Volt egy ilyen momentumos népszavazási kérdés, aminek lényege kimondva-kimondatlanul, hogy Orbán Viktor ne lehessen még egy cikluson át miniszterelnök:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény úgy módosuljon, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?
A kérdést az NVB egy korábbi kúriai döntésre hivatkozva elvetette. A Kúria 2013-as határozata arra hivatkozott, hogy ha korlátoznák a betölthető ciklusok számát, az a parlament jogkörét csorbítaná, mivel az választja meg a miniszterelnököt végső soron. A Kúria szerint épp az Országgyűlés akadályozhatja meg a személyi ambíciók elburjánzását. Ráadásul mindehhez az alaptörvényt is módosítani kéne.
Az NVB szerint a kérdésben az se volt egyértelmű, hogy két egymást követő ciklusra vagy külön ciklusokra vonatkozik-e. Az is gond, hogy nem egyértelmű, mely jogszabályt akarná módosítani a népszavazás. Mindenesetre a szervezők nem hagyták annyiban, a Kúriához fordultak felülvizsgálatért.
Csak azért is alaptörvény
Azzal érvelt, hogy egyértelműen jelzi a kérdés, mely jogszabályt akarja módosítani, illetve nem alkotmányt módosítana, hanem egy törvényt. Csak a köztársasági elnök megválaszthatóságát szabályozza az alaptörvény, minden más közjogi méltóságnál törvények szabályozzák ezt a kérdéskört. Az Országgyűlés szuverenitását sem érintené a dolog, az alaptörvényt se kéne hozzá módosítani.
A Kúria korábbi döntése pedig a miniszterelnök megbízatásának hosszáról szólt, ez valóban érinti az alaptörvényt, ellenben a mostani kérdés az újraválaszthatóságról nem. A Kúria azonban ismét döntött, ismét megerősítette, hogy a mostani kérdés is a hosszra vonatkozik, szóval az NVB jól tette, hogy nem hitelesítette azt.
A törvényhozó hatalom korlátozná a végrehajtó hatalom élén álló személy újraválaszthatóságát a Kúria szerint. Elnöki rendszerekben van ennek helye a bíróság szerint, azonban parlamentáris rendszerekben nincs, mivel a kormány itt felelősséggel tartozik a parlamentnek. Különben is, a kérdést az alaptörvényben kellene rendezni, az meg nem népszavazás tárgya.
És ezzel sincs vége: az alaptörvény szerint a kormányfő határozza meg a kormányzat politikai irányát, így egy törvény, ami a kormányfő személyére is kihat, a kormánypolitikát is módosítaná. Ez pedig az alkotmányba ütközik. Azzal a Kúria mindezen kifogásai miatt már nem is foglalkozott, egyértelmű a kérdés. Jogorvoslatnak helye nincs, a kérelmet benyújtó pedig tartozik 10 ezer forint illeték megfizetésével.
