Az oxfordi egyetemen 2016-ban indult, és a tervek szerint 2020-ig tart a Computational Propaganda projekt, ami azt vizsgálja, hogy világszerte kormányok, politikai szereplők hogyan manipulálják a közvéleményt a közösségi médián keresztül, milyen fegyvereket és ki ellen vetnek be ebben a titkos információs háborúban.
A 48 országot vizsgáló projekt figyelme Magyarországra is kiterjed: a most publikussá vált jelentésről (PDF) az Index írt hosszabban.
Se pártoknál, se politikusoknál, se civil szervezeteknél, se ilyesmivel foglalkozó privát cégeknél nem találták ilyen ehhez hasonló aktivitás nyomát. Ebben Örményországhoz, Iránhoz, Mianmarhoz és Észak-Koreához hasonlítunk – írja az Index.
Technikában gyengék, módszerekben jók a magyar trollok
A kutatás szerint
a magyarországi internetes manipulációt 2013-14-ig az orosz befolyás jellemezte. 2015-től a helyüket átvette egy hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalom, ami a hivatalos kormánybarát médiával szoros szimbiózisban működik.
A propaganda direkt orosz irányítás nélkül is jellemzően a Kreml narratíváját tolmácsolja, legyen szó a menekültválság kapcsán az indulatok szításáról, az általános nyugatellenességről vagy éppen Soros György démonizálásáról – állítja az oxfordi kutatók tanulmánya.
Alkalmazott technikákban azonban nincs topon a magyar trollhadsereg: csak emberi operátorok üzemeltette, „kézműves kamufelhasználók” terjesztik a kormányzati propagandát, miközben az élvonal már sokkal nagyobb teljesítményű automatizált felhasználókat részesít előnyben.
A propagandamódszerek közül viszont mindent bevetnek a hazai trollok: az oxfordi kutatók négy nagy kategóriájából három – a kormányt támogató üzenetek sulykolása, az ellenzék támadása, illetve a politikai ellenfelek elleni trollkodás – ott van a repertoárban. Egyedül a semleges, figyelemelterelésre használt hírek terjesztése maradt ki a hazai információs háborúban.
A manipuláció jellegzetes fegyvere a médiába, a közhivatalokba, a tudományba, az oktatásba vetett bizalom tudatos lerombolása is, amivel az egész társadalmat teszik sebezhetőbbé a propagandakampányok, illetve lehetetlenítik el az értelmes párbeszédet fontos és érzékeny témákban
– összegzi az Index a kutatás tanulságait.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Nicolas Lambert
