Ahmadinezsádnak az Őrök Tanácsa által végzett szelektálást követően három (két reformpárti és egy konzervatív) jelölttel kell megküzdenie az elnökválasztáson, akik közül azonban senki sem számít „új arcnak” a forradalmi rezsimben: Mir Hosszein Muszavi az 1980-as évek miniszterelnöke, Mehdi Karrubi a parlament házelnöke, míg Mohszen Rezai a Forradalmi Gárda Csapatok főparancsnoka volt.
Három ellenjelölt a porondon
A kihívók közül a legesélyesebb – a magát fundamentalista reformernek nevező – Muszavi, aki az idősebb generációban az iraki-iráni háború alatt tanúsított szervezőképességének és gazdasági hozzáértésének köszönhetően tett szert népszerűségre, a fiatalok körében pedig a szélesebb személyes szabadságjogok követelésével és a külvilággal való kapcsolatok normalizálásának szükségességével vált igencsak közkedveltté. Ráadásul a még mindig populáris Mohamad Khatemi támogatását is bírja.
Kampány Teheránban (Fotó: Ablaka Gergely)
A síita klérushoz tartozó Karrubi magát az egyetlen nyíltan reformpárti jelöltnek tekinti, aki 2005-ben is indult az elnökválasztáson, ám akkor Mahmud Ahmadinezsád és Háshemi Rafszandzsáni mögött csak a harmadik helyen futott be. S noha győzelmi esélyei most sem nagyok, a vidéki lakosság és a diákság körében mégis igen népszerű, amit leginkább az elnökkel szemben megfogalmazott radikális kritikája (pl. Holokauszt témában azon kevesek közé tartozik, akik bírálták az elnököt) alapozott meg.
Rezai egyfajta konzervatív alternatívát igyekszik képviselni Ahmadinezsáddal szemben, és legalább olyan vehemensen támadja az elnököt, mint a reformok iránt elkötelezett két politikus. Ahogyan fogalmazott: „Ahmadinezsád provokatív és vakmerő külpolitikája letaszítja az országot a szikláról!”A gazdaság szerkezetátalakításával és a nemzeti egység helyreállításával kampányol, miközben konkrét, pontokba szedett programot is megfogalmazott az amerikai-iráni viszony normalizálását illetően.
Kiélezett verseny jöhet
A három ellenjelölt azt bizonyítja, hogy komoly vita bontakozott ki az iszlám köztársaságban, a kampányban megjelenő kérdéseket, így a gazdaság teljesítményét, a szabadságjogok érvényesülését, valamint az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat illetően egyaránt. A kiélezett versenynek köszönhetően pedig aligha fog bármelyik jelölt abszolút többséget szerezni, s így feltehetőleg csak a második fordulóban dől majd el, hogy ki lesz az ország tízedik köztársasági elnöke.
A négy évvel ezelőtti elnökválasztáshoz, és a tavalyi parlamenti voksoláshoz képest, úgy tűnik, hogy a gazdasági nehézségek mentén most erősen aktivizálódott az iráni társadalom. Amíg 2005-ben a választók több mint 30 százaléka maradt otthon, addig most minden bizonnyal jelentősebb mértékű részvétellel számolhatunk majd.
Felbolydult méhkas
A kampány pedig a korábbiaknál sokkalta színesebbre s aktívabbra sikeredett (például első ízben televíziós vitát is rendeztek a jelöltek között). Elképesztően sok volt plakát, amelyekből minden közlekedési eszközre, s az üzletek bejáratára is jutott, a rokonszenvnek megfelelően.
Mint a felbolydult méhkas, olyan volt az elmúlt napokban Teherán. A támogatók utcai megmozdulásai és szimpátiatüntetései szó szerint felborították a város megszokott rendjét. A zöldbe öltözött Muszavi-hívek menetelésük közben, az utcasarkokon és főbb csomópontokon megállva valóságos közlekedési káoszt okoztak az amúgy is igencsak túlzsúfolt metropoliszban. A kampányolás pedig az éjszakába nyúlóan folytatódott, hangos motorzúgással és látványos zászlólengetéssel.
Tömegtüntetések a választás előtt (Fotó: Ablaka Gergely)
Ahmadinezsád bírálói pedig nem szenvedtek hiányt az ötletességben sem: ábrázolták az elnököt Pinocchio-orral, utalva a valótlan állításokra, s krumplival is, amely egy korábbi megvesztegetési esetre reflektált. A politikai aktivitásnak ez a formája olyannyira ismeretlen az iráni polgárok számára, hogy az eseményeket mindenki igyekezett mobiltelefonjával vagy digitális fényképezőgépével megörökíteni az utókor számára.
Le lehet-e győzni Ahmadinezsádot?
Ahmadinezsád a szélesedő kritika, s a növekvő elégedetlenség mellett is bizakodva tekinthet a jövőbe, hiszen komoly esélye van arra, hogy az elnökválasztáson ismét sikert arasson, és az iráni tradíciókat követve másodszor is elnyerje a köztársasági elnöki megbízatást (Eddig valamennyi iráni elnöknek sikerült a duplázás).
A hivatalban lévő elnöknek ugyanis még mindig komoly támogatói bázisa van, amit a kampányzárón megjelent tömegek és az utcára vonult aktivisták is egyértelműen bizonyítanak.
Dél-Teherán szegény-negyedeiben Ahmadinezsád sokak számára nemcsak puritánsága és határozottsága miatt vonzó alternatíva, hanem igazi hősnek is számít, aki egyfelől segített a nélkülöző rétegeken, másfelől pedig az elmúlt esztendőkben igazi nagyhatalommá tette az országot. A tudományos és technikai sikerek (lásd urándúsítás) szintén mind-mind az elnököt erősítik.
Ahmadinezsád duplázásának kedvez az is, hogy támogatói (a lakosság közel 30 százaléka) biztosan elmennek majd szavazni, így alacsony részvétel mellett szinte borítékolható az elnök újraválasztása. Ráadásul az állami gépezet is mögötte áll: a fegyveres erők és a kormányzati dolgozók nagy többsége rá fogja adni a voksát.
S noha a legfőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah nyíltan nem foglalt állást, de a jelenlegi regionális körülményeknek (a hangnemében enyhülő, de még mindig megbízhatatlan Egyesült Államoknak; az új, erősen Irán-ellenes izraeli kormányzatnak; valamint a pakisztáni, afganisztáni és iraki instabilitásnak) köszönhetően aligha választana „galamblelkű” politikust.
Vallási alapú csalásra készülnek?
Bár a választások tisztaságához ez eddig is kételyek fűződtek, de komolyabb csalással nem kellett számolni. Egy, a hét elején napvilágot látott hír azonban komoly aggodalmakat kelthet: Meszbah-Jázdi nagy ajatollah, Mahmud Ahmadinezsád szellemi pártfogója vallási rendeletben szólított fel az elnökválasztási eredmény módosítására, megmásítására, amennyiben a forradalmi rendszer számára nem megfelelő eredmény születik a pénteki voksoláson.
A források szerint kezdetét is vette a „csalási folyamat” előkészítése. A közel 46 millió voksolásra jogosult iráni polgárnak majd hatmillióval több szavazólapot nyomtattak ki.
Mi lesz a választás után?
Az elnökválasztást Iránban sokan olyan jelentőségűnek vélik, mint a tavalyi amerikai voksolást, ám az Iszlám Köztársaság politikai irányvonala nem fog jelentősen változni a szavazást követően. A fontosabb kérdésekben (lásd a külpolitikai és nukleáris ügyek) ugyanis a legfőbb vezetőé a döntő szó. (A nukleáris fejlesztések kérdését illetően szinte valamennyi jelölt egyetért: folytatni kívánják a munkálatokat.)
Az elnökválasztás azonban nem csupán vihar lesz egy pohár vízben, hanem egyrészt tükrözni fogja a belső politikai megosztottságot és társadalmi hangulatot, másrészt pedig meghatározza az elkövetkezendő négy év külpolitikai hangnemét is.
Az elnökválasztás is komoly hatást gyakorolhat a regionális eseményekre és a nemzetközi kapcsolatokra. A teheráni retorika mérséklődése, ha komolyabb normalizálódást nem is fog eredményezni az amerikai-iráni viszonyban, de számos területen, ahol közösek a célok, előrelépést hozhat az együttműködésben. (Lásd az iraki és afganisztáni kormányzat stabilizálását, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, a technológiai fejlesztéseket, vagy éppenséggel az energiaforrások kiaknázását). A holtpontról való elmozdulás pedig nem csupán a kétoldalú kapcsolatokban vezethetne javuláshoz, hanem könnyebben kezelhetővé tenné a térség egyéb konfliktusait is.
tovább lehet szavazni
Iránban két órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását, mert délután még sokan álltak sorba, hogy leadhassák a voksukat az elnökjelöltekre – jelentették be péntek Teheránban. A részvételi arány legalább hetven százalék lesz – nyilatkozta a választást felügyelő Őrök Tanácsának egyik tagja. Iránban több mint 46 millió állampolgár járulhat az urnákhoz. Mahmud Ahmadinezsád államfő egyik munkatársa szerint a jelenlegi elnök vezet, és annyi szavazatra számíthat, hogy nem is lesz szükség második fordulóra. Fő vetélytársának, a Nyugaton mérsékeltként emlegetett Mir Hoszein Muszavi volt miniszterelnöknek a hívei viszont a saját felmérésükre hivatkozva az ő jelöltjük oldalán mutattak ki előnyt. Eredmény a jelenlegi előrejelzések szerint legkorábban csak szombaton lesz.
