A Facebookon azt írta, azért jön el az Átlátszótól, mert „nem oké, ha valaki délelőtt újságíró, délután meg közéleti szereplő”. Ezt eleve így gondolta, vagy az Átlátszónak volt sok, hogy beleáll egy népszavazási kampányba?
Ez közös megegyezés volt. De igen, látom azt, hogy vannak olyan volt újságírókollégák, akik egy párt szekerét tolják hátulról, napközben meg róluk írnak, szerintem ez nem oké.
Mielőtt az Átlátszóhoz ment, országgyűlési képviselő volt, aminél kevés közéletibb szerep van. Ezt az elmúlt három évben félre tudta tenni?
Nem tudok a fenekemen maradni, ott van benne a zabszem. Bennem van, hogy szeretnék változtatni a dolgokon, ha valahol igazságtalanságot látok, vagy problémát, szeretném megjavítani.
Ez ellen küzdöttem, voltak olyan konkrét ügyek, amelyeket én dobtam fel, mint az ötvenkilenc bicskei lyuk esete, vagy a cikkcakkos kerékpáros híd. Nagyobb témáknak is nekimentem, mint a földügyek. Azonban egyiknek sem lett olyan következménye, ami miatt hátra tudtam volna dőlni és azt mondani, hogy elértem valamit. Szerintem annak van itt az ideje, hogy azokat a korrupciós eseteket, amelyek hétről hétre borzolják a kedélyeket és egyre magasabbra emelik az ingerküszöböt, úgy világítsuk meg, hogy legyen ennek vége, és ha vége lesz, akkor legyen böjtje is, vagyis az elszámoltatás is jöjjön el.
A népszavazási kezdeményezése arról szól, hogy a korrupciós bűncselekmények elévülését tolják ki. Úgy gondolja, hogy egy ilyen kezdeményezés felrázza a közéletet?
Szerintem ez arra jó, hogy megmutassuk az állampolgároknak, hogy van erejük, tudnak olyan közösséget alkotni a jobbszéltől a balszélig a tisztesség talaján, ami fityiszt mutat a rendszernek. Ez olyan kemény jelzés lehet, ami után egy kicsit visszavesznek ezek a figurák, akik azt hiszik, hogy bármit megtehetnek, és nem lesz következménye.
Miért 12 éves elévülést tűzött ki? Ez három ciklus, de úgy néz ki, hogy a következő ciklusban még a Fidesz marad kormányon, és nem valószínű, hogy az ő hozzáállásuk változna az elszámoltatást illetően.
A jogszabályváltozás attól a pillanattól élne, amikor az Országgyűlés törvényt alkot róla, akkor kezd el ketyegni a 12 év. Nem vagyok a visszamenőleges jogalkotás híve, de persze lehet olyan pillanat rendszerváltáskor, amikor a jogállami kereteket meg kell újra alapozni.
A Fidesz kormányzásának vége rendszerváltás lesz?
Hiába sikerülne 50 százalékos parlamenti arány alá szorítani a Fideszt, olyan alapokon nyugszik a NER, ami a kormányzást ellehetetlenítené. Az Alkotmánybíróságtól a Költségvetési Tanácsig számos pont van, ahol bebetonozzák a NER-t, hiába történne egyszerű kormányváltás, visszajönnének egy zavaros káosz után.
Az aláírásokat hogyan gyűjti össze?
Tollal és papírral. Egy kampánycsapattal állok neki, azokat a barátaimat gyűjtöttem magam köré, akikkel dolgoztam együtt és van közéleti tapasztalatuk. Ezen kívül megkerestem minden olyan szervezetet, amely az elmúlt időszakban hallatta hangját a korrupciós ügyek kapcsán.
A blogján közzétette a pártoknak írt megkereséseit. A KDNP-t például arra kérte, hogy „adják tanúbizonyságát politikai létezésüknek”, az MSZP-t pedig igyekezett nyugtatni, hogy nem kell aggódniuk a kérdés tartalma miatt. Válaszoltak?
Igen, a leggyorsabb az LMP volt, Hadházy Ákos annyit válaszolt, hogy ez nem kérdés. A második leggyorsabb a Jobbik volt, azt írták, hogy megvitatják az elnökségben. Szintén gyorsan válaszolt a Párbeszéd, Karácsony Gergellyel meg is beszéltük a részleteket, a Momentummal a héten találkozom. A Kétfarkú Kutya Párt is gyorsan válaszolt, amikor felkelt az elnök úr, egyből mondta, hogy benne vannak. Juhász Péterrel személyesen beszéltük meg egy tüntetésen, hogy támogatják. A szocialisták még nem válaszoltak, a DK meg annyit írt, hogy akkor tárgyaljunk újra, ha a Kúrián is átmegy a kérdés. Pedig én nem tudok arról, hogy bárki megtámadta volna a Kúrián.
A népszavazási kampányt Felcsúton indítják egy május 20-i tüntetéssel. Van értelme odamenni tüntetni?
Nyilván sokkal kevesebben lesznek Felcsúton, mintha Budapesten indulna a kampány, de Felcsútnak van egy szimbolikája: az a település vált a főfaluvá, ott dőlnek el valójában az országot érintő legfontosabb kérdések. Nem a Parlamentben irányítják az országot, hanem Felcsúton, ahol Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor beül a VIP-páholyba, esetleg még egy-két pénzembert maguk köré gyűjtenek. Nemhogy az ellenzéki pártok, de még a Fidesz-frakció részéről sincs érdemi beleszólás az ország irányításába.
Elmennek Felcsútra tüntetni, utána a Fidesz meg mutogathat, hogy lám, Orbán Viktor falujában is lehet szabadon tüntetni.
Ezzel nincs is semmi probléma. Szerintem a gyülekezési jog gyakorlása jóval szabadabb, mint ahogy éreztem 2006-2010 között.
Lehet, hogy azért, mert a kormány azt gondolja, nem kell a tüntetésektől félnie.
Lehetséges, de az is lehet, hogy a rendőrség jobban felkészült, és kulturáltan tudják már kezelni az eseményeket.
A CEU körüli tüntetéshullám hozott valamilyen áttörést? Most úgy tűnik, hogy az emberek megunták és hazamentek.
A Fidesz helyzetén érdemben nem változtatott ez a tüntetéshullám, viszont arra nagyon jó volt, hogy egy új generációnak adott politikai szocializációt. Azok a huszonévesek, akik először mentek ki tüntetni, azt tapasztalták, hogy igenis hallatni kell a hangjukat, mert az ő bőrükre megy a játék. Viszont azt látom, hogy a tüntetéseken olyan társadalmi csoport hallatta a hangját, amely alapvetően a globalizáció nyertese. Tévútnak tartom, amit sok ellenzéki szervezet követ, hogy ennek a néhány százezres csoportnak játszik, mert ők értik ezt az értelmiségi szöveget, a szólásszabadsággal, alkotmányossággal kapcsolatos problémákat. Igenis fel kellene karolni azokat az ügyeket is, amelyeket a globalizáció vesztesei nap, mint nap a bőrükön éreznek. Szerintem a korrupció ilyen ügy. Azért nincs a kórházakban megfelelő gép, mert kilopták az EU-s fejlesztésből a pénzeket.
Bejelentette, hogy társadalmi ügyekre szakosodott kommunikációs ügynökséget alapít. Komoly problémát jelent a társadalmi ügyekkel foglalkozó szervezetek számára, hogy nem tudják megfelelően kommunikálni a tevékenységüket?
Szerintem igen, de nem csak a civil szféra jelenti a célcsoportot. Szeretném a vállalati kultúrába is bevinni azt, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem arról szól, hogy beteg gyerekeket és kóbor kutyákat támogatunk, hanem keményebb ügyekbe is bele lehet állni. Például egy alapvetően női célcsoporttal rendelkező brandnek komoly felhajtó erő lehet, ha felkarolják a családon belüli erőszakkal szembeni küzdelmet.
Ilyen ügyekre gondolok, nem feltétlenül csak arra, hogy kis civil szervezetek kommunikációját segítsem.
Azt is írta, hogy a változás motiválja. Nem lehangoló látni, hogy a közállapotok negatív irányba változnak?
Szerintem most azt éljük át, hogy a rendszer erodálódik, az alapjai repedeznek, de még nincs meg az a másik egyensúly, ahová átállhatna. Így megértem az egyszeri szavazót – kire bízza az ország irányítását, amikor az ellenzék nem foglalkozik mással, csak egymás szapulásával? Hiába elégedetlenek az emberek a kormányzás irányával, de az, hogy kormányzás van, stabilitást ad az országnak.
A Parlamentbe még visszatérne?
Egy rendszerváltás után igen, de annak nem látom értelmét, hogy beüljek biodíszletnek.
A Momentumról például mit gondol? Ambiciózus fiatalok, akik az LMP-hez hasonlóan bukkantak fel, ők hozhatnak változást?
Addig csak azt látom, hogy sokat néztek House of Cards-ot, és megtetszett nekik ez a politikai machinációkkal teli világ. Még valamennyire türelmes vagyok, hiszen fiatalok, de már két éve együtt dolgoznak, ennyi idő alatt meg lehetett volna szülni azt a közös gondolatot, amire felfűzik a politikai tevékenységüket. De szurkolok. Az, hogy csinál valaki egy pártot és meg akarja változtatni a rendszert, teljesen rendben van. Bár aki azt ígéri, hogy a politikai kultúrába változást hoz, azután meg nem segít annak, aki neki segített – utalok ezzel az LMP Városliget-ügyi népszavazására –, az számomra nem ígér jó irányú változást.
Az LMP-be visszamenne?
Ezt minden héten felhozzák az LMP-sek is. Most nagyon imponál nekem, amilyen lendülettel Szél Bernadett küzd a Parlamentben, határozott és nagyon kemény beszédeket mond. Ha az elmúlt három évben is ilyen lett volna, nem volna ez kérdés. De még látok problémákat, a szervezeti kultúra, ami miatt eljöttem, nem sokat változott.
