Közélet koronavírus

Mégsem helyezik gyámság alá az önkormányzatokat, bár fideszesek szerint hatékony lehetett volna

Nagy vihart kavart, hogy a kormány terve szerint a védelmi bizottságokban kellene jóváhagyni az önkormányzati döntéseket a veszélyhelyzet idején. A törvénymódosítást visszaszívta a kormány, pedig a kormánypártiak láttak benne fantáziát.

Az összehangolt védekezés mindannyiunk közös érdeke, ha elfogadják a törvénytervezetet, hatékonyabb lehet védekezés

– válaszolta a 24.hu-nak Polics József, Komló fideszes polgármestere szerdán, amikor arról kérdeztük, mit szól ahhoz a törvényjavaslathoz, amely szerint az önkormányzatok döntéseit a kormánymegbízottak által vezetett védelmi bizottságoknak kellene jóváhagyniuk.

Fotó: Balogh Zoltán /MTI

A tervezet a polgármesterek döntési jogkörét a megyei és fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyásához kötötte volna, azonban Gulyás Gergely miniszter alig fél nappal az indítvány benyújtása után, szerda délután bejelentette, hogy a polgármesterek továbbra is az eddigiek szerint gyakorolhatják jogosítványaikat a veszélyhelyzetben, vagyis a kormány eltekint módosítási szándékától.

Segítség vagy akadály?

A komlói polgármestert azért kerestük, mert néhány hete a katasztrófavédelmi törvény által ráruházott jogoknál fogva egyedül fogadta el a város költségvetését, azaz az elsők között használta ki a rendkívüli jogrend adta lehetőségeket. Policsnak akkor nem volt azzal problémája, hogy a döntése felett nincs kontroll, a törvénymódosítással viszont a védelmi bizottság gyámsága alá került volna ő is. Nagykanizsa fideszes polgármestere, Balogh László komlói kollégájához hasonlóan nem rendelkezik többséggel, és a veszélyhelyzetet kihasználva ő is hozott néhány olyan döntést, amit nem támogatott volna az ellenzéki többségű képviselő-testület. Őt is kerestük kérdéseinkkel, de azok megválaszolatlanok maradtak.

Hangsúlyozom, hogy ez csak egy tervezet. Nem kell túlgondolni, hogy itt hatalmi harcok fognak kialakulni

– nyilatkozta ugyanakkor a 24.hu-nak Sára Botond, a főváros kormányhivatal vezetője lapunknak kevéssel azelőtt, hogy a Miniszterelnökség vezetője bejelentette a tervezet visszavonását.

A törvényjavaslat alapján Sára kivételes hatalomhoz jutott volna, budapesti kormánymegbízottként a Fővárosi Önkormányzat és a 23 kerületi polgármester döntései is csak az általa irányított védelmi bizottság jóváhagyásával léphettek volna életbe.

A VIII. kerület korábbi fideszes polgármestere azt mondta, ő „kifejezetten jó kapcsolatot ápol” Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és „pártszíntől függetlenül a segítség, nem pedig az akadályozás” lebegne a szeme előtt akkor is, ha elfogadnák a tervezetet, ugyanis „emberéletekről van szó, és ezért a hatékony védekezés a legfontosabb”.

A főpolgármester viszont azt mondta nekünk, hogy

választói legitimációval rendelkező polgármesterek helyett katonákból és rosszabb esetben pártkatonákból, vagyis csupa kinevezettből álló bizottsághoz delegálja a döntések jogát. Ezzel súlyosan nehezíti és lassítja a járvány elleni védekezést, pedig a reakcióidőt most nem napokban, de gyakran percekben mérik.

A kormányhivatalok vezetői kivétel nélkül a kormánypártokhoz köthetőek, jó részük korábban parlamenti képviselő is volt. Sára ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a védelmi bizottságokban a kormányhivatal vezetője ugyan az elnök, de rajta kívül szakemberek a tagjai, és a fővárosban például a főpolgármester is, így nem kerülnék meg az ellenzékieket, csak támogatnák őket szakértői tanácsokkal.

Mi az a védelmi bizottság?

A védelmi bizottság a veszélyhelyzet alatt működő szervezeti egység, lényegében az önkormányzati szintet köti össze az operatív törzzsel. Az újdonság az lett volna, hogy itt kellett volna jóváhagyni minden önkormányzati döntést.

 

A fővárosi, illetve a megyei védelmi bizottság elnöke a kabinet által kinevezett fővárosi, illetve megyei kormánymegbízott. Továbbá tagja a honvédelemi miniszter által kijelölt katona mint szakmai elnökhelyettes, valamint a katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. A bizottság tagja a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester vagy az általa kijelölt főpolgármester-helyettes, a megyei jogú város polgármestere, a katonai igazgatás területi szervének vezetője, a bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szerv illetékes vezetője, az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője és az árvízi védekezésért felelős szervezet vezetője.

A központosítás hatékony?

A komlói Polics József azzal érvelt a törvénymódosítás mellett, hogy már születtek „érdekes döntések” önkormányzati szinten, ami szerinte nem történne meg, ha a helyi döntések átfutnának a védelmi bizottságon. Példának említette, hogy egyes városokban kijárási tilalomról döntöttek – amiről a kormány közölte, jogszerűtlen intézkedés –, illetve a kötelező szájmaszkviselést is felhozta a polgármester mint vitatható intézkedést.

„A fővárosi Momentum-frakció polgármesterei Józsefvárosban, Terézvárosban és Újpesten az elmúlt hetekben folyamatosan hoztak meg olyan döntéseket, amelyek a járvány közvetlen vagy közvetett hatásainak enyhítésére szolgálnak:

  • megszervezték az idősek, betegek ellátását;
  • nagy értékben rendeltek be élelmiszer- és tisztálkodószer csomagokat a rászorultaknak;
  • rendelkeztek az önkormányzati üzlethelyiségek bérletidíj-kedvezményeiről;
  • koronavírus-alapot hoztak létre;
  • mosható maszkokat szereztek be a helyi lakóknak;
  • módosították a szociális rendeleteket, hogy hatékonyabban segíthessék a legelesettebbeket;
  • gondoskodtak a háziorvosi rendszer átszervezéséről, a betegellátásról”

– írták közleményükben, amit frakcióvezetőként a VI. kerületi polgármester, Soproni Tamás írt alá.

A momentumos politikus azt mondta nekünk, hogy szerinte a törvénytervezet az ilyen lépéseket lehetetlenítette volna el, ami „egy lépés a rossz irányba a diktatúra skáláján”. Sára Botond viszont arról beszélt, hogy helyismerettel az önkormányzatok rendelkeznek, így a védelmi bizottságokban nem akadályoznák az ilyen kezdeményezéseket.

Ez egy agyrém! A város működését, a gyors, hatékony védekezést akadályozza a tervezet

– kommentálta a módosító javaslatot a visszavonása előtt Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám is, aki korábban a Jobbik országgyűlési képviselője volt.

Fotó: Kovács Attila /MTI

Ő azzal érvelt, hogy az elmúlt hetekben Egerben egy-két nappal korábban hoztak meg hasonló döntéseket, mint a kormány, a tervezet viszont öt napot hagyott volna a védelmi bizottságoknak, hogy mérlegeljék az önkormányzati döntéseket, ami Mirkóczki Ádám szerint „elviselhetetlenül lassú, és a lakosság inná meg a levét”. „Ezen a tervezeten csak nevetni tudnék, ha nem életeket sodorna veszélybe” – mondta az egri polgármester.

Polics József szerint egyébként nem használták volna ki az ötnapos határidőt, és Sára Botond szerint sem lett volna akadálya a tervezetben szabályozott határidő a gyors döntéseknek.

Gulyás Gergely nem bocsátkozott hosszú érvelésbe az ötlet visszavonásáról, annyit mondott, hogy „a kormány a veszélyhelyzetben a lehető legszélesebb körű, pártpolitikai határokra tekintet nélküli összefogásra törekszik”, ezt pedig valóban aligha szolgálta volna egy olyan döntés, ami voltaképpen semmissé tette volna az önkormányzati választások eredményét, és a választott polgármesterek helyett kormánymegbízottak kezébe tette volna a helyi döntéseket. Gulyás érveléséből az nem derült ki, hogy fél nappal korábban a kormány miért gondolkodott erről másképp.

A tervezet visszavonásától függetlenül azonban vannak ellenzéki polgármesterek, akik szerint lenne dolga a kormánynak az önkormányzati szinten. Ugyanis a fent sorolt feladatokat az önkormányzatok maguk oldották meg, saját büdzséből, kormányzati forrásokat erre nem kaptak. Így pedig a gazdagabb – például a budapesti kerületi – önkormányzatok hatékonyabban tudják ellátni a lakosságot, vagy segíteni a járvány elleni védekezést helyi szinten, mint a rosszabb helyzetben lévők.

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik