Közélet
Prrotest supporting striking teachers in Warsaw, Poland, on April 12, 2019. (Photo by Krystian Dobuszynski/NurPhoto via Getty Images)

Ahol a tanárok megunták, hogy nem tudnak megélni a fizetésükből

Korábban a témában:

Havi 500 euró, azaz nagyjából 160 ezer forint – ennyit keres Anna Zajac, egy varsói általános iskola tanára 13 év munka után. Még mindig kénytelen a szülei házában élni férjével és két gyermekével, mivel nem tud megfizetni egy albérletet.

Szeretem a munkám, nem akarom feladni

– mondja a tanárnő, aki mégis egyre inkább azon gondolkodik, hogy szakmát vált.

Anna Zajac nincs egyedül: lengyelországi tanárok százezrei döntöttek úgy múlt hétfőn, hogy sztrájkot kezdenek a vágyott fizetésemelés eléréséért.

Az április 8-án indult határozatlan idejű munkabeszüntetéshez óvodák, általános iskolák és középiskolák is csatlakoztak. A legnagyobb lengyel pedagógus-szakszervezet, a ZNP szerint 1993 óta nem volt példa hasonló méretű sztrájkra az oktatásban: adataik szerint az iskolák 80 százaléka csatlakozott.

A résztvevők a többi közt azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok fizetését 30 százalékkal emeljék. A szakszervezet szerint egy lengyel pedagógus alapfizetése körülbelül 3500 zloty (nagyjából 260 ezer forint), ez a lengyel átlagfizetés mindössze 70 százaléka, egy kezdő tanár pedig csak az átlagbér felét kapja kézhez.

Ha visszatekintünk a rendszerváltás óta elmúlt 30 évre, sok hasonló folyamatot figyelhetünk meg a lengyel és a magyar oktatási rendszerben

– mondta a 24.hu-nak Velkey Kristóf, aki, jelenleg a doktoriját írja a lengyel oktatási reformokról, és a Varsói Egyetem Pedagógiai Karán tölti a tanévet.

Lengyel- és Magyarországra is jellemző szerinte, hogy a kormányváltások oktatáspolitikai fordulatot is hoznak magukkal, minden kormány a maga elgondolása szerint akarja formálni az oktatási rendszert. Ezért is általános hozzáállás, hogy a tervezett intézkedéseket, reformokat minél gyorsabban, felülről irányítva valósítják meg.

A Jog és Igazságosság a 2015-ös kormányra kerülése után megkezdett oktatási reformban több, az Orbán-kormány idején hozott intézkedésekből ismerős elem jelenik meg. Velkey ezek közül a központosításra való törekvéseket, az állam szerepének növelését és az osztatlan tanárképzés visszaállítását emelte ki.

Velkey Kristóf nem tartja valószínűnek, hogy a lengyelek célja a magyar intézkedések tudatos másolása lenne, azonban hasonló társadalmi, politikai folyamatok zajlanak a két országban – így nem véletlen, hogy mindez a szakpolitikában is megjelenik. Az oktatáspolitikai intézkedések „ellesése” ráadásul oda-vissza működik, hiszen például a 9 osztályos általános iskola felvetése lengyel példára történt idehaza.

A tanárok által indított sztrájk kedvező fogadtatásra lelt a társadalom más rétegeiben is

– mondta Velkey. Ehhez nemcsak arra volt szükség, hogy a pedagógusok jelentős része azt érezze, nincs megfizetve, hanem arra is, hogy a 2016 óta tartó reform által generált feszültségek a mindennapok központi témájává váljanak.

Closed due the general teachers strike, primary school no 85 is seen in Gdansk, Poland on9 April 2019  Polish teachers began a nationwide strike demanding pay rise, putting pressure on the government before parliamentary elections in October this year. (Photo by Michal Fludra/NurPhoto)
Fotó: Michal Fludra /NurPhoto/AFP

A bérfeszültségek növekedéséhez vezető folyamatok is hasonlítanak a magyarországi eseményekre, ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetése nagyot nőtt az utóbbi időben, a tanároké viszont gyarapodott ilyen ütemben. Nálunk is ez történt, amikor 2015-ben a vetítési alapot elszakították az aktuális minimálbértől, így pedagógusok az évek során milliós nagyságrendű összegektől estek el.

Közben közeleg az EP-választás, illetve Lengyelországban ősszel parlamenti választások lesznek, így nem csoda, hogy a kormánypárti politikusok szeretnék maguk mellé állítani a társadalmat, aminek a legegyszerűbb eszköze, hogy próbálják csökkenteni a tanárok népszerűségét, azt hangoztatva, hogy keveset kell dolgozniuk, és hosszú a nyári szünetük. A sztrájk kezdete előtt a miniszterelnök-helyettes előállt egy javaslattal: a tanárok fizetését a kötelező óraszám emelésével növeljék, így a legjobban kereső tanárok fizetése 8000 zlotyra (csaknem 600 ezer forintra) nőne 2024-re. Azonban mivel a pedagógusok nem pártolták a kötelező óraszám emelését, a kormányzati kommunikáció könnyen módosulhatott arra, hogy a tanárok nem akarnak ennyit keresni.

Ez az üzenet működik, hiszen ahogy Velkey Kristóf mondja, a sajtóban és a varsói mindennapokban is többször találkozott azzal a véleménnyel, hogy

a tanárok nem dolgoznak sokat, miért panaszkodnak már megint?

A megosztottságot  a sztrájk megítélése is igazolja, ugyanis a kezdete előtt a megkérdezettek 53 százaléka támogatta, 43 százalék viszont ellenezte a pedagógusok munkabeszüntetését.

Jelenleg nehéz megjósolni, meddig tarthat a sztrájk, egyfelől jön a húsvéti szünet, ami után kérdéses, vissza tudnak-e térni a munkabeszüntetéshez a tanárok, ha addig nem születik megegyezés, ezen kívül kérdéses, meddig tudják megengedni maguknak a résztvevők, hogy ne kapjanak fizetést.

Részmegoldásnak tűnik a szakszervezet által üzemeltetett sztrájkalap, illetve néhány napja indult egy gyűjtés is a résztvevők támogatására, eddig több mint 5,5 millió zloty gyűlt össze, ami a sztrájkolók számát eltekintve nem óriási összeg, de egy társadalmi összefogáshoz mérten mindenképpen.

Magyarországon mi hiányzik egy ehhez hasonló sztrájkhoz? Velkey szerint a szakszervezetek szervezettsége lehet a titok nyitja, hiszen a lengyeleknél csak a legnagyobb tömörülésnek 200 ezer tagja van, ami az ország közel 600 ezres pedagógustársadalmának több mint harmadát teszi ki.

A sztrájk vége egyelőre nem látszik, hiszen a kormány közölte, nincs elég forrás arra, hogy a tanárok követelései teljesüljenek. Ragaszkodnak ahhoz, hogy nem tudnak többet adni az eddig megvalósult 5 százalékos emelésnél és a további, ígért 9,6 százaléknál, a szakszervezet viszont nem akar lejjebb adni a kívánt 30 százalékos béremelésnél.

Kiemelt kép: Krystian Dobuszynski/NurPhoto via Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Norwegian writer Karl Ove Knausgard poses in front of a hotel in Berlin, Germany, 02 October 2015. Photo:†Bernd von Jutrczenka/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.