Külföld

Tőzsdeélénkítési törvénycsomag – Késő bánat?

admin
admin

2001. 07. 31. 21:54

Ősszel a parlament elé kerül a Pénzügyminisztérium (PM) tőzsdeélénkítő csomagja, amelynek tartalma még formálódik.

Csekély néhány éves késéssel, végre látótávolságba került a kormány tőzsdeélénkítő csomagja. A pénzpiaci szereplők közül sokan ugyan tejesen szkeptikusak azt illetően, feltámasztható-e egyáltalán a teljesen padlóra került hazai értékpapírpiac, most úgy tűnik, a várva várt törvénymódosítási javaslatok őszszel a Ház elé kerülnek. De csupán ennyi biztos, az még nem dőlt el, miről is szavaznak a képviselők, az előkészítő munkálatokon ugyanis két tárca – a PM mellett a Gazdasági Minisztérium (GM) is – fáradozik, s a szakmai viták még nem zárultak le minden kérdésben. Az erőviszonyokat persze meghatározza, hogy a törvényi változások előterjesztője a PM, a GM-nek csak javaslattételi jogosítványa van.

A minisztériumok közötti egyeztetés külső szemlélő számára korántsem tűnik zökkenőmentesnek, a “probléma” megoldását a két fél más és más eszközökkel látja megvalósíthatónak. Hegedűs Éva, a GM helyettes államtitkára viszont nem lát ellentmondást a két hivatal javaslatai között. A GM a helyzetértékelésre és a lehetséges beavatkozási területek megjelölésére koncentrált egy év elején elkészült anyagban – mondja -, a PM pedig a hosszú távú keretek megalkotásán dolgozik. Ennek megfelelően a pénzügy szakértői a jogi keretfeltételek megalkotását, illetve modernizálását tűzték ki célul, a GM pedig többek között az egyedi, a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos kedvezményekben lát lehetőséget.

A jelenlegi értékpapírtörvény helyébe lépő új szabályok – a PM által a kormány elé terjeszteni kívánt törvénycsomag közel 500 paragrafust tartalmaz – az értékpapírpiacon túl érintik majd a befektetési alapok és az árutőzsde működését is. A jogszabályi keretfeltételek kialakítása során – mint azt Terták Elemér, a minisztérium helyettes államtitkára a Figyelő kérdésére elmondta – mindenekelőtt lazítani szándékoznak a vállalatokra vonatkozó kötvény- és részvénykibocsátási előírásokon. Törölni szeretnék például azt a korlátot, amelynek értelmében egy-egy cég legfeljebb saját tőkéje erejéig bocsáthat ki kötvényeket. A tárca szakemberei ettől a lépéstől a kötvénypiac megélénkülését remélik. Az intézkedés már csak azért is időszerű lenne, mivel a modern vállalatértékelési módszerek fényében egy vállalat “egészséges” finanszírozása sokszor a saját tőke mennyiségénél több idegen tőke jelenlétét követeli meg. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a beruházó általában magasabb hozamot vár el, mint a hitelező, így relatíve olcsóbb a hitel, mint a saját tőke. Hasonló reményeket fűz a PM a nyilvános részvénykibocsátás eddigi szigorának oldásához is. Mint ismeretes, jelenleg a nyilvános részvénykibocsátás feltétele a vállalat tőzsdei bevezetését megelőző hároméves működés. Szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a hároméves korlátozás eltörlésével komolyan megnövekszik az új kibocsátású részvények kockázata. Például azért, mert a befektetők olyan ötlethez adják tőkéjüket, amelynek sikere korántsem biztosított a gyakorlatban, de emellett a csalás lehetősége is nagyobb. A rizikót némileg csökkenti, hogy a befektetők által felajánlott pénzt a forgalmazó köteles külön számlán kezelni a jegyzés lejártáig.

Az értékpapírpiac néhány fontos szabályának tervezett módosításaJELENLEG



• A vállalat nem bocsáthat ki saját tőkéjét meghaladó kötvénymennyiséget

Legalább három üzleti évet kell maga mögött tudnia annak a cégnek, amely a tőzsdére akar lépni

• Értékpapírok kölcsönzése csak a brókercégek és a Keler között folyhat, illetve a brókercégek csak saját részvényeiket adhatják kölcsön az ügyfeleknek

• Törvény szabályozza a különféle értékpapírtípusokat

• Az árfolyamnyereség után fizetendő adót rögtön az értékpapír eladásakor ki kell fizetni, miközben az esetlegesen elszenvedett árfolyamveszteségből visszajáró adó csak az év végén kerül kiegyenlítésre

• A befektetési alapok szigorú feltételekhez vannak kötve, így például nem vásárolhatják meg egymás befektetési jegyeit

JAVASLAT

• A vállalat – a kockázat megjelölésével és megfelelő hitelbesorolással – kibocsáthat a saját tőkéjét meghaladó kötvénytömeget

• Megfelelő garanciavállalásokkal már a tőzsdén is megszerezheti egy induló vállalkozás az ötlete megvalósításához szükséges összeget

• A tulajdonos beleegyezésével kölcsönadható az értékpapír

• A szabályozás kikerül a törvényi keretek közül, helyette miniszteri rendelet teszi lehetővé az új értékpapírtípusok megjelenését

• Csak év végén, a nettósított érték után kell az adót befizetni az államkasszába

• A kockázatkedvelő befektetők is megtalálhatják számításukat a befektetési alapoknál

A brókercégeket érintő egyik legfontosabb javaslat, hogy a jövő évtől az alkusz társaságok már közvetlenül is – a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) közbeiktatása nélkül – kölcsönadhatják ügyfeleik értékpapírjait, természetesen csak a tulajdonosok felhatalmazásával. Nemcsak a brókercégek várnak sokat ettől a javaslattól, de a PM is: azt remélik, hogy a hosszú ideje csak ritkán mozgó, “porosodó” értékpapírok megelevenednek, ami életet visz a kereskedés egészébe. E módszerrel az a “befektető” is profithoz juthat, aki eredetileg nem rendelkezett értékpapírral, mindössze kölcsönvette és eladta, majd amikor a körülmények kedvezőek voltak, bevételéből egyszerűen visszavásárolta azt.

A törvénycsomag egyik fontos, de még képlékeny állapotú eleme az adókedvezményekről és az adózásról szóló javaslat, amely várhatóan még sok vitára adhat okot a két minisztérium között. A GM vezetésével, a PM, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Budapesti Árutőzsde (BÁT), valamint a brókercégek részvételével megalakított Tőzsdefejlesztési Bizottság javaslatai többségében a társasági adófizetési kötelezettség kérdéskörét érintik. S míg a bizottság a tőzsdére lépés nyomán felmerülő pluszköltségeket társasági adókedvezményekkel kompenzálná, Terták Elemér ezt erőtlen javaslatnak tartja. A helyettes államtitkár szerint e költségek finanszírozását a Széchenyi-terv keretei közé kellene beilleszteni. “Önmagában az adókedvezmények még nem teszik vonzóvá a tőzsdére lépést – érvel Terták -, mint ahogyan annak idején a tőzsdekényszer sem volt sikeres.” A végső szót azonban még nem mondták ki, a helyettes államtitkár állítása szerint a javaslatot még vizsgálják.

A piaci szereplők szemében az egyik legnagyobb szálka, hogy a veszteséget veszteségre halmozó tőzsdén ez évtől árfolyamnyereség-adót vezettek be. Ám csalódniuk kell azoknak, akik a sokat bírált törvény eltörlésére számítottak, ugyanis a PM szakemberei szerint a tőzsdei besszhez vajmi kevés köze van a szóban forgó adónem bevezetésének. Mégsem marad minden a régiben. A PM számára sokkal inkább elfogadhatónak tűnik az a GM-javaslat, miszerint egy bizonyos értékhatár alatt nem kellene az állami kasszába befizetni ezt a fajta adót (a költségvetést ezek a befizetések tavaly mintegy 4 milliárd forinttal gazdagították) – mondja Hegedűs Éva.

Az adózás témakörében egyébként elvi egyetértés van a két minisztérium javaslata között az árfolyamnyereség és -veszteség elszámolásának egységesítését illetően. Így valószínűsíthető, hogy a jövő évtől a nyereség után fizetendő adót is csak az év végén, a veszteséggel csökkentett érték után kell fizetni. Megszűnhet az a felemás helyzet, hogy a pozitív hozam után elszámolt adót rögtön a papírok értékesítésekor be kell fizetni, viszont a spekuláció negatív egyenlegére csak az év végén utalja vissza az adót az állam. Az értékpapírokat érintő kérdéseken túl a befektetési alapok helyzetét is rendezni szeretné a törvényjavaslat. Lényeges változást hozhat a befektetők és az alapkezelők életében, hogy az eddigi biztonságra törekvő politika változik: ezentúl kockázatos, ugyanakkor nagyobb profittal kecsegtető befektetési alapok is felállhatnak, amilyenek eddig csak nyugaton voltak ismertek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.