Külföld

Bankjegycsere Magyarországon – Mindenki egyért

admin
admin

2001. 07. 17. 19:16

A hazai bankok abban reménykednek, hogy problémák nélkül és olcsón ússzák meg az európai valutacserét. Ügyfeleiknek is azt ígérik: aki figyel, nem veszít a bolton.

Egyik ügyfelünk az euró tavaly őszi mélyrepülése idején lélekszakadva kereste fel a bankot, hogy uniós devizáját azonnal váltsuk át német márkára; nem is sejtette, hogy a két pénz kurzusa szinkronban mozog – meséli Valde Péter, a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) európrojekt-vezetője, érzékeltetve, hogy e bankjegyek januári bevezetése bőven ad majd teendőt a bankok kommunikációs szakembereinek. A tét ezúttal valóban nagy, ellentétben a két évvel ezelőtti helyzettel. A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) közös pénzének megszületésekor ugyanis az euró mellett a tagállamok nemzeti fizetőeszközei is továbbéltek. Ezúttal viszont a magyarok keményvalutában őrzött “aranytartalékai” is elúszhatnak, de legalábbis komoly veszteséget kell elkönyvelni, ha valaki későn kapcsol, s a forgalomból kifutó pénzét nem cseréli időben euróra. Statisztikák, felmérések ugyan nincsenek, ám Magyarországon kevesen lehetnek, akiknek a számláján vagy “szalmazsákjában” egyáltalán ne lenne egy kevés az öreg kontinens államainak bankóiból. Banki tapasztalatok szerint a vállalatok többsége “képben van”, ám a lakossági ügyfelek jelentős részénél még nem esett le a tantusz: jövő márciusban kámforrá válnak Európa 12 államának patinás bankjegyei.

EGYSZERŰ SZÁMLAÁTÁLLÍTÁS. A cégek miatt tehát nemigen fő a bankárok feje. Ebben az ügyfélkörben az is egyszerűsíti a dolgokat, hogy a pénzek jelentős része számlán van, és csak elenyésző hányad fekszik bankjegyben, érmében. A számlák átállítása amúgy is viszonylag egyszerűnek tűnik, hiszen azt a pénzintézetek – hacsak nincsenek az ügyfeleknek speciális igényei – automatikusan végrehajtják, veszíteni tehát itt aligha lehet. Legfeljebb az a társaság járhat rosszul, amely bankjegyeit is számlára terelné, de későn, és kifut a bank által kijelölt kedvezményes díjszabású periódusból. Bár a végleges menetrendekről csak augusztusban hozzák meg döntésüket a hazai pénzintézetek, és még a magyar nemzeti banki ajánlás sem látott napvilágot, a többség az utolsó negyedévben konvertálja eurószámlára az addig különféle nemzeti valutákban vezetett számlákat. Akadnak persze ettől eltérő menetrendek is: a Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB) – bár még nem döntöttek a pontos dátumról – elképzelhetőnek tartják, hogy már szeptember 30-án megtörténik az átállás, míg a váltás napjaként a Kereskedelmi és Hitelbanknál (K&H) november végi dátumot valószínűsítenek. Sőt – ugyancsak az MNB tanácsára – több helyütt már az átállást jóval megelőzően igyekeznek elejét venni annak, hogy új számláikat a forgalomból kiaraszoló pénznemekben nyissák az ügyfelek. Tiltásról általában ugyan nincs szó, ám például a BA-CA esetében május eleje óta új betét-, illetve hitelügyeleteket kezdeményezni és számlát nyitni már kizárólag euróban lehet, a K&H-nál pedig november végén indulna az új éra. A HypoVereinsbankkal egyesülő, osztrák alapítású BA-CA persze ugyanabban a cipőben jár, mint az ABN Amróval éppen most házasságra lépő belga tulajdonú K&H. “A két tevékenységet, azaz az év végi zárást és a konverziót szeretnénk elválasztani egymástól; a cél az, hogy az egyik következzen a másik után” – mondja Varga Mária, a K&H osztályvezetője. Abban várhatóan valamennyi bank egységesen jár el, hogy a számlák átállítását az előre deklarált napig ingyen hajtja végre. Az ügyfelek akadékoskodásától pedig vélhetően nem kell tartani, legalábbis erre utal a BA-CA tapasztalata. A bank ugyanis ügyfeleinek zömét már tájékoztatta a várható menetrendről és a javasolt változásokról, s a válaszlevelek tanúsága szerint a kliensek 80 százaléka elfogadta a vázolt forgatókönyvet, azaz mindössze ötödüknek voltak speciális kérései.

A bankokat egyébként aligha rázza meg anyagilag a technikai manőver sikeres végrehajtása. “A számlák átállítása ezúttal nem rejt magában olyan jó üzletet az informatikai cégek számára, mint a 2000-es dátumváltás” – értékeli a helyzetet Varga Mária. A tömeges számlakonverzióra alkalmas szoftverek elkészítésével többnyire házon belül is képesek lesznek megbirkózni, komolyabb rendszerfejlesztésekre pedig nem lesz szükség. Becslések szerint a bankonként felmerülő költségek nem haladják meg a 10 millió forintot. A BA-CA-nál már működik, a K&H-nál és az MKB-nál pedig javában dolgoznak a szoftveren, a Raiffeisen Bankhoz pedig már megérkezett a még decemberben megrendelt program.

Várhatóan ennél is kisebb tételt jelentenek az ügyfeleknek kiküldött tájékoztató anyagok. A postázás költségei a nagyobb pénzintézeteknél sem rúgnak 1-2 millió forintnál többre, s amint azt a szakemberek megjegyzik, még spórolni is lehet egy keveset, ha az információs csomagok a számlakivonattal egy borítékba kerülnek. Újabb kiadásokat jelent majd a propaganda, amellyel a pénzintézetek – természetesen saját szakállukra – kiegészítik a jegybank országos felvilágosító kampányát. A Raiffeisen Bank például már túl van az első ügyfél-tájékoztató rendezvényén, amelyet az osztrák anyaintézmény közreműködésével Győrben tartottak meg. A BA-CA az internetes oldalát gazdagította a folyamatot leíró euróbrosúrával, a K&H-nál pedig helyi újságokban feladott hirdetésekkel és a fiókok környékén elhelyezett információs anyagokkal tájékoztatják az ügyfeleket. Az átállás költségeit azonban gyökeresen másként kezelik, mint egy-egy új banki termék kifejlesztésének vagy a hálózat bővítésének anyagi vonzatát. “Ezt a programot, ha tetszik, ha nem, mindenképpen végre kell hajtanunk” – mondja Varga Mária, és hasonlóan nyilatkoznak a konkurensek képviselői is.

ÖSSZEVEZETÉS. A számlák átállítása egyébként nemcsak költségekkel jár, de rövid távon üzletileg sem kifizetődő. Az MKB-nál készült becslés szerint a konverzióval akár felére zuhanhat a bank euró-övezeti devizanemekben vezetett számlaállománya. Egységes a szakemberek álláspontja arról, hogy számos vállalatnál várhatóan “összevezetésre” kerül sor, az eddigi 2-4 valutanemben fenntartott, elkülönült számlákat egyetlen eurószámla váltja majd fel. Ezen ugyanis sokat lehet spórolni, de csak azoknál a bankoknál, amelyek nem ügyfelenként, hanem számlánként számítják fel a díjakat. A változást természetesen a bankok is erősen megérzik majd, csakhogy – ellentétben az ügyfelekkel – az ő zsebük könnyebb lesz. Konkrétumokat ugyan nem árulnak el, ám becslések szerint a pénzintézetek összbevételeinek a jelenleg még akár 1-2 százalékát is elérhetik a számlavezetés háza tájáról különféle jogcímeken begyűjthető díjak. A bankok persze nem esnek kétségbe, úgy látják, hogy középtávon helyre billen a mérleg, a számlaállomány apadásával ugyanis az adminisztrációs terhek radikálisan csökkenhetnek.

Azt sem rejtik véka alá a banki szakemberek, hogy egy másik szegmensben komoly ügyfélszám-gyarapodásra számítanak. Azt remélik ugyanis, hogy a lakosságnak azon része, amelyik eddig szalmazsákban tartotta a keményvalutát, a közeljövőben bankszámlát nyit. Országos méretekben akár többszázezer új ügyfelet hozhat a mostani átváltási kényszer, amit erősen megtámogat a forint június 15-étől kiteljesedett konvertibilitása – ezzel a régi félelmek száműzése – is.

A lakossági devizaszámlákon egyébként 2000-ben mintegy 740 milliárd forintnyi érték szunnyadt. A részletekkel kapcsolatosan azonban a bankokból csupán annyit lehet kihúzni, hogy legnépszerűbb az osztrák schilling és a német márka, együttes részarányuk 60-90 százalék is lehet. A “párna alatt” tartott összegekről viszont még óvatos becslések sem léteznek.

A pénzintézetek láthatóan nem rajonganak a pénzváltói feladatokért, hiszen sok munkával járnak és egyáltalán nem kifizetődőek. A részletekről még csak elvétve születtek döntések – ilyen kivételes hely például a BA-CA, ahol az ügyfelek esetében a schilling és a márka ingyenes váltására készülnek. Annyit viszont a bankok többségéről is biztosan lehet tudni, hogy a készpénzcserében szintén tartják magukat a jegybanki ajánláshoz. Ennek megfelelően február 15-éig viszonylag kicsiny költségek fejében váltják a kiöregedő valutákat ropogós euró bankjegyekre – a marzs egészéről várhatóan mindenütt lemondanak, s csupán az átváltási díjat számítják fel. A díjpolitika adta lehetőségekkel azonban élni kívánnak néhányan, a K&H-nál például oly módon, hogy a saját ügyfelek érezzék: bankjuk kényezteti őket, a máshol számlát vezetők viszont – uniós mintára – mostohább összegek leszurkolására kényszerülnek majd. A kondíciók megállapításával a bankok zöme az utolsó pillanatig vár, azaz erre csak az “éles” időszakban kerül sor. “Figyelni kell például a hazai konkurensekre, de az uniós bankok tarifáira is. Sőt, ma még azt sem lehet tudni, hogy az átállás egyszerű technikai kérdés lesz-e Európában, vagy okoz-e fennakadásokat” – jelzi Varga Mária, hogy mennyire összetett dolog is a marzsok és díjak meghatározása. Az viszont már körvonalazódik, hogy az utolsó téli hónap közepétől ez az üzletág jórészt elhagyja a hazai bankok portáját, s inkább a kisebb valutaváltóknál “virágzik” majd. A főszezonban ugyanis az euró beszerzése és a felesleges (ezúttal a kivonásra kerülő) valuták eladása a korábban megszokott módon történik, a hazai bankok a régi kerékvágásban intézhetik ügyeiket.

HAMIS PÉNZEK DÖMPINGJE? Összességében február 28-ig bármely bank külön díj felszámítása nélkül váltja át az euró-zóna országainak valutáit, a következő egy hónapban az övezet valamennyi jegybankjánál a többi ország valutáját is cserélik, azt követően viszont a bankófeleslegen – mintegy 10 esztendőn át – csak a kibocsátó jegybankoknál lehet túladni. Ezzel minden bonyolultabb és drágább lesz, s e borsos árú szolgáltatást a hazai kereskedelmi bankok már sem végezni, sem kínálni nem szeretnék. Még az sem számít nyomós érvnek e tevékenység hosszú távú fenntartása mellett, hogy a hamis pénzek dömpingje várhatóan az átváltási főszezonra tehető, amikor kevesebb figyelem övez egy-egy ügyletet.

Hasonlóképpen ódzkodnak a bankok az érmék cseréjétől is. Holott első nekifutásra sokan gondolhatnák, hogy nem lehet az oly’ nagy falat, hisz egy-egy pénznemben az érmék értéke általában nem haladja meg a bankjegyek értékének 2-3 százalékát. Ám a fémpénz sok és nehéz, bonyolult csomagolni és szállítani, szóval van vele munka épp elég. Az érmebeváltás így ma sem olcsó mulatság egy banki ügyfél számára: az OTP például 25 százalékos jutalék felszámításával űzi e tevékenységet. A bankok többsége így február végéig bizonyos érték felett várhatóan befogadja majd az érméket is, aztán pedig rolót húz e szolgáltatásnál. Az MKB-nál azért még vizsgálják az érmebeváltás feltételeit, ám várhatóan nem vagy csak korlátozottan kíván a bank ebben az üzletágban részt venni. Az uniós bankok ugyanis minden egyes visszaváltott groschennek, pfeningnek, centime-nak csak a 90 százalékát fizetik meg, és akkor a banki költségekről még nem is beszéltünk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.