Nagyvilág

Törökország az EU-ba tart

Országa európai uniós csatlakozását sürgette szombaton Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. Visszautasította ugyanakkor egy, nem teljes jogú tagság lehetőségét.

Az immár 44. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumot hivatalosan is megnyitó beszédében Erdogan a leghatározottabban a teljes jogú tagság mellett foglalt állást, kiemelve egyebek között Törökország stratégiai jelentőségét, valamint felelősségét a béke és a stabilitás biztosításában, továbbá Európa energiaellátásában.

A miniszterelnök elutasította azokat az uniós törekvéseket, amelyek célja a teljes jogú tagság helyett egyfajta különleges partneri viszony létesítése Törökországgal.

Stratégiailag szüksége van rájuk az EU-nak

Beszédében a török miniszterelnök országa és az EU stratégiai és biztonságpolitikai érdekeivel indokolta Ankara teljes jogú tagságának szükségességét. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a többi tagállammal egyenjogú tagság pozitív jelzés lehet a muzulmán világ számára. Utalt az ország földrajzi fekvésének stratégiai jelentőségére, hangoztatva, hogy Törökország három kontinens, illetve tenger között s egy válságok sújtotta régió középpontjában helyezkedik el.

Erdogan a csatlakozási tárgyalások folytatását, újabb tárgyalási fejezetek megnyitását sürgette. Hangoztatta, hogy Ankara teljesítette a koppenhágai és a maastrichti kritériumokat, s azt ígérte, hogy Törökország minden erőfeszítést megtesz a még fennálló hiányosságok felszámolására.

Harconlnának a terrorizmus ellen

A török kormányfő országa aktív közreműködését ígérte a terrorizmus elleni harchoz, az iráni atomválság diplomáciai megoldásához, a közel-keleti békefolyamat elősegítéséhez, valamint az afganisztáni rendezéshez. A terrorizmussal kapcsolatban a nemzetközi közösség, ezen belül az EU támogatását kérte a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni harcban.

A biztonságpolitika “Davosának” számító, immár hagyományos tanácskozás – mintegy ötven ország magas rangú politikusának és katonai szakértőjének, köztük Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszternek a részvételével – péntek este egy nem hivatalos munkavacsorával kezdődött. Ennek fő szónoka Boris Tadic szerb elnök volt, aki ismételten elutasította Koszovó függetlenségének egyoldalú kinyilvánítását, hangoztatva, hogy az a feszültség kiszélesedését eredményezné. Tadic ehelyett újabb tárgyalásokat szorgalmazott Belgrád és Pristina között a nemzetközi trojka közvetítésével.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik