Közélet vélemény

Móricz, aki a nászútját is eladta a bulvárnak

Mit örököl Biden a Távol-Keleten? Kaczyński és az abortusz-kérdés. Becsapta a Nyugat Gorbacsovot? Interjú Gál András ügyvéddel, korábbi vízilabda-válogatottal. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából.

Pályi András: Varsó: újra abortuszháború

Mi történt? Miért olyan fontos az immár kedvenc macskáinak társaságában megrögzött agglegényként élő Kaczyńskinak az abortusz kérdése, akinek soha komolyabb barátnője nem volt, és a katolicizmushoz is elég laza szálak fűzték? Egyáltalán tényleg az abortuszról van szó, vagy egészen más a tét, és ez az egész cirkusz csak ürügy? Számára nyilván a hatalom kérdése a súlypont, megnyilvánulásaiból és intézkedéseiből jól érezhető, hogy leginkább ez foglalkoztatja. Nemegyszer mégis úgy tűnik, hogy épp ebből a szempontból követ el ballépéseket. Ahogy a 2007-es kormányválság idején is addig állított különféle csapdákat koalíciós partnereinek, és addig zsarolta őket, amíg azok ki nem faroltak mögüle, így maga sodorta magát az előrehozott választásokba, amit aztán elvesztett.

Az abortusz kérdésével kapcsolatban is hazai és nemzetközi elemzők egyaránt rámutatnak, hogy a katolikus egyház támogatásával is, az elégedetlenkedő társadalmi erők megfélemlítésével is a maga hatalmi státuszát próbálja megerősíteni, mégis tény, hogy Marta Lempartnak a női jogok kivívásáért indított feminista mozgalma Kaczyński megtorló intézkedéseinek köszönhetően izmosodott meg, s ma a Nők Sztrájkja által az abortusz legalizálásáért szervezett tüntetések a gazdasági, szociális, kulturális elégedetlenség több társadalmi gócát is felszínre hozzák, többek közt a járvány szerencsétlen kezelésével és a lepusztult egészségügyi ellátással kapcsolatos, egyre hangosabb társadalmi ellenérzést is.

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes

Valki László: Becsapta a Nyugat Gorbacsovot?

Egyes vélemények szerint a nyugati politikusok a hidegháború lezárásáról 1989 és 1991 között folytatott, történelmi jelentőségű tárgyalásokon félrevezették Gorbacsovot. Állítólag azt ígérték az SZKP akkori főtitkárának, hogy a NATO nem veszi fel azokat az államokat, amelyek távoznak a Varsói Szerződésből. Mások szerint ilyen ígéret a tárgyalásokon nem hangzott el, a NATO tagjainak a száma pedig csak akkor kezdett növekedni, amikor Gorbacsov már régen lemondott. A vita sok éve tart, annak ellenére, hogy időközben nyilvánosságra kerültek a bővítéssel kapcsolatos, korábban titkosnak minősített diplomáciai iratok.

Benda László: Ezt örökli Biden a Távol-Keleten

Amerikában nagy nehézségek árán végbement a hatalomváltás. Kínos – bírálói szerint a demokráciát kikezdő – utóvédharc után Donald Trump átadta a Fehér Ház kulcsát Joe Biden demokrata csapatának. A távozó elnök kevés külpolitikai sikert aratott, annál több terhet ró utódjára. Lássuk a távol-keleti leltárt.

E térségben a ki- és beszámíthatatlanságával számos meglepetést okozó Trump alighanem legváratlanabb lépése az észak-koreai rezsim iránti nyitása volt. Első hivatalban lévő amerikai elnökként háromszor is találkozott Kim Dzsongün ottani diktátorral. Washington azonnali, teljes és ellenőrizhető nukleáris leszerelést sürgetett, Phenjan a fojtogató szankciók fokozatos fölszámolásában reménykedett. Mindkét várakozás hiábavalónak bizonyult. A kettő között nem sikerül(hetet)t hidat verni.

Pedig a washingtoni külügyminisztérium egy magas rangú vezetője még decemberben is újabb sietős januári tárgyalásokat sürgetett Phenjannál. Az észak-koreaiak nem kezdték újra a megfeneklett dialógust a távozó elnök diplomatáival. Igaz, Bidennek a korábbi „normalitások” helyreállítására irányuló törekvéseibe aligha illeszkedik bele Észak-Korea megbékítésének meglehetősen reménytelen terve. Mun Dzsein dél-koreai elnök a Washington és Phenjan közötti dialógus újraindítására, egyben az észak-déli tárgyalások fölújítására buzdít. Közben a kellő óvatossággal kijelentette, hogy nem óhajt állást foglalni az amerikai – kínai kötélhúzás ügyében.

Gál András ügyvéddel, korábbi vízilabda-válogatottal Simon Andrea beszélget

Az uszodában Jolánként, széles körben a „lúgos orvos” és a „darnózseli hentes” ügyek sértetti képviselőjeként ismerik, de ő volt az, aki a Kulcsár-per másodrendű vádlottjának, Rejtő E. Tibornak a felmentését is elérte. A BEK-győztes Újpest vízilabdacsapatának egykori oszlopos tagja az ÉS-nek beszél először arról, miképp tudta megfordítani a „lúgos orvos” ügyében az eljárást, és hogy egy olyan ügyvédi közösséget szeretne megszervezni, amely céges donorok támogatásával  a bíróságon hatékonyabban tudja megvédeni a nőket és a gyerekeket az őket ért erőszaktól.

Grecsó Krisztián tévékritikája: Vezérkarok

1929-et írunk tehát, Móricz már túl van a gyászon, felesége, Holics Janka öngyilkosságán. Tökéletesen tudja, mit jelent a média hatalma. Mit jelentett akkor, amikor valahogyan kellett narrálni Janka elvesztését a hírlapokban, és mit, amikor az új feleségével, a népszerű színésznővel, Simonyi Máriával akkora sztárok lettek, hogy Móricz még a nászútjukat is eladta, és napi jelentéseket, tudósításokat küldött haza, hogyan telnek az édes nappalok és a forró éjszakák. A 26–29-es Naplóknak ez az egyik legizgalmasabb része, mármint az, ahogy aztán a privát szövegben megírja a fedetlenebb verziót, és a két szöveg egymásra olvasódhat. Móricz mozdulatain látszik mindez: érti a nyilvánossággal folytatott dialógusa súlyát, tudja, hogy ő maga a mondatai cégére, hogy a figura, akit önmagából alkotott, csak a hitelességével tudja megtámasztani a portékát, az irodalmat, amit valahogy meg kéne tanítani elolvasni. Így jön-megy a filmen, így hamuzik, tudja ki ő, de, akit „alakít”, az egy barátságos, joviális figura, mosolyog, és még a háttérben is úgy áll, mint aki mindent jóváhagy éppen.

Karsai László: Egy emlékműről

Jó, hogy a 444.hu dokumentumfilmje (A gyilkosok emlékműve, rendezte Ács Dániel) most felidézte, hogy a leghírhedtebb turulemlékművet a Böszörményi út és az Istenhegyi út kereszteződésénél jogszabályellenesen építették fel a XII. kerület akkori fideszes vezetői dr. Mitnyan György polgármester vezetésével. A polgármester akkor azzal indokolta a helyszín kiválasztását, hogy a környéken a II. világháború idején komoly harcok folytak, ami igaz. Arról viszont gondosan nem ejtett szót, hogy itt garázdálkodtak a hírhedt XII. kerületi nyilasok, Kun András páter, Bokor Sándor és testvére, Bokor Dénes, Megadja Ferenc, Pokorni József és tömeggyilkos társaik, akiknek rémtetteiről és az emlékmű fennmaradásáért folytatott politikai küzdelmekről szól a 444 megrázó dokumentumfilmje.

A gond azzal van, ami a filmből hiányzik. A kegyetlenkedés csak a nyilasok bűnévé, a turulszobor egyszeri, XII. kerületi jelképpé válik a filmben.

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik