Bokros Lajos újabb háromszáz pontja
Hat részből álló sorozatot indít Bokros Lajos az Élet és Irodalomban Magyarország gazdaságának és lezüllött államának újjáépítéséről. Az első rész címe: Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – I. Állami pénz és költségvetés. A fejezetek az év során kéthavonta jelennek meg.
„Nem ringatom magamat illúziókba javaslataim megszívlelését illetően. A 300 pontot a maga teljességében csak olyan kormány valósíthatná meg, amelyik szigorúan észszerű, szakszerű politikát folytat, és minden vonatkozásban a magyar társadalom felemelkedését tekinti kizárólagos céljának. Törekvésem mindössze annyi, hogy a felvázolt témák a kormányzati szerepre törekvő demokratikus ellenzék vezetői számára megkerülhetetlenek legyenek. Aki népszerűségi alapon válogat a felvázolt javaslatokból, az előre nézzen szembe a kudarc kockázatával. Tartom immár negyedszázados felfogásomat, miszerint az eredményt kizárólag a reformok kritikus tömege biztosítja. A szövegek nem térnek ki minden fontos témára, amelyben az újjáépítést elindító demokratikus kormánynak szükséges lesz állást foglalnia és gyorsan cselekednie, de felvázol néhány világos irányt. Javaslataimat gyakran megelőzi némi elemzés, de csak éppen annyi, amennyi a változtatás irányát és tartalmát kifejtő pontok megértéséhez feltétlenül szükséges. Mivel a témák szorosan összefüggenek, viszont a cikkek két hónapos időközökkel követik egymást, célszerűnek tartom, hogy mondanivalómat pontokba szedjem. Ez a hivatkozásokat megkönnyíti.”
Váncsa István: Intelligentsia
Támadják a BKK-t, ám ez csak a kezdet. Támadni fogják a vízellátást, a gázellátást, a szemétszállítást is, éspedig azért, hogy a kormányba vetett bizalom meginogjon. Ezt Földi László, az akkori főpolgármester biztonságpolitikai szakértője (a továbbiakban ezredes) mondta bő három éve, rámutatva, hogy az ellenzék mostantól a városi infrastruktúra támadásával próbál zavart kelteni. Mint a legutóbbi Vasárnapi Újságban hírül adta, belelapozott Andrásfalvy Bertalan írásaiba, és megtudta belőlük, hogy a magyar parasztság a második világháborúig nemzetmegtartó erőként funkcionált, mostanra azonban megszűnt létezni, vége, nincs többé. Akkor hát mi a teendő, kérdezte a riporter. Le kell kapcsolni az internetet, válaszolta az ezredes pillanatnyi habozás nélkül,
Böcskei Balázs-Hajdu Nóra: Miért „tartanak” választást az autokraták, és mi jön, ha elveszítik?
Polcnyi irodalom született az utóbbi évtizedben arról, hogy Magyarország leírható-e, és ha igen, milyen jelzős demokráciával, vagy eleve már autokráciának kell-e tekinteni. E két fogalom körüli bábeli terminológiai meghatározások – és az azokkal járó demokráciaelméleti viták – önmagában sem könnyítik meg a társadalomtudósok egyértelmű válaszadásai lehetőségeit. Jelen írásnak nem is célja, hogy a demokrácia – autokrácia tengelyen egy vitán felül álló nyugvópontra helyezze Magyarországot. Álláspontunk szerint attól függetlenül is van jelentősége annak ismeretének, hogy a választási autokráciákban milyen funkciói és kimenetei lehetnek egy választásnak, továbbá egy demokratikus fordulat követően milyen „evolúciós” úton haladnak az előző rezsim autoriter pártjai. Példák sokasága figyelmeztet ugyanis arra, hogy egy rezsimváltást eredményező választást követően is meg van az esélye és a veszélye egy visszarendeződésnek.
Kovács Zoltán: Mossa kezeit
A Klubrádió, a CEU, a Népszabadság, az akadémiai kutatóintézetek meg az épp úgynevezett alapítványi lenyúlás előtt álló egyetemek ügye csak látszólag független a nemzeti burzsoázia megerősítése hívószavú hazugságtól. Épphogy Orbán Viktor oligarcharendszere miatt nem képes kialakulni a magyar polgárság. Helyette sarjadzik a lumpenburzsoázia. A polgár ugyanis a saját erejéből, tehetségéből és vállalkozásaiból megerősödött, ilyenformán a hatalomtól független réteget jelenti, nem pedig Orbán kegyeltjeit, akik kormányzati szándékok miatt azok, akik: helyezkedésük és feltétlen lojalitásuk miatt felfuttatott gazdasági hólyagok, akik alávetettségük miatt sosem lesznek hatalomtól függetlenek, soha nem is tudják, milyen az az érzés. Akik komoly hangerővel szólhatnának kulturális, tudományos vagy szabadságjogi kérdésekben, azok többségében Orbán politikai és ideológiai kiszolgálószemélyzete. Rogán Antal, Lázár János. Kárpáthy Abellinó, Felsőrécsei Récsey Pixi és Alsótrécsei Trécsey Mixi. Az egymás fedő síkok.
Interjú: Jászberényi Sándorral beszélget Károlyi Csaba
Jászberényi Sándornak hat önálló kötete van. Ugyanabban az évben, 2013-ban, mikor a Budapest–Kairó – egy haditudósító naplója című riportkönyve kijött, megjelent első novelláskötete, Az ördög egy fekete kutya. Ezt azóta két újabb követte, A lélek legszebb éjszakája (2016) és most A varjúkirály (2020). Két verseskötetet is kiadott, 2000-ben, illetve 2018-ban. Novelláskötetei megjelentek az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Franciaországban, Szerbiában, de német és urdu fordításai is vannak. Számottevő az angol nyelvű kritikai visszhangja. Jelölték már Kirkus- és PEN-díjra, itthon második novelláskötete Libri-díjat kapott.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
