A nagy frakciók közti nézeteltérés tárgyát elsősorban a bolgár és a még sem hallgatott szlovák biztos viselt ügyei képezték. Miután a szocialista frakció több tagja már korábban pellengérre állította Rumjana Zseleva bolgár külügyminisztert hiányosnak ítélt vagyonnyilatkozata és más problémák miatt, csütörtökön a kereszténydemokrata Európai Néppárt vette össztűz alá a szlovák Maros Sefcovicot egy romaellenes kijelentéséért. Joseph Daul, a néppárti frakcióvezető elfogadhatatlannak minősítette Sefcovicnak azt az öt évvel ezelőtt tett megjegyzését, miszerint a romák élősködnek a szlovák állam szociális intézményein.
Az EP a tervek szerint január 26-án plenáris ülésen szavaz a jelöltek testületének alkalmasságáról, de az minden bizonnyal már a jövő héten, a meghallgatások befejezése után eldől, hogy kényszerítik-e a képviselők a tagországokat és José Manuel Durao Barroso bizottsági elnököt egyes biztosok vagy portfóliók cseréjére. Csütörtökön Brüsszelben még az a többségi vélemény tartotta magát, hogy a bizottság gyors megalakításának érdekében végül a frakciók meggyőzik egymást a jelenlegi jelöltek elfogadásáról.
A csütörtökön meghallgatott hat “vizsgázó” közül a német Günther Oettinger azt hangoztatta, hogy energiaügyi EU-biztosként az energiatakarékosságot és a klímavédelmet kívánja tevékenységének prioritásává emelni.
Meghallgatásán egy képviselő azt vetette fel, hogy Oettinger “antiszemita megnyilvánulásairól ismert csoporttal” került kapcsolatba. Válaszában a biztosjelölt elmondta: Hans Filbinger, az ő baden-württembergi miniszterelnök elődje tagja volt egy alapítványnak, és ő ezt a tagságot megörökölte, azután azonban már nem volt hajlandó részt venni az alapítvány tevékenységében.
Andrulla Vasziliu ciprusi EU-biztosjelölt elmondta, hogy a portfóliója részét képező ágazatok közül elsősorban a többnyelvűségben, az oktatás javításában, valamint a tanárok és a fiatalok mobilitásának növelésében szeretné előrelépni. Kiemelte fő feladatai közül a sport és a kulturális sokszínűség támogatását is.
Schmitt Pál (Fidesz), az Európai Parlament alelnöke a szlovák államnyelvtörvényről kérdezte a biztosjelöltet, és felhívta figyelmét annak diszkriminatív jellegére. Vasziliu közölte: figyelemmel kíséri a törvény alkalmazását, de csak akkor léphet közbe, ha az uniós jogot sért.
A máltai John Dalli, az egészségügyi és fogyasztóvédelmi EU-biztosjelölt arról beszélt, hogy egységes uniós betegjogok megteremtésére fog törekedni, a közlekedésre kiszemelt észt Siim Kallas pedig az Európát behálózó közlekedési folyosók továbbépítését ígérte. Kósa Ádám (Fidesz) felvetésére Kallas arról is beszélt, folytatni kell az utasjogok jogszabályi javítását az unióban, és érdemes lenne létrehozni egy magatartási kódexet is az ágazatban.
A regionális politikáért felelős posztra szánt, osztrák Johannes Hahn elmondta, az európai uniós támogatások felhasználásánál semmilyen szabálytalanságot, csalást vagy hibát nem kíván eltűrni. Hangoztatta, ebben a kérdésben a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni. Az osztrák biztost egyes képviselők egy korábbi cégének állítólagos adómanipulációiról is próbálták faggatni, ám Hahn tagadta, hogy köze lett volna ilyesmihez.
A várhatóan az informatikai és távközlési kérdésekért felelős, holland Neelie Kroes azt jelentette be, hogy középtávra szóló digitális akcióterv megalkotását tűzte ki célul. A jelenlegi versenyügyi biztos teljesítményéről a meghallgatást követően több befolyásos képviselő elégedetlenül nyilatkozott. Úgy vélték, válaszai túlságosan általánosak voltak, és nem mutatták kellő meggyőzéssel azt, hogy az eddig főleg az üzletpolitikával foglalkozó jelölt teljesen át tudott állni az ágazati szemléletre.
