Szépen, csendben, egymás közt dönteni, ez lenne okos
Van értelme a bíróság bevonása nélkül megegyezni a közös gyerekek gondozásáról, a tartásdíjról vagy a gyermekek és a különélő szülő közötti kapcsolattartásról, viszont minden esetben javasolt, hogy a megbeszélteket a bíróság hivatalosan jóváhagyja. Erre azért van szükség, mert sok-sok házaspárnál és házasság nélkül élő pároknál megromolhat a viszony, ez pedig játszmákhoz vezethet, és előfordul, hogy a korábbi szóbeli megállapodást valamelyik fél szándékosan figyelmen kívül hagyja. Rengeteg internetes csoportban igyekeznek elvált szülők tanácsot adni másoknak azzal kapcsolatban, mennyi tartásdíjat kaphat a válni készülő édesanya, vagy éppen azzal kapcsolatban, hogy hogyan is zajlik a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti (hétköznapi nevén gyermek elhelyezési) per a bíróságon. Érdemes inkább ügyvéd segítségét kérni, mert rengeteg a tévhit.
„Az az elsődleges, és a törvény is azt mondja ki, hogy az a célszerűbb, ha a szülők a közös gyerekekkel kapcsolatos kérdésekről megállapodás útján döntenek. Ha születik ilyen igazolható megállapodás, akkor az a bíróságot is valamilyen formában köti – a peres eljárásban is – abban az esetben is amennyiben később valamelyik fél ettől el szeretne térni. Az a jó, ha a szülők megállapodása a bíróság által jóváhagyásra is kerül. Ennek az a technikai indoka van, hogy ettől válik végrehajthatóvá, és mindenki számára kikényszeríthetővé – legyen szó akár a szülői felügyeleti jogról, akár a kapcsolattartási jog szabályozásáról, akár pedig az egyezséggel megállapított gyerektartás díjáról” – mondta a 24.hu-nak dr. Nahm Judit ügyvéd.
A megállapodást követően megromolhat a viszony a szülők között bármi miatt, a leghétköznapibb eset talán az új partner, új szerelem, ami egyértelműen hatással lehet az addigi megállapodásra. Az a szülő, akinél a gyerek él, megmakacsolhatja magát, és úgy dönthet, hogy nem adja oda a gyereket, amikor pedig a másik fél arra jogosult lenne.
Gyerektartás díj
A gyerektartás díjára vonatkozóan is ugyanez a helyzet: a megállapodásban rögzíteni kell, hogy a külön élő szülőnek mikor és mennyi összeget kell teljesítenie, milyen formában. Lehetőség van munkáltatói letiltásra is, nemcsak készpénzes vagy utalásos kifizetésre, éppen ezért az összes részletet tartalmaznia kell a jóváhagyott egyezségnek. Ha a bíróságnak kell döntenie ezekben a kérdésekben, és nem a szülők egyeznek meg, akkor a procedúra hosszú, fájdalmas és nem utolsósorban az eljárás több pénzbe is kerül. Amennyiben nem sikerül a szülőknek egyezséget kötniük, úgy a bíróság rendelkezik mind a szülői felügyeletről, mind a kapcsolattartásról, mind pedig a gyerektartásról. Ebben az esetben a gyerekek véleményét is beszerzi a bíróság, általában igazságügyi pszichológus szakértő bevonásával, majd az összes bizonyíték mérlegelése után a bíróság dönt arról, mi a legjobb a gyerekeknek, melyik szülő nevelje, gondozza őket a továbbiakban.
Körültekintő a bíróság, ha nincs megállapodás
Előfordulhat, hogy a gyerek(ek) valamiért nem vagy kevesebbet szeretnének menni a külön élő szülőhöz kapcsolattartásra, vagy nem azzal a szülővel szeretne élni, aki a szülői felügyeleti jogot kéri. Ennek számtalan oka lehet, a legkézenfekvőbb a gyermek igényeinek figyelmen kívül hagyása vagy a bántalmazás. „A szülői felügyeleti jog gyakorlása körében illetve a kapcsolattartás szabályozása körében a 14. életévét betöltött gyereket meg kell, hogy kérdezze a bíróság. Az ő véleményének megismerésével hozhat a bíróság döntést ezekben a kérdésekben. Csak akkor dönthet a gyerek véleményének figyelmen kívül hagyásával, ha az egyéb rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a gyerek érdekét nem szolgálja az a döntés, amit ő szeretne. Lehet, hogy az édesanyával szeretne élni, de a bírósági eljárás során kiderülhet, hogy az általa választott szülőnél veszélyhelyzetben lenne, vagy más módon az a fejlődését nem segítené elő. A bíróság ilyenkor eltekinthet a gyerek véleményétől és hozhat attól eltérő ítéletet.” – tette hozzá dr. Nahm Judit.
A bíróság köteles megvizsgálni a lakhatási körülményeket, ez azt jelenti, hogy – megállapodás hiányában – minden esetben van környezettanulmány. Ha nem közösen döntenek tehát a szülők arról, hogy a továbbiakban melyikükkel éljenek a gyerekek, hanem arról a bíróság határoz, akkor mindkét szülőnél megvizsgálják a közvetlen környezetet. Ez részletekbe menően annyit jelent, hogy mindkét szülő lakóhelyén megvizsgálják, hogy a gyereknek rendelkezésére áll-e minden, hogy megfelelően tudjon tisztálkodni, pihenni, étkezi, tanulni stb.
A megfelelő életkörülmények nem arról szólnak tehát, hogy drága budai házban él az egyik szülő, sok szobával, 30 milliós autóval a garázsban és ezért anyagi értelemben nála ideálisabbak a feltételek, hanem arról, hogy van megfelelő fekhelye, tisztálkodásra alkalmas helyiség, tud hol tanulni, aludni és tud hol enni. Azt vizsgálják, hogy van-e olyan hiány a lakásban, ami a gyerek(ek) életkörülményeit jelentősen lerontaná és veszélyhelyzetbe kerülhetne, ami akár a fizikai, akár az értelmi, akár az érzelmi fejlődését veszélyezteti.
Dr. Nahm Judit azt is elmondta, hogy
„Sokszor szoktunk azzal találkozni, hogy egy szülő, azért kéri a szülői felügyeleti jogot, mert azt gondolja, hogy amennyiben a bíróság a közös szülői felügyeleti jog gyakorlása helyett az egyik szülőt jogosítja a szülői felügyeleti jogra, úgy a különélő szülő egyébként minden jogát elveszti a gyerekkel kapcsolatban amennyiben a bíróság nem neki ítéli a gyermeket. Ilyenkor tájékoztatjuk arról, hogy Ezek a következők: a névváltoztatás joga, a szülő lakóhelyén kívül eső tartózkodási hely kijelölése, a külföldön való huzamosabb ideig való tartózkodás, letelepedés elhatározása, és ilyen az életpálya kijelölés is, azaz az iskolaválasztás. Azt szoktuk tapasztalni, hogy egyébként a legtöbb esetben ezek a kérdések fontosak mindkét szülőnek, mert ezeknek a kérdéseknek az eldöntésében szeretnek részt venni és szerepet vállalni, ezzel a gyermek életére rálátni.”
A szülőket egyértelműen köti így az, hogy muszáj együttműködniük a gyerek érdekében, hiszen még azt is ketten kell eldönteniük, hogy a gyerekük például angol vagy német tagozatra járjon.
30 millás autó, budai lakás és minimálbér? Nem áll meg a bíróságon
Az is tévhit, hogy sokan azt hiszik, a kéthetente egy hétvége a kijelölt kapcsolattartási idő. Ez már nincs, hanem ha a külön élő szülő többet szeretne a gyerekével lenni, kérhet akár hétköznapokon is ottalvásos kapcsolattartást. A bíróságok ma már több kapcsolattartást engednek, mint korábban, ha a lakóhely, a tanulmányok és a gyerek érdeke is emellett szól. Azt viszont biztosan kérheti, hogy hétköznap iskola után bizonyos napokon találkozzon a külön élő szülő a gyerekkel és együtt töltsenek pár órát, majd hazavigye. Amennyiben felmerül, hogy az egyik szülő külföldre költözne tartósan ehhez a különélő szülő hozzájárulása is kell, ha a szülők nem tudnak közös döntést hozni, úgy helyettük kellő vizsgálat után a gyámhivatal jogosult határozni.
Ez gyorsított eljárás, és annak a tagállamnak a bírósága dönt ahova a gyereket elvitték arról, hogy a gyereket vissza kell-e adni abba az országba ahonnan elvitték. Ha a külföldi bíróság megállapítja, hogy a magyar jogszabályok szerint az a szülő, aki elvitte a gyereket, erről nem dönthetett egyedül, akkor köteles arra kötelezni a szülőt, hogy vigye vissza a gyereket. A bíróság nem a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról dönt ilyen esetben, hanem hogy vissza kell-e vinni a gyereket vagy sem. Bejelentés nélkül akár országon belül sem lehet egyszerűen elköltözni, hiszen az iskolába való beíratáshoz vagy átíratásához mindenképpen kell a másik szülő hozzájárulása is, de egyébként is tájékoztatási kötelezettsége van a gyermeket gondozó, nevelő szülőnek a gyermekkel kapcsolatosan.
A gyerekelhelyezési procedúra, azaz a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló per kitér a gyerektartásra is: az a szülő kapja a gyerektartást, akinél a gyerek életvitelszerűen él. A különélő szülő köteles gyerektartást fizetni, de a hétköznapok és az emberi természet széles skáláját felvonultatja a tartásdíjjal kapcsolatos nehézségeknek. Ilyen például a tartásdíjjal való zsarolgatás: lehet, hogy a külön élő szülő azzal fenyegetőzik, hogy átjelenteti magát 4 órás munkaviszonyba, és így sokkal kevesebb pénzt köteles majd fizetni a gyereke után. Vagy az élet hozza úgy, hogy elveszíti az állását, esetleg tartósan lebetegszik. „Azok a bíróságok, amik rendszeresen tárgyalnak családjogi ügyeket, minden esetben nagyon jól kezelik ezeket az információkat. Először is, ha ugyanannál a cégnél marad a különélő fél, mint ahol korábban dolgozott, és valamilyen módon szeretne visszaélni a helyzettel, a cég pedig ténylegesen nem tudja igazolni, hogy valóban az ő gazdasági problémáik miatt került 4 órás munkaviszonyba az illető, ráadásul ugyanabban a pozícióban dolgozik, mint korábban, akkor a bíróban felmerül a gyanú, hogy a tartásdíj alapjának csökkentéséről lehet szó.” – mondta dr. Nahm Judit ügyvéd és hozzátette, a tartásdíj összegét is a bíró határozza meg. Ha valaki minimálbéren van bejelentve, de mellette 30 milliós autóval jár és luxuskörülmények között él, akkor a tartásdíj mértéke magasabb lehet. Mindig van környezettanulmány, ezért a bíró mérlegeléssel dönthet a tartásdíjra köteles szülő életkörülményeinek, életszínvonalának feltárása után a tartásdíj mértékéről.
Ha valaki a gyerektartást nem tudja valamiért fizetni, akkor érdemes ügyvédhez fordulni, például egy tartós betegség esetén újra tárgyalhatják a tartásdíjat. Ehhez természetesen bizonyítékok is kellenek, kellően alá kell támasztani, hogy van olyan körülmény, ami alátámaszthatja a csökkentést. Amennyiben a különélő szülő eltűnik, nem fizet tartásdíjat régóta, akkor a bíróság elrendelheti a végrehajtást, ha pedig ezen az úton is eredménytelen a tartásdíj érvényesítése, akkor az állam megelőlegezi a tartásdíjat. A közhiedelemmel ellentétben egy új házasság nem változtat a tartásdíj összegén vagy annak kifizetési módján.
„A bírósági eljárások elhúzódhatnak, az igazságügyi orvosszakértők eléggé leterheltek, nem ritka, hogy csak fél év múlva vagy még később mehetnek vizsgálatra a felek. Elég hosszú bizonyítási eljárásról van szó. Elsőfokú ítéletig minimálisan másfél-két év mire eljutunk. Ha ez valamelyik félnek nem megfelelő, akkor szinte biztos, hogy valamelyik szülő fellebbezni fog és onnan még háromnegyed – egy év körülbelül, mire jogerős döntés születik.” – hívta fel a figyelmet dr. Nahm Judit. Emiatt nem ritka, hogy a per alatt egyeznek meg egymás közt a felek, mert látják, hogy nincs értelme évekig húzni. Van, hogy akár 4-5 évig is elhúzódik egy-egy tárgyalás úgy, hogy nincs elsőfokú ítélet. Az a legcélszerűbb, ha a szülők megállapodnak maguk közt a részletekről, ha egyezséget kötnek a gyerekek érdekei figyelembevételével, és a bíróságon ez jóváhagyatják , mindenképpen ez a legrövidebb és legkevésbé fájdalmas eljárás. Ha a felek házasok voltak és válnak, ráadásul úgy, hogy egyezséget kötöttek, akkor két tárgyalás lesz: az első tárgyaláson röviden meghallgatják a feleket és az egyezséget jóváhagyják, a második tárgyaláson pedig felbontják a házasságot. Ha nem voltak házasok és van egyezség, akkor egyetlen egy tárgyalással lezárható az ügy, ami egy nemperes eljárás és kizárólag az egyezség jóváhagyását érinti a bíróság. Ezt elősorban azoknak ajánljuk, akik nem voltak házasok és teljeskörű megállapodást kötöttek egymással. Az évekig elhúzódó perek költségesek, több százezer forintba is kerülhetnek a végén.
„Mindenképpen azt tanácsolom, hogy a szülőpárok az egyezség előkészítése, létrehozása érdekében keressenek fel családjoggal foglalkozó ügyvédeket, akik kellő tapasztalattal tudnak segíteni a legjobb feltételek kialakításában. Az interneten rengeteg tévhit kering, ami sok esetben a megállapodás létrejöttét akadályozhatja, azonban a felkészült és kellő tapasztalattal rendelkező ügyvédek olyan tanácsokat és megoldási ötleteket fognak adni, ami kölcsönös kompromisszumokkal egy mindenki számára jó megállapodáshoz vezethet.”
