Közélet

Vonának egyelőre semmi, de semmi esélye Gyöngyösön

Vonának egyelőre semmi, de semmi esélye Gyöngyösön

Négy éve hajszál híja volt, hogy vigye a hevesi kettes körzetet a Jobbik-elnök, ma fele annyi szavazatot szerezne, mint a Fidesz jelöltje.

Ahogy választási sorozatunk, a Csatatér felvezető cikkében írtuk, a 2014-es adatok alapján azt gondoltuk, 2018-ban fej fej melletti küzdelmet hoz a Heves megyei 2. választókerület.

Most úgy tetszik, jókorát tévedtünk, lévén,

a prognózis ebben a Gyöngyösből és ötvenöt kistelepülésből álló körzetben nem látszik igazolódni.

Három és fél éve 18 jelölt indult a hevesi kettesben, zömüket nyilvánvalóan kizárólag az állami támogatás lenyúlása motiválta, az utolsó mindössze 15 darab szavazatot szerzett. De ha komolyodunk, számunkra most abból az eresztésből az első három, na, jó, az első négy aspiráns érdekes.

A legfontosabb adat, hogy Vona Gábor mindössze 1 százalékponttal maradt le a fideszes Horváth László mögött. Ezzel az eredménnyel a jobbikosok közül országosan a pártelnök állt a legközelebb a mandátumszerzéshez.

Íme a végeredmény:

  • Horváth László (Fidesz-KDNP) – 36,97 százalék, 19 798 szavazat
  • Vona Gábor (Jobbik) – 35,78 százalék, 19 159 szavazat
  • Sós Tamás (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) – 22,17 százalék, 11 874 szavazat
  • Lukács Zoltán (LMP) – 2,54 százalék, 1360 szavazat

2018 áprilisában újra megmérkőzik Vona és az országosan lényegében ismeretlen Horváth László, aki 1990-ben még SZDSZ-esként jutott a parlamentbe, de 1993 óta fideszes, és immár ötödik ciklusát tölti a Házban.

A baloldal jelöltcserével igyekszik partiba kerülni: Sós Tamás helyett a szocik Gyöngyös helyben népszerű polgármesterét Hiesz Györgyöt tolják be a kartácstűzbe. Jelöltet vált az LMP is, látva a párt 2014-es bő kettő százalékát, rosszabb eredményt aligha ér el az amúgy pátyi illetőségű Reichenberger János.

Bezuhant a Jobbik, megdöntötte saját rekordját a Fidesz
Miközben a két legnagyobb ellenzéki párt vergődik, a Fidesz népszerűsége folyamatosan nő – derül ki a Republikon Intézet közvélemény-kutatásából.

Ami a pártpreferenciákat illeti, a Fidesz jobban áll, mint 2014 tavaszán, igaz ez országosan és a hevesi kettesben is. A mi Csataterünkhöz is adatokat szolgáltató Republikon Intézet november végén a pártválasztók között országosan 57 százalékra mérte Orbán pártját, Gyöngyösön és környékén 53 százalék ez az arány.

A hónapok óta támogatókat vesztő Jobbik itt fele annyit kapna, mint a Fidesz, az MSZP ötödannyit, a DK tizedannyit, az LMP huszadannyit, a többiek dioptriától függően mozognak a láthatóság határán.

Meglepő adat, hogy bár itt indul az ország legismertebb politikusainak egyike, Vona Gábor, a jelöltek támogatottsága alig tér el pártjuk népszerűségétől:
míg a Jobbik a biztos szavazók között 25 százalékon áll, a pártelnök 26 százalékot kapna.

A fideszes Horváth László pedig pártja 53 százalékánál csupán 2 százalékponttal szerezne kevesebbet.

A szoci Hiesz György 2 százalékponttal számíthat többre, mint az MSZP (11 százalék) és a DK (5 százalék) együttvéve – azért bátorkodtunk összeadni e két számot, mert bár országos megállapodás nem született az MSZP és a DK között, ha csak országosan rá nem húzza a szocikra Gyurcsány a szívatót, biztosra vehető, hogy a DK beáll Hiesz mögé.

Vagyis Horváth a szavazatok felét megszerezve tarolna.

Közvélemény-kutatásunkban a Republikon itt is elmatekozott az esetleges visszalépésekkel.

Először is azzal, mi történne, ha „egyéb” pártok jelöltjei nem indulnának, „csupán” a kormánypártoké, a jobbiké, a balosoké, a zöldeké és a Momentumé. Az eredmény: nincs jelentős változás, Horváth 51 helyett 48 százalékot szerezne, de így is bő húszat verne rá a második Vonára.

Lényegesen az sem alakít a képleten, ha csak a fideszes, a jobbikos és a szoci áll rajthoz, ez esetben Horváth 49:28-ra alázza Vonát.

Ha még a szocialista jelölt is visszalép, s csak Horváth és Vona áll rajthoz, akkor még nagyobb a különbség, 63:37, vagyis nem úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók nagy kedvvel szavaznának a Jobbik elnökére.

És hogy kimaxoljuk a variációkat: ha Vona sem indulna, csak a fideszes és a szocialista, akkor Horváth László 60:40-re győzné le Hisz Györgyöt.

Utóbbi két adatból – bár a hibahatár nagysága miatt az egyes pártok szavazótáborairól már nehezebb biztosat mondani – annyi leszűrhető, hogy Vona radjobbos (?) hívei inkább átszavaznak balra, mint Hiesz balos szimpatizánsai radjobbra, de ennek ilyen brutális Fidesz-vezetésnél az ég világon semmi jelentősége.

(Haladó olvasóinknak: a táblázatban szereplő retrospektív pártpreferencia alatt az értendő, hogy a megkérdezettek kire szavaztak 2014-ban. Az emberek általában szeretnek úgy emlékezni, hogy annak idején „eltalálták a nyerőt” – a hevesi kettesben sincs ez most másként.)

A gyöngyösi lényeg:

  • 2014-hez képest jelentősen meggyengült a Jobbik: abban a forgatókönyvben, ahol a 2014-es indulók (plusz a Momentum) népszerűségét mérte a Republikon, Vona Gábor 9 százalékponttal rosszabbul áll, mint négy évvel ezelőtt,
  • és hát mivel a bal sem erősödött, így, hacsak valami közéleti földrengés (mondjuk a minapi hatszázmilliós atomrobbantás kiváltotta tektonikai mozgás) föl nem borítja az országot a választásig hátralévő négy hónapban, Horváth Lászlót megszorítani sem igazán tudják kihívói.
A kutatás – minden választókerületben – 300 fő telefonos megkérdezésével készült. A maximális hibahatár 95 százalékos valószínűséggel 5,8%. Természetesen kisebb elemszámú részminták esetén (például pártválasztóknál) a hibahatár megnövekedik. Éppen ezért a kutatás, mint bevezető cikkünkben is jeleztük, leginkább az egyes politikai blokkok támogatottságának mérésére, valamint a blokkok közötti átszavazási hajlandóság mérésére alkalmas.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Olvasói sztorik