Közélet vélemény

Oltsunk vagy ne oltsunk – ez itt a kérdés

Marosán György: A Máté-effektus olvasatai: „halál-adó” vagy az adó „halála”

Az elmúlt hetekben két hír ragadta meg a figyelmemet. Az egyik: Elon Musk „trillionaire” lett, tulajdona elérte az egymilliárd dolláros értéket és ezzel belépett a világ leggazdagabbjainak – az Apple, az Amazon, Google (Alfabet) a Microsoft és a Facebook tulajdonosainak – exkluzív csoportjába. A másik: bár folyamatosan nő a tudósok száma és a K+F ráfordítás a világban, egy sor területen lassulni látszik a tudomány fejlődése: szűkül az új gondolatok kínálata, és jórészt csupán a már befutottak jutnak esélyekhez. (Chu, J. et. al. 2020 Slowed canonical progress in large fields of science.) E két, egymástól függetlennek tűnő hír a felhalmozott vagyon vagy megszerzett hírnév önmagát gyarapító hatását testesíti meg. Ebben az összefüggésben pedig mindkettő a gyakran hivatkozott – de ellentétes értelmezéseket is megengedő – „Máté-effektusra” utal.

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes

A Máté-effektus – a Máté evangélium sokat idézett sora – így szól: „Akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól még az is elvétetik, amije van”. Ez a mondat – félreérthetetlenül – az egyenlőtlenség morális kritikáját adja, kifejezve azok panaszát, akiknek nincs semmijük, mert elvesznek tőlük mindent, szemben, akiknek mindenük megvan, mégis rátennék kezüket a szegények maradék tulajdonára. A Máté evangélium eredeti szövege azonban, meghökkentő módon ezzel éppen ellentétes – nagyon is modernül hangzó – értelmezést kínál. A példabeszéd szerint: „egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak pedig egyet, kinek- kinek képessége szerint.”

Monostori Tibor: Keresztény érzékenyítés

A keresztény egyházak kétezer éves tapasztalattal rendelkeznek a társadalmi attitűdök megváltoztatása terén. Nem érdektelen áttekinteni, hogy az egyik felekezet, a reformátusok miként teszik ezt ma az iskolarendszerben és a gyülekezetekben.

Az érzékenyítés keresett fogalommá vált. Főként negatív értelemben, mert egyes megjelenési formáit (elsősorban a konzervatív oldalon) a nyugati, dekadens társadalmi trendek agresszív meghonosítására tett kísérleteknek tartják. A terminus önmagában semleges: egy módszertant takar, amely valamely fogyatékosság vagy szokatlan, atipikus vonás elfogadását segíti elő, és az empátia kialakításának folyamatát teszi hatékonyabbá.

A fogalom új, mégsem anakronizmus azt nagyobb időtávban értelmezni. Az érzékenyítés csupán kis alkotóeleme egy jóval szélesebb jelenségnek. A tét valójában az attitűdmódosítás, a szociális viszonyulások akár radikális megváltoztatása vagy éppen konzerválása. A lélektani hadviselés egy válfajának több évezredes művészetéről és tudományáról van szó, amely mára önálló szakterületté fejlődött, és a hadtudományban, marketingben, politikai agitációban éli virágkorát. Ahogy a téma kiváló hazai szakértője, Mező Ferenc fogalmaz, „szociális befolyásolásra törekvő lélektani műveletekről” beszélhetünk, mégpedig kognitív (például sztereotípiákon alapuló), érzelmi és viselkedésre irányuló elemekkel egyaránt. Maga a társadalmi érzékenyítés szó nem terjedt el különösebben Nyugaton.

Dr. Felkai Péter: Oltsunk vagy ne oltsunk – ez itt a kérdés

Ép ésszel alig lehet megérteni az oltást megtagadó embereket.

Infektológiai tény ugyanis, hogy az oltás az immunrendszer aktiválásával védetté teszi a szervezetet a fertőzés ellen.

Ha a nagy kontangiozitású és sokakra halálos szövődményt jelentő vírusfertőzés és az adott védelmi eszköz alkalmazása között kell választani, azt gondolnánk, hogy a kérdés automatikusan eldőlt. A múlt század gyilkos csapását, a gyermekbénulási járványt ki lehetett irtani Európából és meg lehet előzni a védőoltás segítségével, pedig annak halálozási aránya (5 -15%) jóval nagyobb volt, mint a COVID halálozási aránya (4 – 6%). A himlőt, a rettegett „Fekete halált” is a védőoltás irtotta ki a Föld felszínéről, pedig annak halálozási aránya számítások szerint 30% volt! Tény, hogy minden orvosi beavatkozásnak van szövődménye, így az oltásnak is, de ennek esetszáma gyakorlatilag elhanyagolható. Az is igaz, hogy még nem tudni, hogy meddig fognak a jelenleg forgalomban lévő oltások védettséget nyújtani, de hogy most nyújtanak, az bizonyos. És mára már az is bebizonyosodott, hogy a riasztó szóval hullámnak nevezett virusmutációk ellen az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinák is magas arányban védenek. Sajnálatos módon a magyar oltakozási szokások nem kedveznek az oltásra felszólító plakátok céljának: a COVID járvány kitörése előtti influenzaszezonokban rendkívül kevesen oltatták be magukat a térítésmentesen felhasználható oltóanyaggal, még az egészségügyben dolgozók 30%-a vette csak fel a vakcinát, a 65 év felettiek oltottsága pedig 22%-ra zuhant.  Sajnos a szakemberhiány lassítja az oltások beadását. Bezzeg a tömeges COVID-oltás kampányában jól jött volna hazánkban is az a nyugat- európai és tengerentúli gyakorlat, ahol a gyógyszerészek (kellő vizsga után) adhatnak védőoltást a patikákban.

Nem kívánok az oltástagadók és oltásigenlők párharcába beavatkozni – szememben ez már hitvitává kezd fajulni. De a körúton magyar zászlót lengető és „dudálj, ha nem akarod a kötelező oltást” feliratot mutogató félkegyelmű mégiscsak mindnyájunk biztonságát veszélyezteti, beleértve az oltatlanokat is – sőt, őket leginkább.

Kovács Zoltán: Élet

Aztán itt van a hazai kilátók ügycsoportja, ami időben a korábbi pártvezetésű koalíciós idők terméke: elsőként is a negyvenmillióért épített, negyven centi magas kilátó története 2008-ból. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akkor nem adott magyarázatot a bodrogkeresztúri 2007-es beruházás támogatásáról, sőt a szóvivő az akkori Indexnek is javasolta, hogy törölje az esetről szóló híradást. Az NFÜ-nél egy nappal később szintén az RTL-nek azt állították, nem került túl sokba a nem túl magas kilátó. A bodrogkeresztúri kilátót uniós pénzből építették.

Amúgy sem nagyon érthető ez a kilátóépítési láz: a szatmári síkságon található kétezer fős Tyukodon például javarészt uniós pénzből 11 kilátó épült fel újabban, amit a helyiek többsége sem ért. Kiderült, a kilátók gyakorlatilag ellepték a teljesen lapos környezetben elhelyezkedő falut, igaz, egy részüket alig lehet megközelíteni a gaztól. Darabonként 24 millió forinttal támogatták a kilátókat, ami azért is érdekes, mert a faluban egy ház nem kerül többe hárommillió forintnál. A HírTv Célpontjának riportere beszélt az egyik kilátóépítővel, aki tyukodi könyvtáros közmunkás, ő azt mondta, ötmillió forint haszna volt az építkezésen – de ha puhább fából építi, akkor tízmilliót is húzhatott volna rajta.

A kilátói kategóriában azonban alighanem mégiscsak Nyugotszenterzsébet a verhetetlen: a baranyai település lakói új buszmegállót szerettek volna, de erre nem volt semmilyen pályázati pénz, kilátó építésére viszont igen. Ma már ott várják a buszt, a kilátón.

Amúgy, ezek természetesen nem komoly pénzek ott, ahol naponta döntenek tízmilliárdok sorsáról úgy, hogy minden csak később derül ki pályáztatásról, eljárásról, a döntések kedvezményezettjeiről. Szóra csak azért érdemesek, mert fölső szintű döntések alsó szintű ismétlődései. Eljárási és módszerbeli különbségek nincsenek: ha úgy tetszik, mi mindig jól átverjük a köcsög Európát.

Ebből adódik a kor jellegzetes, visszatérő képe, nézzünk csak a helyi fideszes képviselő, Ovádi Péter közösségi oldalán látható képekre. Helyi fiatalok ünnepélyesen végigbicikliznek egy nemlétező bicikliúton.”

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.