Az idei magyarországi országgyűlési választást az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg – erre jutott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ ODIHR) a választás másnapján közzétett előzetes megállapításai közt. Eddig nem kapott figyelmet, hogy elkészült a nyár folyamán a részletes jelentés is, amely ajánlásokat is megfogalmaz hazánk számára.
Megint beleszólnának a magyarok dolgába?
Nem egészen, az EBESZ ODIHR ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium meghívására végezte a választás megfigyelését. Az EBESZ ráadásul nem felettünk álló hatalom, hanem a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amelynek Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 állama közt vagyunk tagjai. A bécsi székhelyű szervezet céljai közt szerepel a válságmegelőzés, a válságkezelés és a korai figyelmeztetés.
Az EBESZ ODIHR pedig Európa vezető ügynöksége a választási megfigyelés terén, annak érdekében végzik tevékenységüket, hogy felmérjék: az EBESZ-térségben zajló választások megfelelnek-e a demokratikus választásokra vonatkozó, a szervezet felé vállalt kötelezettségeknek, egyéb nemzetközi kötelezettségeknek és normáknak, valamint a hazai jogszabályoknak.
Soros, migráns, Soros, migráns, Soros, migráns, Soros, migráns
A jelentés megállapította, hogy a választópolgároknak sokféle politikai választási lehetősége volt, de a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága, az átláthatatlan kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, és korlátozta a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek. De azt is hozzáteszik, hogy a választási szervek bizalmat élveztek az érintettek körében, a működésüket általában pártatlannak ítélik.
A dokumentum szerint meglehetősen erős gazdasági teljesítmény és alacsony munkanélküliségi ráta közepette tartották a választást, amit részben beárnyékoltak a politikai korrupció miatt felmerült aggályok. Másrészt a migráció kérdése 2015 óta központi helyen áll a kormány politikájában, 2016 óta pedig széles körű kampányt folytat a kabinet, hogy felhívja a figyelmet a migrációval kapcsolatos álláspontjára, és eltökéltségére, hogy megvédje Magyarországot a külső erőktől – ezek alatt leginkább az Európai Uniót, az ENSZ-t és Soros Györgyöt értik. Emlékeztetnek, hogy ez a retorika belföldön és külföldön is aggodalmat keltett, mert alkalmas lehet etnikai alapú és vallási intolerancia gerjesztésére.
A Fidesz-KDNP kampányüzenete szinte kizárólag a bevándorlásra összpontosult, és szembeötlő volt a kormánykoalíció törekvése arra, hogy az ellenzéket összekapcsolja Soros Györggyel
– írták. Megjegyzik: a jelentős pártok, a Fidesztől eltekintve, szakpolitikán alapuló kampányprogramokat tettek közzé, a Kétfarkú Kutya Párt pedig a kormány kigúnyolására szorítkozott.
Egyértelmű versenyelőnyt jelentett a Fidesznek, hogy kampánytevékenységétől többnyire megkülönböztethetetlen volt a kormány kiterjedt tájékoztató kampánya. A kampány ráadásul egybeesett közpénzekből juttatott támogatások váratlan kiosztásával is: a miniszterelnök március 7-én bejelentette, hogy minden nyugdíjasnak tízezer forintos utalványt adnak, a háztartások rezsiköltségét pedig tizenkétezer forinttal csökkentik. Ezt a döntést a kormány hirdetésekben reklámozta. Az ilyen esetek miatt az OHDIR azt javasolja, hogy az egyenlő esélyek érdekében lépéseket kell tenni a kormányzati szervek és a pártok által folytatott kampánytevékenység szétválasztására.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az ellenséges, megfélemlítő és időnként idegengyűlölő retorika kiemelt szerepet kapott a kampányban. A kormánykoalíció miniszterelnök-jelöltje arra tett fogadalmat, hogy a választások után elégtételt vesz az ellenzéken, egy másik beszédében pedig burkoltan megfenyegette a civil szervezetek aktivistáit, akiket zsoldoshadseregnek nevezett. A megfigyelő szervezet szerint ez a mindent átható negatív kampánnyal együtt korlátozta az érdemi vita terét, és a választópolgárok lehetőségét a tájékozott döntéshozatalra.
Alulreprezentált nők
A közjogi keretek az ODIHR szerint megfelelő alapot teremtenek a demokratikus választásokhoz, de az eljárás számos fontos eleme nem megfelelően szabályozott. Felhívták a figyelmet, hogy a kampányfinanszírozási törvény módosítását a kormánypártok egyéni képviselői kezdeményezték, megkerülve ezzel a nyilvános konzultáció követelményét. Felül kell vizsgálni azt a lehetőséget, ami szerint az egyéni képviselők által benyújtott indítványokat nem kell nyilvános konzultációra bocsátani – javasolják.
A jelentéstevők úgy látják, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak jelölési mechanizmusa kellő alapot ad a választási szervek függetlenségéhez és pártatlanságához, de az, hogy a jelöltekről nem volt parlamenti vita és nyilvános konzultáció, csökkentette a választási szervek munkájába vetett általános bizalmat.
Kedvezőtlen gyakorlatnak tartják, hogy nem készült célzott tájékoztató kampány olyan hátrányos helyzetű csoportok számára, amelyek társadalmi, pénzügyi vagy képzettségi okokból nyomásgyakorlásnak vagy kényszerítésnek vannak kitéve. Felhívták a figyelmet arra is, hogy több jelölt pejoratív kijelentéseket tett a roma kisebbségre, amelyet nagyfokú kiszolgáltatottság, mélyszegénység jellemez. A megfigyelők által megkérdezettek több alkalommal számoltak be arról, hogy a közmunkából származó jövedelem elvesztésétől való félelem sok romát és más, anyagi szempontból hátrányos helyzetű embert valósággal kényszerít arra, hogy a Fideszre szavazzon.
Megállapították emellett, hogy a nők jelentős mértékben alulreprezentáltak a politikában, mégsem születtek a nők politikai részvételére vonatkozó törvényi előírások. Kedvező fejleménynek tartják ugyanakkor, hogy egyes pártok önkéntes erőfeszítéseket tettek azért, hogy növeljék a nők számát az országos listájukon.
Fotó: Balázs Attila / MTI
Átláthatósági zavarok
Számos, jól kiépített ellenzéki párt jelezte, hogy nehézséget okozott a támogató aláírások összegyűjtése. Ám sok új és ismeretlen pártnak ez néhány nap alatt sikerült. A megfigyelőknek arról számoltak be, hogy ez csalárd módszereknek köszönhető, és ezen pártok elburjánzását a közpénzzel való visszaéléssel indokolták, de más magyarázatok szerint a szavazatmegosztásra is alkalmasak voltak.
A pártok – az Állami Számvevőszéknek benyújtandó – éves beszámolói nem elég részletesek az OHDIR szerint, nem terjednek ki arra, hogyan költötték el az állami forrásokat, amik költségvetésük jelentős hányadát jelentik. Az egyéni adományozóktól származó hozzájárulások felső határát pedig nem szabja meg a törvény, ami azt eredményezi, hogy a pártok nagy adományozók vagyoni támogatásától függhetnek. Mivel a támogatók teljes listáját nem hozzák nyilvánosságra, ez a függés még erősebb lehet, és tovább csökkenti a kampányfinanszírozás átláthatóságát.
A kormány tájékoztató kampányai, amelyek közvetlenül erősítették a Fidesz-KDNP üzenetét, egyetlen kampányfinanszírozásra vonatkozó pénzügyi kimutatásban sem szerepeltek – mutatnak rá. Ezen kívül a harmadik fél általi kampányfinanszírozásra sem vonatkozik az előírt ellenőrzés – írják, példaként említve a CÖF által szervezett Békemenetet.
Parttalan Duna
A legtöbb nemzetközi médiavállalat 2014 óta kivonult a magyar piacról, ami lehetővé tette, hogy a tulajdonviszonyok pártkötődésű vállalkozók kezében összpontosuljanak. A hirdetési piacot jelentősen torzítják a kormányzati tájékoztatási kampányok, amelyeket korlátozott közbeszerzéseken keresztül, kiválasztott médiumokhoz irányítanak. Az OHDIR szerint ezek az eljárások nem kellően átláthatók, és nincsenek szigorú ellenőrzésnek alávetve, az ilyen médiakörnyezet pedig korlátozza a kritikai újságírás mozgásterét és a sokszínűséget a választási kampányban is.
A szervezet javaslata szerint a kormányzati hirdetésekkel kapcsolatos szerződéseket átlátható közbeszerzési eljárás után, egyértelmű kritériumrendszer szerint kell megkötni, úgy, hogy ne gátolják a tisztességes versenyt, és érvényesüljön egy független szervezet kontrollja.
A média helyzetét értékelve emlékeztetnek, hogy a köztévét, a közrádiót és online felületeiket, valamint a Magyar Távirati Irodát 2015-ben összevonták a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-be. Az MTI híreihez a többi médiavállalat ingyen hozzájut, a rádiók harmada pedig az MTI hírműsorait közli újra. Párhuzamos struktúrában működik az MTVA, amely rendelkezik a Duna Médiaszolgáltató költségvetésével, szerkesztőségi tartalmait készíti és technikai hátteret biztosít. Az MTVA vezetőjét a szektor felügyeleti szerve, a Médiatanács elnöke nevezi ki nyílt pályázat nélkül, és ugyanő tesz javaslatot a Duna Médiaszolgáltató vezetőjének személyére.
A pénzügyi és szervezeti sajátosságok, valamint a vezetők kinevezése akadályozza, hogy a Duna Médiaszolgáltató pártatlan műsorokat sugározzon
– állapították meg. Hozzáteszik, hogy a kritikai észrevételeket tartalmazó tájékoztatás hiányát a hagyományos médiában részben ellensúlyozták az interneten és a közösségi médiában megjelent tudósítások, ezek helyet biztosítottak a sokoldalú és problémaközpontú politikai vitának.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
A jelentés szerint az ellenzékkel szimpatizáló, valamint a független médiumok a korrupcióra összpontosítottak, a közszolgálati média és a kormánnyal szimpatizáló médiumok pedig a bevándorlás-ellenes retorikát erősítették. A hivatalban lévő miniszterelnök minden vitában való részvételt visszautasított, korlátozva ezzel a választók lehetőségét arra, hogy közvetlenül összehasonlíthassák a legfontosabb jelölteket.
A közszolgálati média az M1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást tanúsított. A kormánykoalícióról és a kormányról szóló tudósításoknak 96 százalékban pozitív volt a hangvétele, az ellenzékről szóló tájékoztatásé 82 százalékban negatív. A TV2-n a kormánykoalícióról és a kormányról szóló hírek 96 százaléka pozitív, az ellenzékről szóló hírek 92 százaléka negatív hangvételű volt.
A Hír TV műsorai a kormányt és a kormánykoalíciót 76 százalékban negatív hangnemben mutatták be, az ATV esetében 64 százalék volt ez az arány. Az RTL Klub hírműsorai pedig „némileg kedvezőbb színben” tüntették fel az ellenzéket, mint a kormányt és a kormánykoalíciót.
Végül azért elfogadták
Kitér a jelentés arra, hogy a szavazás napján a Nemzeti Választási Iroda honlapja összeomlott, és tartalék honlappal helyettesítették. Ennek következményei közül azt emelik ki, hogy a választópolgárok nem férhettek hozzá olyan információkhoz, mint például az elektronikus panaszbenyújtás módja.
A megfigyelők által megkérdezettek közül néhányan arra hívták fel a figyelmet, hogy a Fidesz-KDNP az országos listán a szavazatok 49 százalékát szerezte meg, de a képviselői helyek 67 százalékát kapta, míg az ellenzéké lett a szavazatok mintegy 44 százaléka, de csak a mandátumok 32 százalékát kapta meg. Az OHDIR szerint azonban a különbség abból adódik, hogy a Fidesz-KDNP-nek a 106 egyéni választókerületből 91-ben sikerült nyernie, öt esetben kevesebb, mint ezer szavazat különbséggel.
A jelentés szerint a politikai pártok aggodalmuknak adtak hangot a választás napján történt szabálytalanságokkal kapcsolatban, és nagy médiaérdeklődés követte az egyes választókörzetekben követelt újraszámlálást, de a pártok összességében elfogadták a választási eredményeket.
