A világ már nem lesz olyan, mint előtte volt – mondták politikusok, nemzetbiztonsági szakértők és sokan mások a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás után. Az akkor kissé patetikusnak tűnő megjegyzés beigazolódni látszik. Miközben a terror elleni küzdelem beépült a világ szinte összes országának politikai kommunikációjába, kétes erkölcsű háborúk robbantak ki e jelszó zászlaja alatt. Nem is teljesen alaptalanul, hiszen az említett időpont óta maguk a nehezen körülhatárolható, de könnyen „címkézhető” terrorista csoportok is sok embertelenséget követtek el annak érdekében, hogy a feszültség mélyen átjárja az emberek mindennapjait. Ha az egyes terrorcselekmények nagyságát illetve az áldozatok számát vesszük figyelembe, akár optimizmusra adhat okot az a tény, hogy az ikertornyok elleni pusztításhoz hasonló méretű merényletre azóta nem került sor, ám ez a kép csalóka lehet.
A tavalyi év során ugyanis 1907 ember vesztette életét terrorista támadásokban, azaz egy év alatt megháromszorozódott az áldozatok száma. A terroristák összesen 650 alkalommal csaptak le 2004-ben és a halottak mellett több mint 6700 embert sebesítettek meg.
Hasonló módszer
A 2004-es év azonban nem csupán e szomorú statisztika miatt kap kiemelt helyet a történelemkönyvekben és kerül a politikai és szakértői elemzések középpontjába a mostani londoni robbantássorozat kapcsán is. Tavaly március 11-én volt ugyanis az első, nagyon súlyos terrortámadás az európai kontinensen, melyet a New York-i és a mostani londoni merénylethez hasonlóan, a szélsőséges iszlám terrorcsoport, az al-Kaida vállalt magára. Csakúgy, mint a 2003. novemberi isztambuli, brit célpontok ellen elkövetett merényletsorozatot, melyben 26 ember vesztette életét és négyszázan megsebesültek.
A közel kétszáz halálos áldozatot követelő madridi robbantás azonban az elkövetés módjában is nagyon hasonlít a londoni merénylethez. A spanyol fővárosban sporttáskákban elrejtett 10 robbanószerkezet lépett működésbe négy, utasokkal zsúfolt vonatszerelvényen, a reggeli csúcsforgalomban. A madridi merénylet egyértelmű válasz volt a spanyol katonák iraki jelenlétére és figyelmeztetés a három nappal később rendezett parlamenti választásokra: nem mindegy, hogy az iraki invázióban való részvételt támogató vagy ellenző kormány jut-e majd hatalomra. Ami a választások végeredményét illeti, a terroristák elérték céljukat.
Pontos időzítés
A mostani támadás üzenete ugyan kevésbé kikristályosodott, az időzítésre azonban nem nehéz magyarázatot találni – akár többet is. Szerdán jelentették be ugyanis, hogy London rendezheti meg 2012-ben a nyári olimpiát, mely az eredményhirdetés pillanatától kezdve a politikusok mellett joggal foglalkoztatja a brit nemzetbiztonsági szakértőket is. Ám valószínűleg mégsem ez áll az időpont megválasztása mögött, hiszen a terrortámadás megszervezésekor még legfeljebb csak sejteni lehetett, hogy a hét év múlva sorra kerülő olimpia házigazdaszerepéért vívott versengésben – melyben többek között New York és Madrid is részt vett – ki lesz a befutó.
Az azonban már jóval korábban tudott volt, hogy ezekben a napokban Nagy-Britannia látja vendégül a világ nyolc vezető hatalmának kormány- és államfőit. A G8 skóciai csúcstalálkozóján Bush, Chirac és kollégáik eredetileg a szegénység elleni küzdelemről és a környezetvédelemről beszélgettek volna, ám a csütörtöki események után nyilván ismét szóba kerül a terrorizmus elleni harc.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
