A Wall Street Journal a héten robbantotta a bombát: Kim Dzsongun féltestvére, a 2017 februárjában meggyilkolt Kim Dzsongnam az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ügynöke volt, és több alkalommal is találkozott a szervezet embereivel. A lap informátora pontosan úgy fogalmazott, hogy egyfajta nexus volt a felek között.
Kim Dzsongnamot 2017. február 13-án a Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtéren gyilkolták meg. A férfihez várakozás közben lépett oda egy nő, aki egy olajos anyagot fröcskölt az arcába, majd eltűnt. Pillanatokkal később egy másik nő lépett oda hozzá hátulról, és eltakarta a kezével az áldozat szemét. Ezt követően gyorsan elnézést kért és továbbállt.
A két nőt perbe fogták, de az derült ki róluk, hogy nem észak-koreai ügynökök, hanem volt örömlányok. Az indonézi Siti Aisyah és a vietnami Doan Thi Huong a vallomásában arról beszélt, hogy a tudtukon kívül faragtak belőlük gyilkost néhány hónap alatt. Mindketten azt hitték, hogy egy japán YouTube-csatorna átverős videójában kapnak főszerepet.
Siti ellen ejtették az összes vádat, és Doan is megúszta a halálbüntetést, mindössze három év négy hónapra kellett börtönbe vonulnia.
Ha igazak a Wall Street Journal információi, miszerint az észak-koreai diktátor féltestvére a CIA informátora volt, akkor az választ adhat arra a kérdésre is, miért akartak végezni vele. Ugyanakkor Kim Dzsongunnak más okból is lehetett félnivalója a fivérétől.
Úton Disneylandbe bukott le
Kim Dzsongnam a második észak-koreai legfelsőbb vezető, Kim Dzsongil és Szong Hjerim színésznő titkos kapcsolatából született, és ő volt a trón legfőbb várományosan. Csak aztán nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt eltervezték.
Élt Moszkvában és Genfben is, majd 1988-ban aztán hazaköltözött Észak-Koreába, és ekkor tudta meg, hogy bővült a család egy Kim Dzsongun nevű fiúval. Apja innentől közel sem szerette annyira, mint korábban, Kim Dzsongnam pedig depressziós volt a szülői házban.
Titkosszolgálati információk szerint Kim Dzsongil egy idő után ajánlatot tett neki: ha megházasodik és gyereke születik, elmehet az országból. 1995-ben mindez meg is történt, azt viszont nem tudni pontosan, hogy mikor hagyta el Észak-Koreát.
Kim Dzsongnam a dinasztia első és mostanáig egyetlen tagja, aki életvitelszerűen lakott Észak-Koreán kívül. Ez pedig már önmagában is fenyegető tényező volt az állam és a diktátor számára.
Félt, pénzre volt szüksége
A rezsimről sok mindent elárul, hogy a hírszerzésnek egy kiközösített családtaghoz kellett fordulnia információszerzés céljából. Miután ugyanis Kim Dzsongil meghalt, az amerikai kormány semmit nem tudott Kim Dzsongunról, és a legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnhetett, ha a féltestvérét keresik fel némi segítségért.
Kim Dzsongnam állítólag egy amerikai ügynökkel találkozott néhány nappal a halála előtt egy malajziai szigeten, a repülőtéren nála lévő táskában pedig 120 ezer dollár készpénzt találtak, aminek eredete szakértők szerint egyértelműen bűnügyi szervezetekre vagy a titkosszolgálatokra vezethetők vissza.
Hogy mit tudott az amerikaiaknak mondani, az jó kérdés, mert minden jel arra utal, hogy nem volt politikai bázisa Észak-Koreában, magyarán a napi fejleményekkel nem lehetett tisztában. Egy ilyen elzárt ország esetében viszont minden apró adalék fontos lehetett a hírszerzőknek, főleg úgy, hogy abban az időben még Donald Trump és Kim Dzsongun atomháborúval fenyegette egymást.
Az észak-koreai diktátor egyébként még akkor is tarthatott féltestvérétől, ha egyáltalán nem fűzték szálak a CIA-hoz. Mégpedig azért, mert hivatalosan neki kellett volna átvennie apjuk helyét, az ebből adódó feszültségeket pedig el akarta kerülni.
Tény, hogy a kapcsolatuk folyamatosan romlott, és egyre rosszabb véleménnyel volt a rezsimről. 2009-ben például arról beszélt, hogy Észak-Koreát meg kellene reformálni és nyitnia a külvilág felé, mint Kínának. Aztán 2012-ben, amikor Kim Dzsongun lett az ország vezetője azt mondta,
vannak kétségeim afelől, hogy tud-e kormányozni olyasvalaki, akinek kétéves politikai tapasztalata van.
Kim Dzsongnam tudta, hogy nincs biztonságban. Miután a fivére átvette az irányítást Észak-Korea felett, elkezdett aggódni, hogy mi fog történni vele. Állítólag nem vált paranoiássá, de a félelem kezdett eluralkodni rajta. Kerülte a beszélgetést az idegenekkel, mert attól tartott, kémkednek utána. Kétszer is megpróbáltak merényletet végrehajtani ellene, sikertelenül.
Az utolsó éveiben kiéleződött az ellentét közte és a rezsim között. Hozzá közel állók elmondása szerint utolsó genfi útján már egy airbnb-s lakást vett ki, holott korábban rendszeresen luxusszállodákban élt.
Trump nem hagyná
Trump amerikai elnök kedden újságíróknak arról beszélt, gyönyörű levelet kapott előző nap Kim Dzsonguntól, aki szerinte betartotta az atomtesztek felfüggesztéséről szóló ígéreteket. Hogy ez miért nem jelent semmit, arról korábban itt írtunk.
Természetesen érdeklődtek nála Kim Dzsongnam és a CIA kapcsolatáról is, amire Trump rávágta, nem hagyta volna, hogy ilyesmi megtörténjen.
Láttam a CIA-ről és a Kim Dzsongun féltestvéréről szóló híreket, és azt kell mondanom, hogy a kormányzásom alatt ilyen biztosan nem eshetne meg
– mondta.
Trump ezzel megerősítette azt a korábban többször is emlegetett álláspontját, hogy Kim Dzsongun jó ember, és a világért sem kémkedne utána.
A nyilatkozat azért is érdekes, mert az elmúlt hetekben a Wall Street Journal szivárogtatása mellett két jelentős hír járta be a világot:
- Kim Dzsongun kivégeztetett több diplomatát, köztük azt is, aki előkészítette a találkozót az amerikai elnökkel;
- és hogy egy megfigyelő szervezet szerint Észak-Korea nyilvános kivégzéseket hajt végre, hogy megfélemlítse az embereket.
Bár előbbi csak részben igaz, ugyanis a szóban forgó diplomata egy hétvégi eseményen Kim Dzsongun társaságában bukkant fel, mindkét eset rávilágít arra, hogy a CIA-nek van oka kémkednie a rezsim után, mert az észak-koreai rezsim továbbra sem ismer határokat a brutalitásban.
