Mint a központi választási bizottság hétfőn közölte, az 59 éves politikus előnyét már nem lehet behozni a még összesítésre váró szavazatokkal.
A testület legfrissebb, 97,7 százalékos összesítés alapján közzétett adatai szerint a vasárnapi második fordulóban Janukovics kapta meg a voksok 48,5 százalékát, 2,6 százalékponttal előzve meg a szavazatok 45,9 százalékát megszerző Julija Timosenko jelenlegi kormányfőt.
A szavazók 4,4 százaléka a “mindenki ellen” kockát ikszelte be a szavazólapon. A részvételi arány a választás második fordulójában elérte a 70 százalékot.
Timosenko harcolni fog
A két jelölt közötti szoros választási eredmény azt vetíti előre – ahogy azt Julia Timosenko már a második forduló előtt kijelentette – hogy a jelenlegi miniszterelnök nem fog egykönnyen belenyugodni a végeredménybe – véli Milován Orsolya.
A Nézőpont Intézet szakértője szerint Viktor Janukovics és Timosenko harca a bíróságon folytatódhat, ami egy elhúzódó bizonytalan helyzetet teremt. “A kárpátaljai magyarságnak pedig elsősorban egy biztos jogállami környezetre, a helyi magyar oktatást hátrányosan érintő rendeletek visszavonására lenne szüksége, ám előreláthatólag ez a következő hónapokban sem nem valósul meg” – hangsúlyozta az fn.hu-nak a szakértő.
Hozzátette: nem zárható ki, hogy a két ellenfél kiegyezik egymással a háttérben, de az is bekövetkezhet, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak keleti szomszédunknál. A májusi helyhatósági választások mellett ez újabb tehertételt jelent a helyi magyarságnak.
Apátia Kárpátalján
Milován Orsolya emlékeztetett: az országos átlag mellett messze elmaradó, 56 százalékos kárpátaljai részvételi arány jelzi, hogy a legnyugatibb ukrán megye lakosai (és kiváltképpen az ott élő magyarok) nem várnak javulást egyik politikus megválasztásától sem. “Míg az első forduló Janukovics győzelmét hozta a választásokon, a második fordulóban Timosenko fordítani tudott, és képes volt megszerezni az első fordulóban kiesett jelöltek támogatóinak szavazatát. Ebben közrejátszhatott az is, hogy a két forduló között Timosenko ígértet tett az oktatási rendeletek felülvizsgálatára” – mondta az elemző.
Janukovics a hatalom felé tart – GALÉRIA!
Hozzátette: emlékezetes, hogy míg a kárpátaljai magyarság legnagyobb szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egyik jelöltet sem támogatta, az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetsége Janukovics mellett kampányolt. Az oroszbarátként jellemzett Janukovicstól sokan azért várják az ukránosító oktatási rendeletek eltörlését, hogy ezzel az ukrajnai orosz népességnek kedvezzen. Ám figyelembe kell venni azt is, hogy az első diszkriminatív oktatási rendeletet a Janukovics vezette kormány hozta még 2004-ben, így korántsem egyértelmű, hogy az elnökválasztás eredménye pozitív fordulatot hoz az ukrán kisebbségpolitikában.
Jó is lehet a kárpátaljai magyaroknak
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerint a vasárnap véget ért ukrán elnökválasztás után kedvezően, de kedvezőtlenül is alakulhat a kárpátaljai magyarság helyzete.
Az államfőválasztásról Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke kifejtette: a második fordulóban az történt, amire számítottunk, vagyis minimális a két jelölt szavazatai közt a különbség, s ez nem zárja ki, hogy a felek a bíróságon folytatják a választási küzdelmet. De bármelyik jelölt legyen is Ukrajna elnöke, akár kedvezően is alakulhat a kárpátaljai magyarság számára a helyzet, amennyiben Viktor Janukovics, az ellenzék nyerésre álló vezére beváltja a választások előtt a kisebbségeknek tett “ködös ígéreteit”, vagy, ha úgy alakulna, Julija Timosenko kormányfő teljesítené a második forduló előtt kilátásba helyezett intézkedését a kisebbségek oktatását sújtó rendeletek hatályon kívül helyezését illetően – tette hozzá.
A politológus végzettségű KMKSZ-elnök ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy államfői minőségében Janukovics egy őt támogató parlamenti többség létrehozása érdekében megállapodik a nacionalista Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU-NSZ) pártszövetséggel, s ennek leghamarabb a kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatos választási ígéretei esnek áldozatul.
Kovács helyesnek mondta a KMKSZ-nek azt a korábbi döntését, amelynek értelmében a szervezet egyik elnökjelölt mellett sem kötelezte el magát. Mint hangsúlyozta, az államfői posztra pályázók közül senki nem tett olyan súlyú ígéretet a kárpátaljai magyarság helyzetének javítására, ami miatt a KMKSZ-nek érdemes lett volna beszállnia a választási kampányba.
Ki is az a Viktor janukovics?
Viktor Fedorovics Janukovics 1950. július 9-én született a donyecki régióban. 2002. november 31. és 2004. december 31. között Ukrajna miniszterelnöke volt. 1997–2002 között a Donecki terület Megyei Állami Közigazgatási Hivatalának az elnöke volt. 2006. augusztus 4-től újra miniszterelnök 2007. november 23-ig. Ezt követően december 18-ig az ügyvezető kormány miniszterelnöke. A Régiók Pártja, az ország egyik jelentős pártjának a vezetője.
Érdekesség, hogy 1967-ben rablás miatt három év felfüggesztettre, 1970-ben pedig testi sértés miatt kétéves börtönbüntetésre ítélték. Mielőtt politikai pályára lépett volna gázvezeték-szerelőként és autóhegesztőként is tevékenykedett. Igaz, hivatalos életrajza szerint az Ukrán Közgazdaság-tudományi Akadémia tagja, a Donyecki Állami Műszaki Egyetemen végzett ls a közgazdaság-tudományok doktora. Ellenfelei ezzel szemben gyakran felemlegetik, hogy tudományos fokozatát is helyesírási hibákkal teli írta le. Sokan műveltségét hiányosnak tartják: nemrég Anton Csehov írót például nagy ukrán költőnek nevezte.
