Közélet

Egy tollvonással veszélybe került több ezer kutya

Már több mint egy hete, hogy életbe lépett az új szabályozás, amely megtiltja a hajléktalanoknak, hogy az utcán éljenek. Ha 90 napon belül háromszor figyelmeztetnek a rendőrök valakit, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene.

Elsőként a rendőrök egy gödöllői hajléktalan férfi ellen léptek fel, aki egy padon ült. A rendőrség gyorsított eljárásban 30 napos elzárást kért rá, a bírósági titkár viszont csak figyelmeztetésben részesítette a férfit, akinek 20 ezer forintos szabálysértési költséget kell fizetnie. Budapesten is figyelmeztetést kaptak az első, az új szabályozás alapján elítélt hajléktalanok. A XI. kerületben négyszer figyelmeztettek a rendőrök egy hajléktalan nőt, majd bevitték a Gyorskocsi utcába. Ő szintén figyelmeztetést kapott a bíróságtól. A 61 éves nő öt hónapja él az utcán, a kutyáját menhelyre vitték, holmiját elvették.

Adódik a kérdés: mi lesz a hajléktalanok állataival a jövőben?

Az új szabályozás értelmében a hajléktalanok azon holmiját, amit nem tud vagy nem akar magával vinni a közterületről előállítása során, a hatóságoknak leltárba kell venniük. A rendelet alapján törekedni kell az ingóságok tárolására, ha viszont gyorsan romló, bomló vagy tárolhatatlan dolog, akkor megsemmisíthetik.

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat
A közterületen élés mától szabálysértés. Az előállítottak vagyontárgyait elkobozhatják, akár meg is semmisíthetik, kártérítést nem kapnak. Mutatjuk, hogyan készülnek az utca lakói az első razziára.

Arról azonban sem ez a módosítás, sem az eredeti rendelet nem szól, hogy mi az eljárás menete akkor, ha a hajléktalan állatot tart.

Surányi István megköti kutyáját az újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen álló kunyhója előtt.
(Fotó: Kallos Bea / MTI)

Az Állatmentő Sereg és további 18 civil állatvédő szervezet is felhívta rá a figyelmet, a törvény úgy szól, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás a „közterületen alvást, tisztálkodást, étkezést, állattartást” jelent, vagyis a jogalkotó számolt ezzel a lehetőséggel. Ráadásul ha csak minden tizedik hajléktalannak van kutyája, már az is több ezer állat.

Ahogyan mindenki találkozott már olyannal, akitől legszívesebben elvenné a kutyáját, és olyannal is, akihez legszívesebben odaköltözne ő is, látva, hogyan bánik háziállatával, ugyanígy a hajléktalanok között is van, aki nem megfelelően bánik az állatával vagy csak arra használja, hogy pénzt szerezzen vele, és olyan is, aki az egyetlen pokrócával inkább a kutyáját takarja be, mint saját magát.

Egy biztos, egyikőjük sem érdemli meg, hogy belekényszerítsék egy helyzetbe, amelyben semmilyen információval nem rendelkezik arról, hogy mi lesz egyetlen társával. Ráadásul kérdés az is, egy hajléktalan gazda honnan tudja meg, hova került a kutyája, miután őt elvitték egy hajléktalanszállóra, vagy elzárásra ítélték.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ahogy Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke az Inforádiónak elmondta, az új rendelet következtében országszerte

több ezer kutya kerülhet be a már egyébként is túlterhelt menhelyekre, ha a hajléktalanokat szállókra kényszerítik vagy előállítják.

Ráadásul ha a kutyában nincsen mikrochip – ami 2013 óta kötelező –, két hét után legálisan elaltathatják az állatot. Az állatvédő egyesület elnöke jelezte, egyelőre nem világos, a hajléktalanok visszakaphatják-e állataikat, feltéve ha addig nem adják örökbe vagy altatják el őket.

Fotó: Kallos Bea / MTI

Kérdéseinkkel megkerestük az ORFK-t is, ahonnan mindössze azt a tájékoztatást adták, hogy „a rendőrség az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt előállított személyek kutyáinak elhelyezése érdekében együttműködési megállapodásokat kötött állatvédő szervezetekkel, menhelyekkel, illetve önkormányzatokkal”.

Budapesten két állatvédő szervezettel kötöttek megállapodást, a szociális ellátórendszerben pedig kialakítottak egy olyan intézetet, ahol a hajléktalanok kutyáinak elhelyezésére is van lehetőség.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is érdemi részletek nélkül reagált lapunknak, mindössze annyit tudtunk meg, hogy „a hajléktalanok ellátása mellett a hajléktalanokkal élő kutyákról is gondoskodnak, a fővárosban jelenleg is több férőhely alkalmas a hajléktalanokkal élő kutyák befogadására is”. A minisztérium is kiemelte, hogy együttműködési megállapodásokat kötöttek állatvédő szervezetekkel, illetve menhelyekkel is.

Az egyik, a rendőrséggel együttműködő szervezet az Állatmentő Liga, amely néhány napja jelezte, hogy a BRFK-val kötött egyezségük szerint este héttől reggel hét óráig segítenek a hajléktalanok állatainak, amik maximum 72 óráig fűtött kennelekben lehetnek a telephelyükön. A gazda egy jegyzőkönyvet kap, és ha az éjszakát a szállón kellett töltenie, reggel visszakaphatja a kutyáját.

A legnagyobb probléma, hogy már a múlt hétfőn hatályba lépett rendelet előtt is több millió kóbor kutya és macska élt Magyarországon, a menhelyek ráadásul elképesztően túlterheltek, kapacitásaikon felül üzemelnek.

Így nem csoda, hogy az új hajléktalanrendelet bevezetése óta a különböző szervezeteik reakciói között a leggyakrabban az köszön vissza, szükség lett volna arra, hogy az új szabályozás megszületése előtt párbeszéd alakuljon ki a kormány és az állatvédő szervezetek között.

Kiemelt kép: Amelie Geiger/dpa/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.