Közélet

Orbán úgy gondolja, hogy nagy rá egy európai mozgalom vezetőjének a kabátja

Bernard-Henri Lévy hosszú cikket írt a miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséről, amelyben Kun Béla és az antiszemitizmus is szóba került.

Orbán Viktorral folytatott beszélgetéséről közölt hosszú cikket Bernard-Henri Lévy francia filozófus, akit a miniszterelnök áprilisban kávézni hívott. A kétórás beszélgetést feldolgozó cikk angol nyelven a The Atlantic portálon jelent meg.

Lévy a beszélgetést egy alapozónak szánt, könnyedebb kérdéssel kezdte: miért választotta hivatalául a miniszterelnök a Várban lévő kolostort? Orbán erre azt felelte: mert régi irodája a parlament épületében volt, ami a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából rossz. Lévy itt megjegyezte: kételkedett abban, hogy az az ember, aki bírókat kényszerít térdre és irányítja a médiát, demokratikus megfontolásból hagyta el irodáját, szerinte őszintébb lett volna, ha Orbán azt mondja, uralni akarja a Várból a várost, ami az országban utolsóként ellenáll neki.

De a filozófus túllépett ezen, és rátért arra, hogy elfogadja-e Orbán, hogy ő az illiberalizmus európai vezéralakja. A kormányfő szerint az illiberalizmus helyreállítja a valódi szabadságot és a valódi demokráciát, a liberalizmus ugyanis a totalitarizmus szintjére emelte a politikai korrektséget. Szerinte nagy rá a kabát, hogy egy mozgalom vezére legyen, Magyarországnak pedig kis országként sem ambíciója, sem eszköze nincs a vezető szerepre. Inkább mást szeretne látni fáklyavivőként – mégpedig Matteo Salvinit, Olaszországgal ugyanis nem mernek packázni.

Amikor Orbán arról beszélt, hogy Olaszország frontvonalban van a migránsokkal szemben, Lévynek úgy tűnt, mintha ez Orbán számára egy háború lenne. Megkérdezte a kormányfőt, nem úgy beszél-e, mint azok, akik a második világháború után is antiszemiták maradtak, miközben szinte minden zsidó meghalt vagy elment.

Nem beszélhet így. Nekem van a világon a legjobb viszonyom Izraellel

– jelentette ki. Szerinte a magyarországi antiszemitizmus Kun Bélához nyúlik vissza, a zsidók nagy szerepet játszottak a Tanácsköztársaságban, emiatt felbomlott a zsidók és magyarok közötti szövetség. Lévy azon tűnődik, hogy vajon tudja-e a kormányfő, hogy a XX. századi antiszemita propaganda ugyanígy egyenlőséget vont a zsidók és a bolsevikok közt.

Amikor a filozófus Horthy Miklóssal kapcsolatban tett fel kérdést, Orbán azt mondta: a kormányzó Magyarország történelmének része, neki köszönhetjük, hogy megszabadultunk Kun Bélától. Egy újabb kérdésre azonban elismerte: Horthynak távoznia kellett volna a német megszálláskor.

Később a miniszterelnök Európa problémájának nevezte az iszlámot, Magyarországot pedig az európai kereszténység védelmezőjének. Ugyanakkor azt is mondta, hogy nem akarja eltávolítani Magyarországot Európától – Lévy szerint konkrétan azt mondta a miniszterelnök, hogy „én vagyok a legkeresztényebb, így a legeurópaibb az európaiak közt. Európa DNS-e én vagyok. Én vagyok az őrző.”

Lévy a Törökországhoz és Oroszországhoz fűződő viszonyról is kérdezett. Orbán azt mondta, bonyolult a viszonya Recep Tayyip Erdogannal, de előbb felidézte, hogyan kezdődött a kapcsolata Silvio Berlusconival. Soha nem hallott még Berlusconiról, amikor az az 1990-es évek elején meghívta egy Milan-meccsre. Akkor még csak gondolkodott a Forza Italia megalapításán, és azért hívta Orbánt, hogy ő elmondja neki, hogyan hozta létre a Fideszt.

Erdoganról pedig azt mondta: a focirajongóknak van egy sajátos izmuk a derekukon. „Amikor először találkoztunk Erdogannal, megtapogattuk egymás derekát, és ráismertem egy másik focirajongóra” – idézi Lévy a miniszterelnököt.

Oroszországgal kapcsolatban Orbán úgy vélte: óvatosnak kell lenni – támogatni kell Ukrajnát, mert ők a sánc köztünk és az oroszok között, de provokálni sem szabad Vlagyimir Putyint, ezért ellenzi az ellene hozott uniós szankciókat. „Annyira, hogy kvázi diplomáciai státuszt ad az orosz befektetési banknak, ami Budapesten kezdi meg működését?” – kérdezett vissza Lévy. Orbán visszautasította, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank orosz bank lenne, azzal, hogy a tőkéje 51 százaléka nem az oroszoké. Európát pedig álszentnek nevezte, és kijelentette:

nem én voltam, aki elindította az Északi Áramlat 2 projektet, ami kiszolgáltat minket az orosz gáznak.

A találkozó végén Orbán megkérdezte, kapcsolatban van-e Soros Györggyel. A filozófus azt felelte, barátjaként tartja számon. Lévy szerint a kormányfő erre félénken kérdezte tőle, hogy hogy van Soros. „Amikor visszakérdeztem a kamera előtt, hogy üzen-e valamit a régi mentorának, azt felelte kétszer is: jó egészséget és sok szerencsét kívánok neki” – idézte fel Bernard-Henri Lévy. (Kiemelt fotó: Farkas Norbert / 24.hu)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik