Reagan, az atombomba és az Ügyes Íjász

Valki László: Reagan, az atombomba és az Ügyes Íjász

Sokáig úgy tudtuk, hogy egy atomháború kitörésének veszélye 1962-ben, a kubai rakétaválság napjaiban volt a legnagyobb. Később kiderült, hogy a világ a nyolcvanas években is közel került a nukleáris katasztrófához. A NATO 1983-ban Ügyes Íjász (Able Archer) 83 fedőnevű hadgyakorlatot tartott Nyugat-Európában, amelynek keretében egy olyan hagyományos fegyverekkel folytatott kelet-nyugati háborút szimulált, amely nukleáris összecsapásba megy át. Ez önmagában még nem járt volna végzetes következményekkel, a szovjet hírszerzés azonban azt jelentette Moszkvának, hogy a NATO a hadgyakorlat ürügyén valódi nukleáris támadást készít elő a Szovjetunió ellen.

Csepi Lajos: Felszámoljuk, eltűrjük, fejlesztjük

Az egyik ellenzéki képviselő a parlamentben a közelmúltban azt javasolta, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai családfakutatás helyett inkább próbálkozzanak meg a kormányzással. A kormány jelen lévő képviselő vezetője büszkén vágott vissza: hiszen ezt teszik. Ha nem tennék, a 25 év alatti magyar emberek például nem részesülhetnének személyijövedelemadó-mentességben.

A 25 év alatti magyar emberek jó közérzete, különöseképp mostanában, a választások közeledtével, természetesen fontos. Azt azonban a hetyke miniszterhelyettes sem gondolhatja komolyan, hogy a meggyőzőnek vélt riposzt valós válasz az elhangzott felvetésre. Nyilván jól tudja, hogy a felelős kormányzás követelményét egy-egy, az érintettek számára kétségtelenül kedvező intézkedés aligha meríti ki. Ha az eltelt évtized során ritkán is alkalmazták, a miniszterhelyettes csapatának egyik-másik tagja már bizonyára olvasott arról, hogy a kormányzás stratégiai tevékenység, ahol minden mindennel összefügg, és az egyes intézkedéseknek egymásra épülve, összhatásukban kell(ene) a közjót, a társadalom egészét szolgálniuk.

Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

Eörsinek nincsenek kétségei, hogy minden kompromisszum rohasztja a társadalmat, noha azzal kapcsolatban sincsenek kétségei, hogy kompromisszumok nélkül nincs politika. A saját szerepét abban látja, hogy ezekre a kompromisszumokra rámutasson, kíméletlenül, és kifigurázza a hozzájuk vezető gondolkodást, a „realitások” figyelembevételét. Pusztuljanak a realitások, mondja, pusztuljon az „így van ez” gondolkodás, csak a következetes elvszerűség elfogadható. Ritkán veszi észre, de néha észreveszi, hogy a kitűzött célok, a képviselt értékek ütközhetnek is: ilyenkor mindig a legalul lévők, a legszerencsétlenebb és legelhagyatottabb csoportok védelmét tekinti a legfontosabbnak. Nagyon ritkán bevallja, maga sem tudja, hogy mi volna a leghelyesebb lépés, de általában elköteleződik egy határozott döntés mellett vagy ellen, néhány pro és kontra érv mérlegelése után, így jut például arra, hogy az első SZDSZ-MSZP koalíció a helyes lépés 1994-ben. Eörsi mindig világosan beszél, nem elmélkedik, tépelődik, nem vesződik azzal, hogy egy ügy több oldalát megnézze: neki elég egy oldal, az a liberális emberi jogi oldal, amellett az 56-os forradalom után elköteleződött. Talán azt is mondhatom, hogy Eörsinek általában semmivel kapcsolatban nincsenek kétségei.

Fercsik Marianna: Bezárul a kör

Múlt héten kaptam az első oltást. Már májusban volt rá időpontom, de amikor megjelentem a nagy, bemutató vásároknak helyt adó terület egyik pavilonjában kialakított oltóponton, az allergiámra való tekintettel nem adták be nekem. Közölték, a kórházban kell foglalnom újabb dátumot. Sokat kellett próbálkoznom, mire végül akadt egy szabad hely. Mégpedig a monselici, Schiavonia kórházban. Persze, ez csak rám volt kissé hátborzongató hatással, a magyar olvasóknak nem sokat mond ez a név. Innen indult az egész Covid-járvány. Illetve, ez volt az egyik starthely a lombardiai, Cologno településsel egyidőben. Veneto tartományban itt találták az első koronavírusos beteget, aki aztán meg is halt. Azonnal lezárták Vò Euganeo falut, ahonnan beszállították a férfit, akiről kiderült, hogy elkapta a kórt, és elhunyt miatta. A Schiavonia kórház lett aztán az első “Covid kórház”, amit kiürítettek, és utána csak a vírusos betegekkel foglalkozott, azokat ápolta.

Szerencsére már jó ideje megszűnt ez a státusza, ahogy kezdik feloldani lassan a járvánnyal kapcsolatos megszorításokat, úgy lett eltörölve az egészségügyi létesítmény titulusa is. Ismét normál körülmények közt működik, és fogadja az ellátásra szorulókat. Persze, továbbra is maszkban lehet csak belépni, és amíg a “megfigyelési” félórámat töltöttem a váróban, csak minden második székre ülhettek emberek. De már szemészeti kivizsgálásra, és röntgenre is szólították mellőlem a sorukra várakozókat.

Nádas Péter: A sötétség színein – A digitális fényképezésről

A digitális képen egyre megy, hogy a fényforrás mesterséges vagy természetes. A különbséget kizárólag színként észleli. Egyedül a tárgy színe számít, s hogy a való világban mi mit színez el, mi mire reflektál vagy milyen fénytörés eredményeként jön létre színként, hol és hogyan áll a színek paradicsomában, a digitálisnak egyre megy. A digitális képen oda minden dráma.

A digitális fényképezés akár tudja, akár nem, olyan világegyetemet képez, ahol Rortyval szólva nincsen válasz, mert kérdés sincs, nincsen gond, mert probléma sincs.