“A hangulat abszolút eufóriára emlékeztet” – írta Nic Robertson, a CNN tudósítója tweetjében, hiszen az egyiptomiak tánccal, énekkel, ujjongással és tűzijátékkal ünnepelték egész éjjel a “fáraó” feletti győzelmet. Szombat délelőtt pedig megkezdték a takarítást, az útakadályok és a szögesdrótkerítések elbontását, felszámolták a tér északi bejáratánál, az Egyiptomi Múzeumnál létesített ellenőrzőpontot és lerövidítették a kijárási tilalom időtartamát, ezentúl éjféltől reggel hat óráig tart majd.
A két hetes tüntetéssorozatot lezáró eseményen a társadalom minden csoportja –
muzulmánok, keresztények, liberálisok és iszlamisták – részt vett, néhány ezren még reggel is maradtak mulatni. Ők heves vitát folytatnak arról, hogy szétszéledjenek-e vagy maradjanak. Egyikük elárulta: oldalt készülnek nyitni a Facebook közösségi portálon, hogy kapcsolatban maradjanak. Emellett azt ígérik: minden január 25-én eljönnek a Tahrír térre megemlékezni a népfelkelés kezdetéről.
Game over
Éjjel, még jobb hangulat uralkodott ugyanott. “Game over! Sakk-matt!” – ez állt a transzparenseken. Az Al-Dzsazíra televízió egyik kairói tudósítója pedig arról számolt be, hogy a város olyan volt, mint egy hatalmas parti. “Soha nem láttam ehhez foghatót, olyan, mintha az egyiptomiak óriási súly alól szabadultak volna fel” -mondta. Szavait minden nyilatkozó megerősítette.
Volt aki Egyiptom szabadságáról és arról beszélt, olyat tettek, amire nincs példa az elmúlt 7000 évben. Volt aki azt hangsúlyozta, visszaszerezték méltóságukat és ezentúl soha nem engedik, hogy diktatúrában éljenek. Azt, hogy micsoda boldogság töltötte el az embereket mutatja: többen vállukra vették a katonákat, családok fényképezkedtek a harckocsik előtt és többen megjegyezték, ez életük legszebb napja.
Amerikában is ünnepeltek
Az Egyesült Államok egyiptomi közössége is összegyűlt pénteken este, az egyiptomi ENSZ-misszió közelében lévő mecseteknél Manhattanben, valamint “kulturális fővárosukban”, New York City Queens nevű kerületében.
“Szabadabbnak érzem magam, mint bármikor életemben. Bár 10 ezer
mérföldre vagyok a hazámtól, itt is éreztem a Mubarak-rezsim elnyomását és félelmetességét. De a diktatúrának vége” – jelentette ki egy 47 éves férfi New Yorkban, ahol a felmérések szerint 60 ezer egyiptomi él.
A nép hangját üdvözölték nyugaton
A nyugati országok is üdvözölték a fejleményeket, de óvatosan nyilatkoztak. “Meghallották az egyiptomi nép hangját” – ez a mondat egyaránt szerepelt Barack Obama, Bai Ki Mun és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének beszédében.
Az amerikai elnök szavait a Fehér Házból közvetítették. Obama kijelentette, hogy Mubarak lemondása csak a kezdete és nem a vége az egyiptomi demokratikus átmenetnek. A hatalmat átvevő egyiptomi hadseregnek “hiteles” lépéseket kell tennie a “valódi demokrácia” irányába. Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok kész ezen lépésekhez bármilyen segítséget megadni.
A Fehér Ház szóvivője, Robert Gibbs pedig fontosnak nevezte, hogy a következő egyiptomi kormány elismerje az arab ország és Izrael között megkötött megállapodásokat. Hangsúlyozta: “Az Egyesült Államok és Egyiptom partneri viszonya stabilitást eredményezett a Közel-Keleten, és legfőképpen békét Egyiptom és Izrael között”.
Az ENSZ főtitkára átlátható, rendezett és békés átmenetet kívánt az országnak. Ashton szerint megnyílt az út a legnépesebb arab államban a “gyors és mélyreható reformok” előtt.
Emellett, közös nyilatkozatot adott ki Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az unió két vezető politikusa elismerését fejezte ki az egyiptomi népnek, amiért vállalta a “békés és méltóságteljes” küzdelmet a demokratikus változások érdekében.
Kínának nem tetszett
A kínai lapok értékelése szerint Peking reméli, hogy Egyiptomban Mubarak lemondása után “helyreállítsák a stabilitást”. A China Daily szerkesztőségi cikkében egyiptomi válságról beszélt, de egyetlen mondatot sem szentelt a tüntetések okainak, és egyszer sem használta azt a szót, hogy demokrácia.
“A tüntetésekkel minden a feje tetejére állt az országban. Csak remélhető, hogy a hadsereg, a kormány és a nép mindent megtesz a társadalmi stabilitás fenntartásáért és a közrend helyreállításáért” – írta a lap.
Volt, ahol a levegőbe lövöldöztek
Izraelben másként reagáltak a történtekre, Benjámin Ben Eliezer volt izraeli védelmi miniszter úgy vélte, Mubarak azt tette, amit tennie
kellett. “Az utca győzött” – tette hozzá.
Hasonló véleményt fejeztek ki a Gázai övezettől Bejrútig, ahol tömegek özönlöttek az utcákra. Ezt a francia hírügynökség is megerősítette. Arról is hírt adtak, hogy a területet kormányzó Hamasz radikális iszlám szervezet a “forradalom győzelmének kezdeteként” üdvözölte Mubarak lemondását, miközben a terület lakosai levegőbe lövöldöztek, illetve tűzijátékkal ünnepeltek.
Libanonban a síita Hezbollah szervezet is méltatta az egyiptomi nép “történelmi győzelmét”.
Ki váltja Mubarakot?
Így tett Amr Musza volt egyiptomi külügyminiszter is, az Arab Liga főtitkára, akiről
elképzelhető, hogy pályázik az ország elnöki posztjára. “Remélem a következő lépéseket a demokráciára és a
reformra alapozzák” – fogalmazott és dicsérettel illette a fiatal tüntetőket és a
fegyveres erőket “a történelmi változás” kivívásáért. Bejelentette
viszont, hogy heteken belül lemond az Arab Liga élén tíz éve betöltött
tisztségéről.
Orbán Viktor Amr Muszával
A Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei szerint Mubarak lemondásával
Egyiptom “nagykorúvá vált… de ez csak a kezdet”.
Ajman Núr, aki a második helyen végzett a 2005-ös elnökválasztáson, úgy
vélekedett, hogy “a nemzet újjászületett, és a hadsereg megértette,
hogy a civil uralom előkészítése a küldetése”.
Ezzel egyidőben, a Mohamed Huszein Tantávi védelmi miniszter vezette egyiptomi fegyveres erők legfelső tanácsa kiadta hármas számú közleményét, de ebben nem sorolták fel mik a legfontosabb konkrét teendők jelenleg. Leszögezték, hogy “a nép által elfogadható törvényességnek nincs alternatívája”, de azután csak egy ígéretet tettek, hogy újabb nyilatkozatot fognak kiadni, amelyben “útmutatást” adnak.
Tehát Mubarak lemondásával egyelőre bizonytalanság köszönt az országra. Nem tudni, hogy a tüntetők által kevéssé kedvelt Omar Szulejmán milyen szerepet vállalna, mikor függesztik fel az Egyiptomban évtizedek óta érvényben lévő szükségállapotot, és kiírnak-e valóban demokratikus választásokat.
