Nem lehet könnyű a miniszterelnök vejének lenni, főleg akkor nem, ha az illető az üzleti világban kenyérkereső. Hirtelen jött sikerei, de akár üzletfelei múltja, jelene is rossz fényt vethet az üzletemberre. Nincs ez másképpen Tiborcz Istvánnal sem, Orbán Ráhel férjével, Orbán Viktor vejével sem.
Már házasságkötésük után kellemetlen kicsengésű ügyek vetettek árnyékot a fiatalokra, gondoljunk csak a kikötőügyre vagy az uniós pénzekből finanszírozott, erősen kritizált közvilágítási projektekre és az azóta szállóigévé vált a “saját lábunkon állunk”-kommentárra. Tiborcz – gyaníthatóan az egyre nagyobb hullámokat vető botrányok és az uniós vizsgálódások miatt – kiszállt a világítástechnikai Eliosból. Némi szélcsend és olyan kisebb horderejű hírek után, mint hogy
- a Tiborcz Istvánhoz köthető (nem tulajdonos, de a 2015-ös bejegyzéskor valamiért az ő számlájáról utalták át az illetéket) BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. leányvállalatán keresztül megszerezte a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyt, ami egy év alatt a negyedik nagy ingatlanfogásuk volt, a Postabank korábbi József nádor téri székháza, a turai Schossberger-kastély és a Városligeti fasori Spitz-villa után,
- Tiborcz István és felesége Bahreinben állítólag magánúton tárgyaltak olajügyekről, bár semmilyen állami tisztséget nem viselnek és a Mol sem tudott az útról,
- a miniszterelnök vejének több pozíciója van a Cider Alma Kft. által összefogott cégcsoportban, amely arról vált ismertté, hogy a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházzal szembeni milliárdos tartozásuk fejében 3,2 millió liternyi kukorica és magozott meggy konzervet foglaltak le tőlük.
Az utóbbi hetek Tiborcz Istvánnal kapcsolatos hírei azonban a szinte mindennapossá vált “ebben a cégben érdekelt, abban a cégben érdekelt, innen és onnan kapott megbízást”– sablontól elrugaszkodva már egy másik ligában játszanak és teljesen más kontextusba helyezik az eddigi ingatlanvásárlásokat.
Itt az ideje összefoglalni, hogy hogyan is került egy platformra Orbán Viktor, Tiborcz István és egy FBI-által körözött, súlyos bűncselekményekkel vádolt olajmilliárdos neve és miért is emlegettek nemzetbiztonsági kockázatot a Parlamentben.
Villa, kastély, FBI-körözés
Mint korábban említettük, nagyon úgy tűnik, hogy Tiborcz István – legalábbis bankszámlája – érdekelt a kastély- és villabizniszben utazó BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-ben. A Heti Válasz cikke szerint a tavaly augusztusban alapított központi cég villámgyorsasággal, szeptemberben szállt be az AMX Nador House nevű kft.-be, egy dúsgazdag török üzletember, az állam legfontosabb isztambuli partnere, Adnan Polat Hollandiában bejegyzett érdekeltsége, a HBRE Internatinal Investments mellé. Nem csak a Cider Alma köthető a milliárdokból gründolt Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz, hanem Polat is (és nem ő az egyetlen történetünkben): ő a tulajdonosa az MNKH törökországi képviseletének és az ő irodaházában működik az Isztambuli Magyar Kulturális Központ.
A közös cég, az AMX Nador House ismeretlen áron, egy homályos hátterű cégtől vette meg a József Nádor téren álló egykori Postabank épületet, ahol mint ismert, őrült favágásba kezdtek. Meg nem erősített hírek szerint egy luxusszálloda-projekt miatt. Idén márciusban a Heti Válasz írta meg, hogy nem Tiborczék miatt vágják a fákat, az AMX Nador House projektcéget egy szaúdi olajmágnás Ghaith Pharaon hetedik magyar érdekeltsége, a jordán ügyvéd Ammar Abu Namous tulajdonában és vezetése alatt álló Pharaon-Kappa Kft. vásárolta meg. Nem ez volt az első nagyértékű ingatlanbeszerzésük: a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély 2014-ben került a Pharaon-Alfa nevű céghez.
A hetilap már ekkor kiszúrta, hogy a Tiborcz-érdekeltséggel üzleti kapcsolatba került 76 éves Pharaon nagy tételben játszik.
- Pharaon apja szaúdi nagykövet volt Európában, őt magát egy időben a globális olajipar és a bankszektor egyik kulcsfigurájáraként tartották számon, a második legnagyobb szaúdi befektető volt az Egyesült Államokban.
- A Forbes 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgallérosa közé sorolta és az FBI jelenleg is (!) körözi.
- Nem túl nagy meglepetésre Pharaon is üzletel a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal: a Pharaon Gamma Kft. Prominence Food néven alapított közös részvénytársaságot a Külügyminisztérium alá tartozó állami céggel.
A Magyar Narancs cikke szerint Pharaon annak a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt az egyik ügyvezetője és strómanja, amelyet az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentése
A hetilap derítette ki, hogy az olajmilliárdos egyik magyar cége, a Pharaon-Delta Kft. vásárolta meg az Orbán Viktor Cinege utcai otthonával szembeni ingatlant, illetve a mellette lévő telket. A Cinege utca egyébként évek óta le van zárva.
A Cinege utcai villát megvásárló Pharaon Deltát – ahogyan összes magyarországi Pharaon-érdekeltséget – Ammar M. Abu Namous ügyvéd birtokolja papíron. Az ügyvédet Tiborcz István és Adnan Polat társaságában fotózta le a Magyar Narancs munkatársa. Ahogyan közös kép készült az egy asztaltársaságban parolázó Orbán Ráhelről és Adnan Polat fiáról, Kerim Polatról.
A lap megrajzolta a Tiborcz-Polat-Pharaon kapcsolati hálót, megéri tanulmányozni.
Csúnyán visszaüthet a terroristázás
Hétfőn Harangozó Tamás MSZP-s politikus azonnali kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz a sajtóhírek miatt. Azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharonnal és lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy
egy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy a hírek szerint az ön családjával üzletel, a Külügyminisztériumnak közös cége van vele és már az önével szembeni házat is megvette?
Harangozó arra kérte Orbánt, hogy konkrétan és a helyzet súlyának megfelelően válaszoljon.
Orbán Viktor csak “Pharaon professzorként” említette a körözés alatt álló férfit, akivel saját bevallása szerint Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján ismerkedett meg, Pharaon volt a díszvendég. Hozzátette:
A magyar kormány természetesen megvizsgálta a szóbanforgó személy magyarországi tevékenységét és azt találtuk, hogy az a magyar törvényeknek megfelel és nemzetbiztonsági kockázatot nem rejt magában Magyarországra nézve.
Harangozó azonban kötötte az ebet a karóhoz: érvelése szerint ha egy terrorizmus finanszírozásával és fegyverkereskedelemmel vádolt szaúdi üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázat a társdalomra a Fidesz-kormány szerint, akkor maga a kormány jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot. Orbán Viktor azonban az Egyesült Államok felé mutogatott viszontválaszában és szavai szerint egy “amerikai titkosszolgálati játszma” áll a Pharaon-ügy mögött. Ezt támasztja alá érvelése szerint, hogy Pharaon beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, nem kértek elfogást sem, pedig a kiadott vízum ismert volt előttük.
A miniszterelnök meglehetősen furának találta azt is, hogy ennyi ideje körözi az FBI Pharaont, mégsem sikerült rács mögé dugni, pedig többször is beutazott Európába.
A jordán szál
Ha már a miniszterelnök megemlítette Jordániát, érdemes megjegyezni, hogy az Átlátszó cikke szerint a említett jordán ügyvéd, Ammar M. A. Abu Namous a Bank of Jordan felügyelőbizottsági tagja, családja pedig jócskán profitált a keleti nyitásból.
Ahogyan a Naffa-család is, amelynek diplomáciai kapcsolatairól és üzleti érdekeltségeiről a 444.hu írt portrét, a Magyar Narancs ominózus képsorozatának egyik darabján pedig Tiborcz István és Ammar Abu Namous mellett Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja is szerepel. A Naffa-család egy másik tagja, Naffa Tárik az ammáni Magyar Kereskedőház vezetője, tehát ő is az MNKH-val üzletel és tavaly óta Magyarország akabai tiszteletbeli konzulja. Szintén az Átlátszó írta meg, hogy a Tiborczhoz köthető ingatlanos Pharaon-érdekeltségeket,
Hogy nem nélkülöz minden alapot a nemzetbiztonsági kockázat emlegetése, azt egy Juhász Péter ellenzéki politikus birtokába került levél is alátámasztja. Az Együtt alelnöke egy olyan levelet hozott nyilvánosságra Facebook-oldalán, amelyben Pintér Sándor belügyminiszter október elején Mohammed Abdulhadi Almatrafitól, a Szaúd-Arábiai Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől kért tájékoztatást és hivatalos állásfoglalást Pharaon személyével kapcsolatban.
Az ügy pikantériája, hogy Tiborcz István és a miniszterelnök is kompromittálhatta magát a Pharaon-üggyel, holott az Orbán-kormány fontos kommunikációs pillére a migrációval kapcsolatos terrorveszély emlegetése. A botrányt ebben az összefüggésben tetézi, hogy a lassan kútba eső, szintén a Fidesz és azon belül is a helikopterbotrányba keveredett Rogán Antal-féle letelepedési kötvénybiznisszel kapcsolatban a napokban került napvilágra, hogy ez a kiskapu a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek körében is ismert volt, többen is vásárolni akartak belőlük.
