Frissítünk!
A pécsi önkormányzat közleményben reagált a Fidesz vádjára. Ebben a többi között azt írják, hogy:
- a pécsi városvezetés augusztusig már 4-szer kérte levélben a kormány kompenzációját a várost a koronavírus-járvány miatt 2021-ben ért veszteségekért. Ennek eredményeként a helyi iparűzési adó megfelezéséből származó veszteséget, mintegy 2 milliárd forintot a kormány maradéktalanul kompenzált, a fennmaradó, mintegy 3,77 milliárd forint veszteséget viszont nem,
- a pécsi városvezetés 1 milliárd forintra pályázott az önkormányzatok rendkívüli támogatására kiírt pályázaton, ám a Belügyminisztérium ennek alig huszadát, mindössze 53 millió forint támogatást ítélt meg,
- a pécsi városvezetés kérte azt is, hogy az előző városvezetés által felvett 9,5 milliárd forintos állami működési hitel 1,75 milliárd forintos idei évi törlesztőrészletét a kormány engedje el, de erre elutasító válasz érkezett a Fideszes kormánytól,
- a pécsi városvezetés szeretett volna pályázni a Pénzügyminisztérium önkormányzatoknak kiírt újabb pályázatán, ám ott csak azok az önkormányzatok nyújthattak be kérelmet, amelyek számára ablakot nyit a kormány. Pécs esetében – a fentiek után, ismerve a város nehéz anyagi helyzetét – nem nyitották meg a kérelem leadásának még a lehetőségét sem,
- a pécsi városvezetés ezt jelezte a kormány felé, egyúttal egyedi támogatási kérelmet is elküldött a kormánynak, mindkettőre várják a választ.
Egymilliárd forintos kárt szenved el Pécs, mert a városvezetés késedelmesen nyújtotta be ősszel kérelmét a helyhatóságok rendkívüli támogatására a Pénzügyminisztériumhoz – közölte Csizmadia Péter, a Fidesz önkormányzati képviselője keddi sajtótájékoztatóján az MTI szerint.
Csizmadia, a párt önkormányzati képviselőcsoportjának vezetője azt mondta, a városvezetés „hanyag magatartást tanúsítva, példátlanul lekésett egy egymilliárdos kormányzati támogatásról”, a helyhatóság ugyanis nem nyújtotta be ősszel határidőre a kérelmét a pénzügyi tárcához.
Elmondta, rendkívüli támogatásért az önkormányzatok évente két alkalommal fordulhatnak a Pénzügyminisztériumhoz. Pécs a nyáron határidőn belül élt is a lehetőséggel, és támogatásban részesült – mondta.
Ősszel szeptember 30-ig, rendkívüli esetben november 10-ig lehet igényelni ilyen címen támogatást – tette hozzá –, a pécsi önkormányzat azonban csak november 15-én próbált újabb pályázatot beadni, ezt azonban a határidő letelte miatt már nem tudta megtenni.
A képviselő szerint az igényelt összeg nagyon fog hiányozni a város idei költségvetéséből, ezért ki kell vizsgálni, kit, kiket terhel a felelősség a városházán.
Az ügyben megkerestük a pécsi városházát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Egyhangú reptérügyi döntés
Eközben arról ír az MTI, hogy a pécs-pogányi repülőtér korszerűsítéséhez eladja a magyar államnak a város önkormányzata a létesítmény üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős társaságaiban meglévő többségi tulajdonrészét – döntött keddi ülésén a városi közgyűlés. A Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft.-ből és az Air-Horizont NKft.-ből 51-51 százalékos tulajdonrészt csaknem 980 millió forintért értékesít a helyhatóság az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek.
Ruzsa Csaba külsős alpolgármester az előterjesztésben a döntés indokai között azt írta, hogy a város az üzletrészek értékesítésével a repülőtér állami részvétellel megvalósuló korszerűsítését szeretné elérni. A repülőtér felújítása magában foglalhatja a jelenleg 1500 méter hosszúságú kifutópálya meghosszabbítását 2180 méteresre. Ennek célja, hogy a jelenlegi állapot szerint fogadható legfeljebb 70-90 személyes repülőgépek helyett 130-150 személyes utasszállító repülőgépek is leszállhassanak. A 2003-ban átadott pécs-pogányi repülőtér megnyitása óta szinte kizárólag sportcélokat szolgál, ennek oka, hogy 1500 méteres szilárd kifutópályája miatt nem szállhatnak le rajta nagyobb utas-, illetve teherszállító repülőgépek.
