Schengen után könnyebb lesz bejutni Magyarországra

Magyarország 2008. január elsején csatlakozik a schengeni térséghez. A csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a schengeni csatlakozás után azonban személyi igazolvánnyal már nem, csak útlevéllel léphetnek be az országba. A Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek továbbra is ki kell váltaniuk a vízumot, amelynek díja 35 euró lesz. Az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumegyezménynek köszönhetően viszont az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie ezt az összeget sem. Ebbe a körbe tartoznak egyebek mellett a fuvarozók, a nyugdíjasok, az iskolai csoportok és az újságírók. A magyar hatóságok alapvetően mindenkinek schengeni vízumot adnak majd ki, kivételes esetben kaphat valaki csak magyar beutazási engedélyt.

Kompenzációk

A szigorodó szabályok ellenére a rendszer „baráti” marad, ugyanis sok könnyítés jött létre az elmúlt években, főleg az ukrajnai és szerbiai magyaroknak. Ilyen kompenzáció a nemzeti vízum, valamint az annak alapján kiadható nemzeti tartózkodási engedély, amely utóbbi hat hónapon belül 90 napos tartózkodást tesz lehetővé. Budapest uniós kereteken belül tud majd kiadni kishatárforgalmi igazolványokat, amelyekkel a határ menti lakosok élhetnek, függetlenül attól, hogy a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső vagy ez alól mentes ország állampolgárai. A 60 eurós schengeni vízumdíj helyett az unió Oroszországgal, Ukrajnával, Moldovával és a nyugat-balkáni országokkal kötött vízumkönnyítési megállapodása értelmében 35 euróba kerül majd, a kishatárforgalmi megállapodás értelmében pedig 20 euró lesz a kishatárforgalmi engedély díja.

Január elsejétől az unió megosztja a vízumkérelmekkel járó terheket: sok helyen a magyar schengeni vízum kiadását másik uniós állam veszi át. Németország például 12 helyen ad ki magyar vízumot, többek között Nepálban, Libériában, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Ausztria pedig vízumot ad ki Etiópiában, Kazahsztánban és Szenegálban. Magyarország sok helyen váltja ki Lettországot, Litvániát és Szlovéniát, hazánk például Bejrútban, Teheránban és Újdelhiben fog lett vízumot kiadni. Jövőre 84 vízumkiadó helye lesz Magyarországnak szerte a világban, és főkonzulátus nyílik Jekatyerinburgban, illetve Minszkben is.

A schengeni csatlakozásra a felkészülés folyamatos, ugyanis a schengeni információs rendszer központját már szeptemberben összekötik a tagállamok központjaival, novemberben pedig megszülethet a politikai döntés a miniszterek tanácsában, karácsonyra pedig eltűnnek a szárazföldi és vízi határok. A légi határokra mindez csak jövő márciusban lesz érvényes.

Uniós határõr a magyar-ukrán határon – januártól szigorúbb lesz az ellenrõrzés (Fotó: MTI)

Magyarország kevés kérelmet utasít el

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly közel 41 millió látogató jött hazánkba, ebből 40 millióan Európából, és félmillióan Amerikából. A magyar külképviseletek 652 ezer vízumkérelmet regisztráltak. Ennek több mint a felét a szomszédos országokban, elsősorban Szerbiában és Ukrajnában nyújtották be.

Magyarországra ötféle vízumot lehet kérelmezni, ebből az úgynevezett nemzeti vízumot csak Románia, Szerbia-Montenegró, Horvátország és Ukrajna állampolgárai kaphatják meg. A leggyakrabban kiadott vízumok a B és a C típusú, vagyis az ötnapos átutazásra jogosító tranzitvízum, valamint a rövid távú tartózkodásra jogosító beutazóvízum. Ezeket elsősorban turisták és üzletemberek veszik igénybe.

A letelepedni szándékozók a D típusú, vagyis a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot szeretnék megkapni, amire jó esélyük van: minden rémtörténet ellenére a tavaly igényelt 33 777 vízumból mindössze 1534-et utasítottak el, ami mindössze 4,5 százalékos arány. Az összes vízumkérelemből pedig körülbelül ötezret utasítottak vissza a hatóságok, nagyrészt formai okokra hivatkozva, tehát jóval egy százalék alatt van a visszautasítás aránya.

—-Sok feltétel kell a magyar vízumhoz—-

A hosszú távú tartózkodási vízummal kapcsolatos elutasítás oka nem ellenszenv, politikai-etnikai hovatartozás, vagy kötelezően teljesítendő keretszám, inkább arról van szó, hogy elég sok feltételt kell teljesítenie annak, aki vízumot szeretne kapni – nyilatkozta a FigyelőNetnek Egyed Zoltán, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) idegenrendészeti igazgatója.

A kérelmezőnek a tartózkodása végéig rendelkeznie kell érvényes útlevéllel, igazolnia kell a beutazás célját, a megélhetése és lakhatása biztosítását. A beutazás céljához be kell mutatni a vállalkozói engedélyt, vagy tanulás esetén az egyetem által kiadott felvételi igazolást. Ez a sok feltétel jó szűrő is egyben, így ugyanis főleg azok igényelnek vízumot, akik az összes papír beszerzésével bizonyítják, hogy komolyan szeretnének Magyarországra jönni. Éppen ezzel okolható az elutasított vízumok alacsony száma is.

Legfeljebb 80 ezer külföldi dolgozhat nálunk

„Egyetlen keretszám mégiscsak korlátozza a vízum kiadását. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis egyszerre legfeljebb 80 ezer külföldi dolgozhat Magyarországon. Ez azonban munkaügyi korlát, nem pedig bevándorlási” – állítja a BÁH idegenrendészeti igazgatója. „Ha nem kapnak munkavállalási engedélyt, azt nem tudják a vízumkérelemhez csatolni, így nem kaphatnak munkavállalási vízumot sem” – tette hozzá Egyed Zoltán. Ugyanígy korlátozza a tanulni vágyókat az egyetemi férőhelyek száma. Aki ugyanis nem jut be az egyetemre, nyilván nem juthat vízumhoz sem.

Kivételek persze akadhatnak: a törvény mindenkire vonatkozik, a beutazás azonban olyan terület, amelyben adódhatnak egyedi és sürgős megoldást igénylő problémák. Ilyen például az, ha valaki családi tragédia, haláleset miatt sürgősen be kell hogy lépjen az országba. Ugyanígy soron kívül kap átutazó vízumot az a kamionos, aki élőállat szállítmánya miatt nem várhat napokig.

Elutasítva

Elutasítás esetén a kérelmező két dolgot tehet: vagy újra benyújtja a kérelmet, vagy jogi útra tereli az ügyet. Az A és B típusú vízumokat a magyar külképviselet bírálja el, és döntésük ellen jogorvoslatnak helye nincs. A tartózkodási, vagyis a C típusú vízumkérelem ezzel szemben a BÁH hatáskörébe tartozik, elutasítás estén döntésük bíróság előtt megtámadható jogi képviselő útján. Évente mindössze 40-50 ilyen jellegű per van folyamatban. A befizetett vízumdíj azonban mindenképpen elveszik, „ugyanis a vízumigénylők nem magáért a vízumért fizetnek, hanem az eljárásért” – pontosított Egyed Zoltán.

Az elutasítás oka a legkülönfélébb lehet. Mivel a feltételeknek gyakran nehéz eleget tenni, időnként előfordul a hamis adatközlés, ami ha kiderül, automatikusan elutasítják a vízumkérelmet. Ebbe a körbe tartozik, ha a kérelmező annak érdekében, hogy jobb színben tűnjön fel a hatóságok előtt, jobb anyagi helyzetet, jobb lakáskörülményeket jelent be, mint amit biztosítani tud. Ugyanígy megtagadható a beutazás, illetőleg a tartózkodási engedély kiadása közegészségügyi érdekből, különösen akkor, ha a külföldi AIDS, tbc, vagy akár lepra megbetegedésben szenved.

Nem felcserélhető vízumok

A schengeni vízum sem jogosít fel a Magyarországra való beutazásra; átutazásra is bizonyos feltételek mellett, csak az ukrán és a szerb állampolgárok használhatják. Ugyanígy a magyar vízummal sem lehet továbbutazni a schengeni térségbe. Súlyos esetben az elutasítást beutazási és tartózkodási tilalommal is szankcionálhatják, amely 3 évre szól, de szükség esetén meghosszabbítható.

A vízum egyébként sem belépőjegy az országba, csupán előzetes beutazási engedély, ami még nem jogosítja fel automatikusan birtokosát a belépésre. A beutazás és a tartózkodás feltételeinek igazolását a határátkeléskor is kérhetik az utastól, és amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, úgy akár a határról is visszafordíthatják.