikk eljuttatását azoknak, akik a földrengésben és a szökőárban földönfutóvá váltak.
Magával rántja a tőzsdét a pánik
A pánik már a tőzsdét is elérte. A gazdasági válság 2008-ban történt kirobbanása óta a legnagyobb napi csökkenéssel zárt a tokiói tőzsde. Ennek az az oka, hogy a befektetők tartanak a fukusimai atomerőműben történt újabb robbanás gazdasági következményeitől. Gyors eladásban főként az energetikai cégek, illetve az energiatermeléshez kapcsolódó vállalatok papírjaitól igyekeznek szabadulni. A fukusimai erőmű tulajdonosának, a Pecónak a részvényei például 25 százalékkal zuhantak.
Bizonytalan mikor kezdődik az új élet
A befektetőket aggasztják a japán gazdasági kilátások, hiszen pillanatnyilag szinte semmi nem működik, és egyelőre az sem látható, hogy mikor kezdődhet meg az újjáépítés: sok autógyár leállt, nem termelnek az acélgyárak és az elektronikai világcégek, zárva van sok olyan kikötő, ahonnan a japán termékek elindulnak a világba, és az atomrobbanás miatt takarékoskodni kell az energiával is. Azoknak a cégeknek a papírjai is veszítettek az értékükből- nehézipari, építőanyag-és építőipari vállalatok -, amelyek korábban még erősödtek, abban bízván, hogy majdan profitálhatnak az újjáépítésből.
A bankok bukhatnak a legnagyobbat
A japán tőzsde a többi régiós indexet is magával rántotta, a hongkongi Hang Seng több mint 3 százalékkal esett. Az európai és amerikai határidős indexek is jelentősen estek a tokiói záráskor.
Elemzők rámutattak: elsősorban a bankok számára járhat katasztrofális következményekkel, ha tovább zuhan a részvények árfolyama, mert komolyan meggyengülhet tőkeerejük, és ez még inkább megnehezítheti a gazdaság felépülését Japán történetének legnagyobb földrengését követően.
A piacok megnyugtatására a japán központi bank kedden két részletben összesen 98 milliárd dollár értékű jent dobott piacra az előző napi, rekordot jelentő 184 milliárd dolláros intervenció után. E lépéssel sikerült stabilizálnia a japán valuta árfolyamát.
Az FN.hu a részletekről itt tudósít.
