Már a novemberi eleji félidős kongresszusi választások másnapján megkezdődtek a találgatások a 2008-as elnökválasztás lehetséges jelöltjeiről, melyik politikus milyen eséllyel szállhat ringbe. Bill Clinton volt elnök felesége – akit szinte minden elemző a demokraták nagyágyújaként emleget – még nem jelentette be jelöltségét, de már pártja legfelsőbb vezetőivel egyeztetett az esélyekről – írta a newsmax.com hírportál pénteken.
Hillary Clinton nagy fölénnyel, majdnem húsz százalékkal vezeti a népszerűségi listákat a többi demokrata politikus előtt, a New York-i Marist Egyetem közvélemény-kutató intézetének felmérése szerint, az egész országot tekintve személyisége azonban rendkívül megosztó jellegű.
A demokrata táborban 33 százalékos a támogatottsága, őt követi John Edwards volt szenátor 14 százalékkal, majd Al Gore egykori alelnök 13, illetve Barack Obama illinoisi szenátor 12 százalékkal. Egyéb demokrata politikusoknak tíz százalék alatti a népszerűségi mutatójuk.
Az összes regisztrált amerikai szavazónak azonban nagyon nagy aránya, 47 százaléka úgy nyilatkozik, hogy biztosan nem voksolna Clintonra, ha elnökjelölt volna. A volt first lady csak 25 százaléknyi biztos szavazatra számíthat, 28 százalék azt mondta, hogy esetleg rá szavazna.
Guiliani vagy McCain a túloldalon
A republikánus szavazótömbön belül Rudy Giuliani volt New York-i polgármester 24 százalékos, John McCain arizonai szenátor 23 százalékos támogatottságú. Giulianival szemben viszont saját pártján belül legalább akkora az ellenérzés, mint Clintonnal szemben pártján kívül. A republikánusok 47 százaléka nem adná voksát a volt polgármesterre, a republikánus érzületű lakosság szemében ugyanis szálka, hogy Giuliani abortuszpárti, támogatja a fegyverbirtoklás szabályozását és kiáll a melegek jogaiért.
Hillary Clinton számára az elnökválasztás nagy kérdése tehát az lehet, hogy míg nagy népszerűséget élvez pártján belül és könnyen a Demokrata Párt jelöltjévé válhat, vajon el tudja-e fogadtatni magát a pártján kívüli szavazókkal is? Rudy Giuliani számára pedig az a nagy dilemma, hogy miközben talán elegendő szavazatot kaphatna az elnökválasztáson a győzelemhez, egyáltalán nem biztos, hogy ehhez el tudja-e nyerni előbb pártja jelöltségét.
