Közélet

Két nap alatt megfordult a világ Bártfai-Mager Andreával, pedig már majdnem megkoronázták

Még be sem iktatták, már koppant: Seszták Miklós utódjaként harangozták be, de két nap sem kellett hozzá, hogy rendes bársonyszékvárományosból emelt szintű Szivek Norbertté fokozzák le.

Az első jelöltlistán még az egyik legnagyobb tárca, Seszták Miklós fejlesztési minisztériuma nézett ki Bártfai-Mager Andreának, de a nagy tisztesség két nappal később vagyonért felelős tárca nélküli miniszterséggé olvadt.

Ahhoz bizonyára ez is elég lesz, hogy Bártfai-Mager Andreát még magasabban jegyezzék a legbefolyásosabb nők között. Ami a közéletet illeti, a miniszterelnökné, Lévai Anikó vezette Forbes-listán már eddig is csak négyen előzték meg: Schmidt Mária, Handó Tünde (Szájer József felesége), az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Orbán Ráhel. Bártfai-Mager Andrea 2017-ben került a legek közé, azután, hogy Orbán Viktor felkérésére kormánybiztos lett, és a valaha Lázár János fennhatósága alá tartozó területekből harapott ki jókorát. Az éppen nyugdíjba vonult Németh Lászlóné feladatait kapta meg, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos lett, vagyis a hatáskörébe kerültek a postaügyek, a takarékszövetkezeti integráció, valamint a Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Közműszolgáltató is. Ebben a minőségében három helyettes államtitkár ténykedését is irányította.

A közgazdász végzettségű Bártfai-Mager Andrea szakmai életútja impozáns, sorrendben a Postabankban, a jegybankban, a versenytanácsban, majd a monetáris tanácsban szerezhetett tapasztalatokat. Ezzel együtt megfigyelők nem annyira a szakmai múltját, hanem a miniszterelnök iránti odaadását emelik ki. (Az ugyancsak a második sorból az elsőbe emelkedő miniszterjelöltekről is így vélekednek, tőlük a legkevésbé várják, hogy Sesztákhoz hasonlóan bizonyos területeken önjáróan működjenek.)

Annyi biztos, hogy Bártfai-Mager Andrea kormánybiztosként felügyelt területein nagy eredményekről nem érkeztek hírek, igaz, sok ideje nem volt áttörésre, hiszen alig két éve, 2016 júliusában nevezték ki. Az utóbbi években

a Magyar Posta Zrt. egyenesen pénznyelővé vált: mérlege ugyan 2013 óta nyereséget mutat, de az évi 0,5-3,3 milliárd forint közötti profit úgy jött ki, hogy 2013 és 2016 között több mint 18 milliárd forint állami támogatást pumpáltak bele.

Az unió által megengedett évi 15 millió eurónyi (mintegy 4,7 milliárd forint) apanázst menetrendszerűen kapta a cég. Miközben az egyetemes postai szolgáltatás méltánytalan többletterhének megtérítése címén érkeztek a milliárdok a költségvetésből, a Posta zokszó nélkül terítette a nemzeti konzultációs leveleket és az Erzsébet-utalvány hegyeket.

A Spéder Zoltán által megkezdett, de aztán kegyvesztése miatt áthangszerelt takarékszövetkezeti integráció során nagyobb dobásokról nincs hír. A vidéki bankhálózat koncentrálása és átjátszása a megfelelő kezekbe lassan, de biztosan halad. A Takarék csoport, azaz a negyedik legjelentősebb magyarországi bankcsoport beszámolója szerint a múlt évben a korábbi több mint 50 takarék helyén 12 regionális pénzintézet jött létre. Miközben a takarék-szektor és a mindenkori kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank között egyre szorosabbra fűződtek a kapcsolatok, utóbbi mintha veszített volna a súlyából. Legalábbis ami a nemzeti oligarchaépítés szempontjából fontos cégek (mint például Mészáros Lőrinc monumentális izocukorgyára, a Kall Ingredents Kft.) finanszírozását, támogatását tekintve. Ami pedig az energetikai területet illeti, ott a mindent beborító rezsiharc eltakarta a kormánybiztos munkálkodását.

Bártfai Béla, az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) volt igazgatótanácsi tagja az Országgyűlés A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságának ülésén, a Képviselői Irodaházban,2011. október 4.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Ugyanakkor igaz, hogy az energetikai területhez több szálon is kötődik Bártfai-Mager Andrea, mindenekelőtt a nemzeti olajvállalathoz, a Mol Nyrt.-hez, amelynek felügyelőbizottságába tavaly nyáron delegálták. Férje, Bártfai Béla ugyancsak fontos feladatokat kapott ebben a szektorban az utóbbi években: a Magyar Földgáztároló Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt 2016  áprilisáig, és most is igazgatósági tag az ország biztonsági tartalékáról gondoskodó Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség cégében, az évi bő 7 milliárd forintos forgalmú OPAL Szolgáltató Zrt.-ben. Bennfentesek szerint Bártfai-Mager Andrea szépen ívelő karrierje nem teljesen független férje reputációjától. Bártfai Béla az első Orbán-kormány idején kulcspozíciót töltött be, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkáraként. A kormányváltás után azonban kishíján elítélték az akkori pénznyelő Millenáris Kht. ügyvezetőjének juttatott 10 milliós tétel, a titoktartási klauzula alapján fizetett összeg miatt, még a vádemelésig is eljutott a munkáltató jogokat gyakorló, így felelősnek kikiáltott Bártfai ügye. A közigazgatásban többé nem bukkant fel, de nem vonult teljesen vissza, állítólag Csányi Sándor OTP-vezér és Hernádi Zsolt Mol-vezér vonala adja a hátországát.

Bártfai-Mager Andrea a Mol-on kívül más fontos állami cégekben is tisztséget visel, beválasztották a Pénzjegynyomda Zrt., illetve a Magyar Pénzverő Zrt. igazgatóságába. Korábban pedig olyan bizalmi helyen is megfordult, mint a jegybank szennyesmosójaként emlegetett MARK Zrt. A rossz banknak becézett intézményt arra találták ki, hogy vásárolja ki a pénzintézetek problémás beruházási hiteleit, illetve a fedezetként mögöttük álló, már banki tulajdonba került ingatlanokat. Olyan ambíciókkal indították az eszközkezelőt, hogy összesen 300 milliárd forintos jegybanki kölcsönt kap a 800 milliárdnyi banki eszköz kivásárlására. Ezek mellett a pozíciók mellett mellékszálnak tűnik, hogy 2010-ben egy rövid időre a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetőjévé nevezték ki.

Az energetika és a pénzügyek területén tehát már kapott korábban fontos megbízásokat, jövendő ténykedéséről annyi tudható, hogy tárca nélküli miniszterként csak olyan feladatot szabhatnak neki, ami más miniszter hatáskörébe nem tartozik. Ilyen elméletileg jó sok lesz, már csak azért is, mert a fejlesztési tárca teljes egészében eltűnik a közigazgatás térképéről. Seszták idejében, ha nem is Orbán Viktor egykori tanára, Fellegi Tamás idejében csúcsminisztériummá duzzasztott tárcaként, de azért jókora portfólióval működött. Ide tartozott a fejlesztéspolitika és persze a kapcsolódó célelőirányzatok kezelése, a közlekedés, az energiaügyek, az infokommunikáció, a fogyasztóvédelem, a klímapolitika, és a sok közül csak egy – ha nem is elhanyagolható – részterület volt az állami vagyongazdálkodás. Csúcsszervezetével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, amelynél összpontosul az állami cég- valamint az ingatlanvagyon. (A földművelésügyi tárca fennhatósága alá tartoznak az állami földek, illetve erdők.)

Stratégiai területről van szó, ezzel is összefügg, hogy Seszták erős emberét, Szivek Norbertet – akinek üzletei a miniszterelnöki családig érnek – ültette a vagyonkezelő élére.

Havi 7 milliót keres Orbán fő vagyonkezelője
Összegyűjtöttük, mennyit keres Szivek Norbert.

Az viszont majd csak a tárca nélküli miniszter pontos feladatait részletező rendeletből derül ki, hogy Bártfai-Mager Andreának emelt szintű Szivek Norbert-szerepet vagy valami egész mást szánt a miniszterelnök.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik