A magyar külpolitikának a belső reformok sikerét kell szolgálnia, utóbbi nélkül a kontinens perifériájára sodródhatunk, megerősödhet a nemzeti radikalizmus és a bezárkózás – fogalmazott évértékelő beszédében a miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc ezzel egy olyan, az egész kelet-közép európai régióra jellemző jelenségre hívta fel a figyelmet, mely napjainkban különösen aktuális – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az egykor nyugalmas régióban mára számos országban komoly a radikalizálódás veszélye. Gyurcsány kiemelte, hogy a térségben tapasztalható nemzeti radikalizmus nem egy helyen modernizáció-ellenes és provinciális, az idegenektől való félelem, az idegengyűlölet, a demokráciától, a piacgazdaságtól való elfordulás jellemzi.
Radikalizmus fenyegethet
Hazánkban és Közép-Európában a nemzeti radikalizmusra adandó egyetlen válaszként Gyurcsány a reformpolitikát említette a Magyar Tudományos Akadémia épületében külpolitikai szakértők és a diplomáciai testület tagjai előtt, megemlítve, hogy egyesek álmegoldásokat kereső gazdasági és szociális demagógiával jutnak szélesebb társadalmi bázishoz.
Arra figyelmeztetem magunkat és a térség valamennyi polgárát, ne próbálja meg mindig a legkönnyebb utat választani, mert a térség történelme arra tanít, hogy az nagyon sok esetben zsákutca – jelentette ki a miniszterelnök, aki ilyen zsákutcának tekinti a nemzeti radikális, a szociálisan populista válaszokból építkező politikai megoldásokat. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy magyar és régiós tapasztalatai szerint mérsékelt középpártok és radikális politikai erők szövetségre lépése esetén a radikálisok fertőzik meg a középpártokat.
Göncz Kinga külügyminiszter mellett a kormányfõ (MTI/EPA)
A miniszterelnök szólt arról, hogy a nemzetpolitikának nem a magyarországi pártpolitikai megosztottság exportjáról, hanem a nemzeti összefogásról kell szólnia. Tálas Péter szerint a miniszterelnök a politikai szélsőségek elutasításával nemcsak belpolitikai vetélytársainak üzent, hanem az uniónak is, akik szankcionálhatják a nemzeti radikalizmust, mint azt a lengyel, vagy a szlovák kormánypárt egyes megnyilvánulásai után tapasztalni lehetett.
Újragondolt szomszédi viszony
A miniszterelnök beszédében a szomszédos országokkal kapcsolatos konkrét sérelmekről és az azokra adott válaszokról nem esett szó. Gyurcsány ugyanakkor leszögezte, hogy a határon túl élő magyarság megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a magyar közösségek előtt az eddigieknél jobban megnyíljanak a gazdasági és kulturális érvényesülés feltételei, ezért az eddigi támogatáspolitika mellett a területi és regionális fejlesztéspolitikának lesz a jövőben kitüntetett szerepe”
A beszéd emelkedett hangneme nem véletlen, véli Tálas, aki szerint bár a miniszterelnök konkrétan nem beszélt róla, a szomszédsági viszonyban egy új koncepció látszik kirajzolódni. Szomszédaink közül többen az unió tagjaivá váltak, mely nagy lehetőséget jelent hazánk számára, és új keretek közé helyezi a szomszédokkal való párbeszédet.
Három új pillér
A külpolitikai stratégia újragondolásának igénye már a tavalyi kormányalakítás után felmerült a kormánnyal szemben. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a kilencvenes években lefektetett három fő irányvonal közül kettőnek, az euroatlanti integrációnak és a szomszédsági politika javításának gyakorlatilag lejárt a szavatossága, és jócskán átértékelődött a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének kezelése is.
Az aktívabb, árnyaltabb, hatékonyabb magyar külpolitika érdekében létrehozzuk a Magyar Kül-és Biztonságpolitikai Tanácsot, amelyet Valki László nemzetközi jogász, egyetemi tanár fog vezetni – jelentette be a miniszterelnök. Jóllehet hazánk új külpolitikai stratégiája csupán nyárra készül el, Gyurcsány beszédéből már most következtetni lehet az új irányvonalakra. Hazánk külpolitikai prioritásait a Nyugat-Balkánnal való viszony, a poszt-szovjet térség, valamint az uniós politika fogja adni – véli Tálas Péter.
Erőteljes európai opció
Az Európa-központú irányvonalat jól mutatja, hogy a miniszterelnök minden eddiginél erőteljesebben állt ki az uniós érdekek mellett, hangsúlyozva, hogy hazánk az integráció mélyítése és a bővítés mellett foglal állást.”Magyarország érdeke az, hogy egy erős, önálló döntési és cselekvési képességgel rendelkező, egységes Európai Unió alakuljon ki, olyan, amely egyenrangú partnere, nem pedig ellensúlya az Egyesült Államoknak” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: felelősségünk Magyarországért elválaszthatatlan az európai jövőjéért viselt felelősségünktől.
A miniszterelnök szélesebb és mélyebben integrált európai együttműködést tartott szükségesnek, ugyanakkor – mint mondta – az EU-ban látja a nemzeti karakter, a nemzeti érdekek jobb képviseleti lehetőségét is. Hangsúlyozta Európa nyitottságának megőrzését is, részben a szomszédok, részben más térségek felé.
Gyurcsány Ferenc szerint az európai alkotmányozási vitában meg kell őrizni a kompromisszum egyensúlyát és a jelenlegi patthelyzetnek mielőbb meg kell szűnnie. Megjegyezte: egyetért Angela Merkel német kancellárral abban, 2009-ben már úgy kellene lebonyolítani az európai parlamenti választásokat, hogy a megoldatlan intézményi kérdésekre megtalálták a válaszokat.
A kormányfő szorgalmazta Horvátország mielőbbi felvételét az unióba, valamint azt, hogy a Nyugat-Balkán államai gyorsabb ütemben közeledjenek az EU-hoz, hiszen – fűzte hozzá – ez a térség biztonságát és prosperitását szolgálja. Közölte: ebben a folyamatban kulcsszerepe van Szerbiának, mert ha ott politikai stabilitás és gazdasági megerősödés tapasztalható, az kihat az egész térségre. Szorgalmazta az EU és a Nyugat-Balkán közötti vízumkönnyítési tárgyalások mielőbbi sikeres lezárását, és azt, hogy az unió mielőbb tegyen javaslatot a vízumliberalizációs intézkedések megtételére.
Balkáni remények
Koszovó ügyéről szólva azt mondta, olyan megoldásban bízik, amely életképes és valamennyi ott élő közösség érdekeit figyelembe veszi. Úgy vélte, ehhez az Ahtisaari-csomag jó kiinduló alap. Mint mondta, megérti, hogy a török EU-tagság kérdése kapcsán számos országban ellenérzések tapasztalhatóak. Hozzátette ugyanakkor: a magyar álláspont továbbra is kiáll az iszlám vallású, ám szekuláris, a tagsági feltételeket remélhetőleg teljesítő Ankara uniós tagsága mellett.
Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a mértékletesség és a mérsékeltség politikájában nyitottnak kell mutatkozni a különböző vallási nézetek, meggyőződések iránt, ugyanakkor Törökországban meghatározónak kell lennie az európai kulturális értékek, hagyományok tiszteletben tartásának, a mérsékelt közéleti, társadalmi, politikai vallásnak.
Posztszovjet kapcsolat
Gyurcsány Ferenc azt mondta, az olaj- és gázszállítási problémákra a közös, átfogó európai energiapolitika kialakítása lehet a megoldás, amíg azonban ez nem jön létre, Magyarország önálló energiapolitikát is folytat Oroszországgal. Az elmúlt időszak problémái kapcsán úgy fogalmazott, Moszkva nem Európát akarta megzsarolni, ugyanakkor Európa energetikai kiszolgáltatottsága egyre fokozódik. Az EU-Oroszország viszonyról szólva azt mondta, kölcsönös félelmek és bizonytalanság helyett együttműködő partnerségre van szükség és egymás jobb megértésére.
A miniszterelnök szólt Kínáról is, kiemelve, hogy a magyar külgazdaság számára elsőrendűen fontos ország, és Magyarország jól teszi, amikor megalapozza jelenlétét Délkelet-Ázsiában.Az évértékelő beszéd előtt Göncz Kinga külügyminiszter mondott bevezetőt, megerősítve, hogy a szakértők és civilek bevonásával készülő új külkapcsolati stratégia nyárra elkészül.
