A merényletet kutató ENSZ-jelentés szerint a gyilkosság vádjával eddig letartóztatott négy magas rangú libanoni tábornok jelentős erőforrásokkal rendelkezett az akció kivitelezéséhez, a bűncselekményt hónapokig tervezték, valamint az is bizonyítható, hogy Hariri tevékenységét és lépéseit folyamatosan követték. A rendelkezésre álló információk alapján a jelentés kizártnak tartja, hogy a szíriai és libanoni hírszerzés ne lett volna tudatában a készülő gyilkosságnak. Szíria tagadja az állítást, és kijelentette, hogy a bírálatokkal ellentétben együttműködött a külföldi vizsgálókkal.
Szíriát szankciókkal fenyegetik
A BT most kiadott határozattervezete szerint a vizsgálatokat nehezítette, hogy Szíria megtagadta az együttműködést, és akadályozta az információk begyűjtését. Az Egyesült Államok és Franciaország által készített határozattervezet felszólítja Szíriát, hogy teljesen és feltétel nélkül működjön együtt a vizsgálat fennmaradó szakaszában, tartóztassa le a gyanúsítottakat, valamint ne engedje az ország elhagyását azon személyeknek, akiket az ENSZ valamilyen módon kapcsolatba hozott a gyilkossággal vagy annak előkészítésével. Szíriának engedélyeznie kell, hogy a testület – ha úgy ítéli meg, hogy a nyomozás érdeke ezt megkívánja – Szírián kívül, illetve szíriai tisztviselők jelenléte nélkül kihallgathasson szíriaiakat. Arra az esetre, ha Szíria a feltételeket nem teljesíti, az ENSZ BT szankciókat helyezett kilátásba, melyekről egyelőre még nem szivárogtattak ki részleteket.
Oroszország élne a vétójoggal
A büntetőintézkedéseket ugyanakkor ellenezheti több, Szíriával szövetséges BT-tag, mint például Algéria, Oroszország és Kína, melyek közül az utóbbi kettő vétójoggal rendelkezik a Biztonsági Tanácsban. A Damaszkuszra nehezedő nyomás erősítése érdekében az Egyesült Államok eközben külügyminiszteri értekezletet sürget a határozattervezetről, amelynek elfogadásához a 15 BT-tag közül legalább kilenc támogatására van szükség.
Egy héttel a Biztonsági Tanács által most készített határozattervezet előtt egy ENSZ-jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a szíriai és libanoni hatóságoknak közük volt a korábbi libanoni miniszterelnök meggyilkolásához. Rafik Hariri és még húsz ember februárban egy bombatámadás következtében vesztette életét Bejrútban. A merénylet nyomán akkor hatalmas Szíria-ellenes tüntetések törtek ki Libanonban, mivel az ellenzék Damaszkuszt és a Szíria-barát bejrúti kormányt vádolta a Hariri elleni összeesküvéssel. A tüntetések a kormány bukásához, új választások kiírásához, valamint a szíriai csapatok Libanonból való, 29 évi megszállás utáni kivonásához vezettek. Damaszkusz április 26-án fejezte be katonai egységeinek evakuálását az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1559. számú határozatának megfelelően. Szíria azonban továbbra sem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Libanonnal.
A szerdán közzétett határozattervezetet Detlew Mehlis német államügyész-diplomata jelentései alapján dolgozták ki, aki az ENSZ BT megbízásából nyomozott a Közel-Keleten, elsősorban Libanonban. Az ügyész elmondta: folyamatosan fenyegetéseknek van kitéve, és komolyan fél attól, hogy a közeljövőben az életére törnek.
