Köddé vált az önkormányzatok mentőcsomagja. Június elején még arról beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, majd váratlanul kivették a jövő évi költségvetésből a lehetőséget és azóta semmit nem hallani róla — írta meg a Népszava.
A lap szerint az ötlet, hogy legyen egy átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret, ami pótolhatja a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de a szervezet sem kapott magyarázatot arra, hogy miért törölte végül a tervet a kormány. Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő a Népszavának elmondta: a keret elég lett volna arra, hogy fél évet nyerjen a szektor, így viszont a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele nem egyformán, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat.
Elvileg minden település köthet likviditási hitelszerződést valamelyik pénzintézettel saját adóbevételei összegének feléig, de az így felvett hitelt egy éven belül vissza kell fizetni, és ma a korábbinál is nehezebb megmondani, hogy beérkeznek-e és ha igen, mikor a tervezett bevételek. Schmidt szerint elsőként azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például az ő városában a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK, Szentkirályon az ásványvizet gyártó cég. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyihoz képest, miközben a szolidaritási pénzt a 2019-es kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják.
Schmidt Jenő szerint a februári és márciusi fizetések kifizetésével már sok helyen baj lehet, mert az idén szeptemberben beérkező adóelőleg után csak március 15-e a következő előleg befizetési határidő, és a kormány december végén egyben utalja át a településeknek a januári és februári bérek előlegét.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
