A távirati iroda által szemlézett lapok közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Kötelező program felemelt mutatóujjal címmel közölte Stephan Löwenstein írását a 27 éve alapított Magyar-Német Fórumról, amely idén elmaradt. A szerző kiemelte: magyar részről azt mondják, egyre erősödött a “frusztráció” amiatt, hogy a német fél csak a magyarok “nyilvános leteremtésére” használta a tanácskozást.
Azt mindkét fél vitatja, hogy magyar kezdeményezésre maradt el a fórum, és azt is, hogy az halott lenne. Budapesten és Berlinben is azt állítják, hogy a német kormány a választások miatt kért halasztását, ám ezt a lap szerzője nem tartja valószínűnek. Szerinte inkább arról lehet szó, hogy a rendezvény elmaradását ébresztőnek szánta Berlin.
Orbán Viktor erőlteti Soros-ellenes tervét
Ezzel a címmel hozza a szintén konzervatív Die Welt Nando Sommerfeldt és Holger Zschäpitz cikkét, amely szerint Soros György vitatott személyiség. Pénze nagy részét ugyan a szabadságért, a globalizációért kiálló szervezetekre fordítja, de aktívan beavatkozik az amerikai választásba is, és olyan kutatóintézeteket támogat, amelyek feladata a közgazdaság-tudomány újradefiniálása.
Senki sem tudja pontosan, hová áramlanak milliárdjai, és még kevésbé tudható, hogy a filantróp és spekulánsmester miként tett szert vagyonára a pénzügyi piacokon.
A hatalomnak és a milliárdos spekulációknak ez a keveréke tökéletes bűnbakká teszi Sorost az összeesküvés-elméletek hívői, és egyre inkább sok politikusnak is, akik nem értenek egyet a Soros által elképzelt nyitott világrenddel. A szerzők azt tartják inkább újdonságnak, hogy politikusok összeesküvés-elméletek hívőivel lépnek szövetségre, legalábbis az érvek szintjén.
E ponton a szerzők felidézték, hogy a Fidesz szétoszt 5000 példányt egy német összeesküvés-elmélet-hívő és ufológus, Andreas von Rétyi Soros Györgyről szóló könyvéből.
Pekingnek jól jön az EU megosztottsága
A Die Welt a Kína-KKE csúcstalálkozóról is írt, Veszélyes oldalszárny címmel közölt kommentárt, amelynek szerzője szerint
Orbán Viktor felfogni is alig bírja, mekkora szerencse érte.
A magyar kormányfő kiterítette a vörös szőnyeget a kínaiaknak Budapesten, és cserébe sokkal többet kap, mint egy vastag befektetési csomag; a kínaiak politikai segítséget jelentenek a kelet-európaiaknak egy olyan időszakban, amelyben egyre erősödik az elidegenedés Brüsszeltől.
Micsoda szívesen látott változatosságot kínálnak a pekingi pénzes bőröndök, szemben az állandóan morgó európaiakkal, akik folyton a jogállamiság és az emberi jogok betartását követelik Budapesttől.
A Die Welt szerzője szerint rövidesen azonban veszélyes helyzet állhat elő, ha az európaiak nem lépnek időben Kína kelet-európai törekvéseivel szemben. Peking erősítheti az EU megosztottságát, az oszd meg és uralkodj stratégiájával, pénzével közvetett befolyást vesz az európai politikában, hiszen ha
Orbán és társai függővé válnak a népi köztársaság hiteleitől,
akkor a kínai érdekek védelmében tevékenykednek majd. Ezért legfőbb ideje, hogy az EU egységesen lépjen fel az egyre öntudatosabb Kínával szemben.
Sok befolyás kevés pénzért
Ez már a liberális Süddeutsche Zeitung címe. Florian Hassel azt írta, hogy szerény valóság húzódik meg a csúcstalálkozó retorikája mögött, ugyanis az eredmények rendre elmaradnak a kitűzött céloktól, a 16 ország és Kína éves kereskedelmi forgalma 58 milliárd dollár, szemben a tervezett 100 milliárddal.
Pekingnek Afrika és Dél-Amerika mellett a kelet-közép-európai térségben is az a módszere, hogy stratégiai jelentőségű létesítményeket építését finanszírozza hitelekkel, ami kockázatos az így eladósodó országoknak. Pekingnek a viszonylag csekély beruházások is kifizetődőek politikailag, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű nemzetközi elemző intézet szerint ezt jelzi, hogy Görögország és Magyarország a kínai beruházások óta sokkal kevésbé hajlandó bírálni a kínai vezetést, mint korábban – írta a Süddeutsche Zeitung szerzője.
Kiemelt fotó: MTI/Kovács Tamás
