A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke biztosítaná a hiteltartozásukat fizetni képtelen, de együttműködő volt devizahiteleseknek azt a jogot, hogy ingatlanuk kényszerértékesítése után, akkor is megszabaduljanak a hitelüktől, ha a befolyó pénz egyébként nem fedezné a teljes hiteltartozást.
De miért csak a devizahiteleseknek járna ez a lehetőség, és mit kockáztatna a kormány, ha hirtelen bevezetnék ezt a lehetőséget? A Pénzcentrum.hu annak jártunk utána, miért valószínűsíthető az, hogy az elsétálási jog csak álom marad a volt 50-60 devizahitelesnek, akiket érintettek lehetnek az MNB becslése alapján.
Egy ingatlanjogban jártas, de a volt devizahiteles ügyfelek érdekvédelmi csoportjaitól független budapesti ügyvéd például azt mondta a lapnak, hogy be kéne vezetni az elsétálást, de elképzelése szerint ezt nem kéne korlátozni a devizahitelesekre, mivel szerinte a lakáshiteleknél a bankoknak és nem az adósnak kellene viselnie azt a kockázatot, hogy az ingatlanfedezet elértéktelenedik.
Viszont azt is felvetették, hogy ha ha az adósok korlátok nélkül visszaadhatnák az ingatlanukat a banknak, és ezzel megszabadulnának a hitelüktől, akkor egy kisebb ingatlanpiaci visszaesés is komoly piaci katasztrófához vezethetne. No meg az is kérdés, hogy az elsétálási jog bevezetése, hogyan érintetné a magyar jogrendszerbe nem olyan rég bevezetett magáncsőd intézményét. És valóban, ha a devizahiteleseknek élne a lehetőség, a forinthitelesek is joggal tartanának rá igényt.
Utaltak arra is, hogy Lázár János jelezte: Ami egyébként akkor állhat elő, ha a hiteltartozás és a kényszerértékesítésből befolyt összeg különbségét az állam nem vállalná magára.
Kiemelt kép: Ne fizess! feliratú tábla a Nem Adom a Házamat Mozgalom aktivistájának kezében a szervezet demonstrációján a budapesti Európa Pontban 2016. június 9-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
