A kormány számára elsődleges fontosságú, hogy a gyerekek minőségi, naprakész, élményalapú és korszerű tudást kaphassanak, a pedagógusok pedig anyagilag is megbecsülve érezzék magukat – mondta Rétvári Bence márciusban. Ez a mondat ugyan fényes jövőt sejtet, amikor azonban arra voltunk kíváncsiak, az egy évvel ezelőttihez képest javult-e a helyzet például a tanárhiány ügyében, azzal találtuk szembe magunkat, hogy nem. Tavaly július elején arra jutottunk, hiába hangoztatja a kormány évek óta, hogy a pedagógushiány nem országos, hanem helyi léptékű jelenség, az adatok azt támasztják alá, hogy a probléma az egész országot sújtja, ráadásul egyre kétségbeejtőbb mértékű.
A tavalyi tanév végén közel 2400 aktív álláshirdetést találtunk tanítók és tanárok számára, most megnéztük, történt-e bármilyen változás egy év leforgása alatt. A Közigazgatási Állásportálon jelenleg is több mint hatszáz oldalnyi álláshirdetést találni, és ezek között rengeteg olyan szerepel, ahol a pedagógusokat keresnek.
Ha a tanító szóra keresünk rá, 593, ha a tanár szóra, akkor 1825 találatot dob ki a rendszer. A hirdetések között akadnak olyanok, amikben egyetemi dolgozókat, családsegítőket, iskolapedagógusokat keresnek, de még ezek levonása után is
Hogy mennyire nem csak a vidéki kistelepülések iskolái érintettek, jól példázza, hogy a budapesti iskolákban 533 helyet kellene betölteni a szeptemberi évkezdésig.
Egy iskola, mínusz tizenkét pedagógus
- A veresegyházi Fabriczius József Általános Iskolában csak tanítóból hatot keresnek, továbbá szükség lenne két testnevelőtanárra, két angoltanárra, egy matematika- és egy könyvtárszakos pedagógusra is.
- A szigethalmi Szent István Általános Iskola magyar-ének szakos tanárt 2017 januárja óta nem talál. Ott összesen kilenc tanárra lenne szükség, a legutóbbi álláshirdetést május elején tették közzé. Az intézménybe keresnek két angol-, technika-informatika-, két matematika-, kémia-fizika, biológia-földrajz, testnevelés- és magyar-ének szakos tanárt is.
- Az inárcsi Tolnay Lajos Általános Iskola április óta próbál találni angol-, testnevelő-, matematika-fizika-informatika, illetve magyar-ének szakos tanárt, a törökszentmiklósi általános iskolába pedig a tanév végén kezdtek el két angol, néptánc, testnevelés, testnevelés-matematika és matematika-bármely szakos tanárt keresni.
- Az Érdligeti Általános Iskolában nyolc tanári állás betöltetlen, a tanévkezdésig kellene találni egy matematika-bármi, egy matematika-informatika, egy informatika-bármi, egy kémia-bármi, egy angol-bármi, egy matematika-technika szakos tanárt, illetve keresnek gitártanárt, valamint egy bármely szakirányos általános iskolai tanárt is.
- A Kaposvári SZC Dráva Völgye Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma nyolc tanári állást próbál betölteni, ott magyar-angol, német, testnevelés, matematika-fizika, informatika és német szakos tanárra lenne szükség, illetve betöltetlen egy kollégiumi nevelőtanári és egy mérnöktanári állás is.
- Az Érdi SZC Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája április óta próbál találni pedagógust tíz helyre, náluk matematika-bármi, testnevelés, rajz, fizika-bármi, történelem, magyar és földrajz szakos tanár kellene, ezen kívül szükségük lenne egy szakács szakmai, egy villamosmérnök és egy gépészmérnök tanárra is.
Szaktanár? Luxus
A tanárhiány aggasztó mértékét több iskolából is jelezték lapunknak, egy pécsi iskolában például hárman mennek nyugdíjba most, érdeklődő eddig egy jelentkezett. Az intézmény egyik pedagógusa szerint a szakos ellátottság a következő tanévben a kritikus alá süllyedhet, pedig a rajzot és az éneket például évek óta tanítók tanítják szaktanárok helyett 7-8. osztályban.
Egy budapesti iskolából is hasonlóan kilátástalan helyzetről számoltak be, onnan egy német- és két angoltanár, valamint egy tanító megy nyugdíjba. A négy megüresedett helyre eddig egyetlen jelentkező volt, de ő is bizonytalan. Egy másik budapesti intézményben a tanári kar tíz százaléka vonul nyugdíjba a tanév végén.
A minisztérium ugyan rendszeresen hangoztatja, hogy mennyien végeznek a különböző intézmények tanárszakjain – nagyjából évente hatezren –, arról kevés szó esik, hogy ez a létszám nem marad a pályán huzamosabb ideig. A pedagóguspálya második évében kerül sor egy úgynevezett minősítő vizsgára, amely során a pályakezdők megkaphatják a Pedagógus I. fokozatot. Ha mind a hatezren átesnének ezen a vizsgán, valószínűleg biztosítottabb lenne a tanárság létszámának fenntartása, csakhogy információink szerint ezt a valóságban legutóbb 2100-an tették meg.
Lassan nemcsak tanár nem lesz, de tanárképző sem
Ha maradunk a számoknál, érdemes megemlíteni, hogy 2016-os adatok szerint a pedagógusok 45 százaléka 50 évnél idősebb, ami azt jelenti, hogy a 150 ezer fős pedagóguslétszámból több mint 67 ezren a következő 15 évben nyugdíjba mennek. Pótlásukhoz évente legalább 4500 pályakezdő pedagógusra lenne szükség, ami több mint a kétszerese az előbb említett 2100-nak.
A másik probléma, hogy a versenyszféra hatalmas elszívóerővel rendelkezik főként az informatika- és idegen nyelvi tanárok körében. Amíg a garantált bérminimumot sem éri el a tanárok kezdőfizetése, nehéz lesz ennél több fiatalt erre a pályára csábítani.
Nehezen értelmezhető az is, hogy ha a kormány szerint nincsen pedagógushiány az országban, miért volt szükség a köznevelési törvény módosítására, hogy a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatását heti 14-ről 16 órára emeljék, ezzel is eltakarva a súlyosbodó létszámhiányt az egyes intézményekben.
Ezen kívül óriási érvágás a pedagógusképzők számára a 2020-tól bevezetett kötelező nyelvvizsga a felvételinél, ugyanis ezekben az intézményekben a felvettek mindössze 42 százaléka rendelkezik a nyelvtudását igazoló papírral, illetve információink szerint egyes főiskolák esetében ez az érték inkább a 20 százalékhoz közelít. A kötelező nyelvvizsga bevezetésének eredményeképpen ezeknek az intézményeknek a puszta létezése is kérdésessé válik, aminek következtében akár a komplett tanárképzés is összeomolhat záros határidőn belül.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI
