Közélet

Kelemen Hunor: A vasárnapi parlamenti választásokon való részvétel nem jelent egészségügyi kockázatot

Kiss Gábor / MTI
Kiss Gábor / MTI
„Abban a néhány percben, amit a szavazókörzetben és a szavazófülkében töltünk, nem fogunk megfertőződni. Ez kizárt.”

A maszol.ro a vasárnapi romániai parlamenti választás előtt kampányzáró interjút közöl Kelemen Hunorral, az RMDSZ-elnökével.

Szóba kerül a választáson való megjelenés egészségügyi kockázata.

Ez egy olyan sorscsapás, ami alól sajnos senki nem tudta kivonni magát – mondja Kelemen Hunor. – Érezhető a választók körében a félelem, ez egy olyan emberi érzelem, amelynek a megjelenése ilyen körülmények között természetes, hiszen mindenki próbál vigyázni a saját és a családja, környezete egészségére. A félelmet azonban le kell győzni, mert a félelemből semmi jó nem születik. Felőrli a szabadságunkat, és a döntést más kezébe adjuk. Ezért azt mondom, amit ősszel: nagyon biztosak lehetünk abban, hogy ha betartjuk az óvintézkedéseket, az egészségügyi előírásokat, akkor abban a néhány percben, amit a szavazókörzetben és a szavazófülkében töltünk, nem fogunk megfertőződni. Ez kizárt. (…) Mindenkit arra biztatok, hogy ne adja ki a kezéből a döntés lehetőségét, ne engedje, hogy a félelem átalakítsa az életét. Vigyázzunk magunkra, egymás egészségére, és menjünk el szavazni.

Kelemen Hunor korábban azt nyilatkozta, hogy egy jobbközép politikai kormányt vár. Ennek kapcsán kérdezi Cseke Péter Tamás főszerkesztő, hogy „csalódást jelentene-e, ha az RMDSZ kimaradna ebből a jobboldali kormányból, tekintettel arra”, hogy a mérsékelt jobbosok, „a PNL és az USR-PLUS ereje együtt várhatóan elegendő lesz a parlamenti többséghez”?

Kelemen Hunor válasza:

Majd meglátjuk, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele lehetséges lesz-e. Én akkor lennék csalódott, ha eluralkodna rajtunk a félelem és a kishitűség, és az arányos parlamenti képviseletet nem tudnánk megőrizni. A kormányzati részvétel már csak a későbbi következménye a parlamenti választásoknak, számunkra az a legfontosabb, hogy ott legyünk a törvényhozásban. Korábban mind az államfő, mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hangoztatta, hogy alkotmányozó többséget akar, ehhez pedig kétharmad, tehát tágabb koalíció kell. Innen lehetne akár elkezdeni a spekulálást arról, hogy ehhez szükség lesz-e az RMDSZ-re vagy más politikai szervezetekre. Ismerve a román politikai kultúrát, egy gyenge, alig 50 százalék fölötti többség a politikai stabilitásnak csak egy rövid ideig lesz a garanciája. Ez számomra azt erősíti, hogy egy többszereplős koalícióra lenne szükség.

Kelemen Hunort az ellenzéki szerep már csak azért sem vonzza, mert:

Arra törekedni, hogy ellenzékben legyünk, ma nem érdemes, tekintettel arra, hogy várhatóan kikkel kerül majd az RMDSZ ugyanarra a térfélre. Nem lehet az ellenzékben négyféleképpen nemmel szavazni. És ott lesz a PSD, ott lesz a Pro Románia és ott lesz az AUR, amely egy neolegionárius, pravoszláv, ultranacionalista, magyarellenes párt. Ennek két prominens vezetője van. Az egyik George Simion, aki az úzvölgyi randalírozáson lett híres, illetve Dan Tanasă, akit nem kell különösebben bemutatni, hiszen folyamatosan támadja a magyarok anyanyelvhasználatát. Velük együtt ellenzékben lenni nem egy ragyogó perspektíva, ha a választások utáni lehetőségeket nézzük. Amikor az RMDSZ nemmel fog szavazni, ugyanazt a „nem” gombot nyomja majd meg, mint ők.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is nyilatkozott a lapnak.

Ő úgy véli, erdélyi magyarok számára egyetlenegy alternatíva létezik: az önálló képviseletet.

Senki soha nem tud minket úgy képviselni, mint mi saját magunkat. Szépen kérjük a mi népünket, hogy ezt a kicsi áldozatot hozzák meg, és menjenek el vasárnap szavazni, mert csak így van lehetőség arra, az erdélyi magyar közösség a következő négy évben valamit is el tudjon érni.

Kapcsolódó
Markó Béla: Nem voltam hajlandó alárendelni az RMDSZ-t még Orbán Viktornak sem
Nagyinterjú a Ceaușescu-világról meg erről a mostaniról, és arról, ami a kettő között létezett.

Kiemelt kép: Kiss Gábor / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik