Közélet

Szijjártó a korábban a kormányt bírálókat támogatva bírált

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, ha „komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Kormány vs. Velence

A legnagyobb érdekesség tehát az, hogy a magyar kormány egy olyan szervezetre hivatkozik, amelyiket nem egyszer támadott. Kósa Lajos augusztusban Soros-bérenceknek nevezte a Velencei Bizottság tagjait, amiért kritikával illették a CEU-törvényt. Amikor a szervezet a civil törvényt bírálta, a kormány akkor is csak a jogi érveket fogadta el.

A miniszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása „teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni. A dokumentumból kiderült, hogy a „megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne (mindez azért érdekes, mert a kormány nem egyszer kritizálta már a most mélyen tiszteltként emlegetett szervezetet).

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre a Velencei Bizottság ajánlásait. Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó.

Indokoltak a bírálatok

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről, és bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, amiről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amelyik engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – közölte a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, és csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Így az 5. osztálytól fölfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tárgyat ukránul oktatnának. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.

(MTI; Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik