Kinyitott a legtöbb bank, sok állami hivatalnok vasárnap ismét munkába állt, több gyár is újra megkezdte a termelést – többek között a Suzuki, az Akzo Nobel, a Heineken -, normalizálódik a helyzet a közlekedésben, és az üzletekben is egyre több az áru. A kairói tőzsde várhatóan csak vasárnap nyit ki, a londoni értéktőzsdén jegyzett egyiptomi részvények árfolyama viszont pozitív tartományban volt hétfőn délelőtt, és csökken az egyiptomi adósságtörlesztési kockázat biztosítási ügyleteinek árazása is.
Az egyiptomi font egyelőre hatéves mélyponton van a dollárhoz képest, de az árfolyamcsökkenés nem volt olyan mértékű, mint amire a kereskedők számítottak, és a várakozásokkal ellentétben alig vontak ki pénzt a bankrendszerből.
Nagy erőpróba lehet viszont, hogy milyen fogadtatásra talál a központi bank 15 milliárd egyiptomi font, hozzávetőleg 2,5 milliárd dollár értékű hétfői kötvénykibocsátása.
A hírügynökségi jelentések kiemelik, hogy az egyiptomiak többsége szeretné, ha az élet minél előbb visszatérne a normális kerékvágásba, és ismét munkába állhatnának. Sokan aggódnak a zavargásoknak a belpolitikai stabilitást, a gazdaságot, nem utolsósorban az idegenforgalmat érintő hátrányos hatásai miatt.
Erre utal, hogy sok európai turista elpártol Egyiptomtól, és inkább a Karib-tenger térségét, Malajziát, Thaiföldet vagy a Kanári-szigeteket választja. Törökországban is az az általános vélemény, hogy az egyiptomi és a tunéziai bizonytalanság elhúzódása kedvezhet a török gazdaságnak, elsősorban az idegenforgalomban és a textiliparban.
AJÁNLOTT LINKEK:
Szegénység és fiatalság: az észak-afrikai válság okai (Kitekintő.hu)
