Az Iráni Iszlám Köztársaság meghozta döntését: a nukleáris energia területén erőteljesen folytatja útját, és el fogja nyerni erőfeszítései gyümölcsét – jelentette ki Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője az állami televízióban.
A bejelentés előre vetíti, hogy kedden várható hivatalos válaszában Teherán elutasítja a nyugati hatalmak, valamint Oroszország és Kína közös követeléseit.
Hamenei nyilatkozatában azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy nyomást gyakorol Teheránra, noha az kinyilatkoztatta, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. Az olyan arrogáns hatalmak, mint az Egyesült Államok a lehető legnagyobb nyomást gyakorolják Iránra, miközben tudják, hogy Irán nem akar atomfegyvert – mondta Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
A Pretoriában tárgyaló Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter hétfőn szintén közölte: befejeztük a kérdés áttekintését. Reméljük, hogy megoldást találunk az atomkérdésre, tiszteletben tartva Irán jogát a nukleáris technológiára. Teheránban az iráni atomenergia ügynökség vezetőjének helyettese világosabban fogalmazott, amikor kijelentette: “figyelembe véve az iráni tudósok által elért műszaki eredményeket, az urándúsítás leállítása egyáltalán nem lehetséges”.
A nyugati ajánlatcsomag
A nyugati hatalmak – Oroszországgal és Kínával kiegészülve – június elején javaslatcsomagot nyújtottak át Iránnak a nyugtalanító kérdés átfogó rendezésére. A csomagban gazdasági és más ösztönző intézkedéseket helyeztek kilátásba, cserében pedig a fő követelésük az volt, hogy Irán állítsa le az urándúsítást, amely polgári és katonai célokat egyaránt szolgálhat. Nyugati diplomaták szerint Teheránnak le kell mondania az urándúsításról, ez a további tárgyalások előfeltétele. Minden másfajta választ valószínűleg elutasításként fognak értékelni a nyugati fővárosokban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa július végén határozatban követelte, hogy Irán függessze fel nukleáris tevékenységét. Augusztus 31-ig adott határidőt erre, ellenkező esetben a perzsa államnak büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. Ez a BT-határozat volt az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támasztott, és amely szankciók mérlegelésével fenyegetett.
Mit tehet a BT?
Amennyiben Irán továbbra is hajthatatlannak mutatkozik, akkor a július 31-i határozat feljogosítja a BT-t, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányának megfelelően meghozza a “megfelelő intézkedéseket”. Ezek az alapokmány hetedik fejezetének 41. cikkében rögzítettek szerint lehetővé teszik gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedések foganatosítását Teheránnal szemben, kizárják azonban a katonai erő használatának lehetőségét.
Washington bízik abban, hogy a BT már szeptember elején szankciókat hoz Teheránnal szemben, a határozat megszületése azonban nem jelenti automatikusan büntető intézkedések életbe léptetését. A Biztonsági Tanács vétóval rendelkező tagjainak – elsősorban Oroszországnak és Kínának – a ragaszkodására további tárgyalások várhatók a határozat szövegéről; a szankciókról döntő határozat megszületéséig így hetek, vagy akár hónapok is eltelhetnek.
Irán kiléphet az atomsorompó-szerződésből, felgyorsíthatja az urándúsítási munkálatokat, leállíthatja a nyugati országokba irányuló olajszállításokat, és szövetségesei révén további erőszakot szíthat Irakban, Libanonban és a palesztin területeken. Irán azonban visszafogottan is reagálhat, hogy a nagyhatalmak érdekellentéteit kihasználva aláássa a büntető intézkedések hatását.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
