Naponta olvasunk az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pokoli tevékenységéről, a lefejezett, keresztre feszített vagy éppen élve felgyújtott foglyokról, kifüstölésükről vagy éppen térnyerésükről, mégis csak keveset tudunk a csoport alakulásáról, motivációikról és valós szerepükről Szíriában. Egyáltalán arról, hogy kik ők, honnan jöttek és minek is kell tekinteni őket.
Nem csoda, hogy számos civil érdeklődő sereglett el hétfő este a Honvéd Kulturális Központba, ahol a Biztonságpolitikai előadások keretében ezúttal Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő tisztázta a terrorszervezettel kapcsolatos bizonytalanságokat.
Az első félrevezető információ a csoporttal kapcsolatban a neve. A terrorszervezet névválasztása hihetetlenül erős, végiggondolt és hatékony propaganda-gépezetük része, amely napról napra arra törekszik, hogy a valóságosnál erősebbnek mutassa magát.
Az Iszlám Állam azért különleges, mert azokhoz a terrorcsoportokhoz tartozik, amelyek bizonyos területek fölött hatalmat gyakorolnak. Nem ők az elsők a sorban: a szomáliai al-Shabaab vagy a Nigériában alapított Boko Haram (amely azóta már hűséget fogadott az Iszlám Államnak) szintén területeket foglaltak el, az európai közvéleményhez leginkább mégis az Iszlám Állam rémtettei jutnak el – mondta el Tálas Péter.
Ennek oka nyilvánvalóan a már említett propagandatevékenységük, illetve az egyre bonyolultabb és az egyre több nemzetet és azok geopolitikai érdekeit érintő szíriai konfliktus, valamint azok az európai terrorcselekmények, amelyeket a szervezet magára vállalt.
A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott kép egy autóba rejtett pokolgépes merénylet helyszínéről az északnyugat-szíriai Tartúszban 2016. május 23-án. Ezen a napon az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet összesen hét gépjárműbe rejtett pokolgépet hozott működésbe közel azonos időben a Földközi-tenger partja menti városokban. Tartúszban legalább 48, míg a mintegy hatvan kilométerre északra fekvő Dzsablában 53 ember vesztette életét a robbantásokban. (MTI/EPA/SANA)
Érdekházasság, titkosszolgálati eszközök, szovjet felépítés
A Iszlám Állam már csak azért is titokzatos – és emiatt még félelmetesebb -, mert bár sok vezetőjüket likvidálták, eddig egyetlen olyan magas rangú funkcionáriusukat sem sikerült élve elfogni, aki elmondhatta volna, hogy pontosan hogyan működik a szervezet. Sokan egy 2014-ben, véletlenül lelőtt, egykor Szaddam légi erejének titkosszolgálati tisztjeként kiképzett Haji Bakrt tekintik az Iszlám Állam szellemi atyjának és fő stratégájának. A Spiegel 2015-ben egy 31 oldalas dokumentumban mutatta be a terrorszervezet felépítését Bakr tervei alapján.
Tálas szavai szerint a daesh titkosszolgálati elvek szerint létrehozott szervezet, amely a hatalomcentralizálás tekintetében a bolsevik pártokra jellemzően épül fel. Kilenc különböző bizottságuk van, amelyek szerepét, a vezetők kiválasztási metódusát Bakr pontosan leírta, megtervezte. Elgondolása szerint az okos, fogékony embereket emírnek vagy valamilyen vezetőnek kell kinevezni, és a feltétlen lojalitásért hatalmat kell adni, de a rendszer úgy van kitalálva, hogy mindenki ellenőriz mindenkit, teljhatalma még a magát jelenlegi kalifának nevező Abu Bakr al-Bagdadinak sincsen.
Bakr és társai 2012 körül alapították meg a szervezetet egy iszlám tanítóház létrehozásával. Később több nagyvárosban is létrehoztak ilyen tanító- és szellemi központokat, ám nem a hitéletet, hanem az információszerzést helyezték a középpontba.
Felmérték, hogy az adott területen melyek a legbefolyásosabb családok, listákat készítettek róluk. Titkosszolgálati módszerekkel megtudták, hogy honnan van bevételük, milyen érdekeltségeik vannak a településen, milyen valláshoz tartoznak, ki az imámjuk. Tanítványaikat beházasították ezekbe a családokba és lassan beszivárogtak az elitbe, amely a polgárháború után a következő vezető réteget adta
– magyarázta a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: a terrorszervezet értelmezéséhez fontos leszögezni, hogy az a szíriai és az iraki polgárháború eredményeképpen jött létre, olyan zavaros időkben, amikor az állami erőszak-monopólium hiányában könnyebben és messzebre elmehettek a szélsőségesek.
Az Iszlám Állam alapvetően Szíria és Irak bezárt, elkülönült szunnita területein prosperál. Tálas Péter magyarázata szerint a Szaddám-féle államapparátus meghatározó tagjai szunniták voltak, a most elnyomásban élő kisebbségben számos képzett ember van, akik a hadseregszervezésben komoly tapasztalatokat szereztek. Sokáig úgy tűnt, hogy a szunnita közösség jobban elviseli a terrorszervezet fennhatóságát, mint ahogyan elviselné Aszad fennhatóságát Szíriában vagy Bagdad uralmát Irakban, a szakértő szerint ez tanulságos példája annak, hogy
miért nem tud a politika olyan opciót ajánlani a kisebbségeknek, amely nem löki őket egy terrorszervezet karjaiba, mert itt gyakorlatilag ezt történt. Más lett volna a helyzet, ha a bagdadi kormány nemcsak dísznek tesz a hardseregbe szunnita vezetőket, hanem ténylegesen megosztják a haderők vezetését.
Szíriában és Irakban a törzsi viszonyok hatással vannak a politikára, az Iszlám Állam terjeszkedéséhez és hatalmának megszilárdításához a törzsi vezetőkkel való jó viszony kialakítására törekedett. Márpedig, ha egy törzsi vezető esküt tett a terrorszervezetnek, akkor teljes kollektívájának fejet kellett hajtania a terrorszervezet előtt. Akik nem hódoltak be, azoknak menekülniük kellett.
Tálas Péter úgy látja: az embereket igenis könnyű arra kényszeríteni, hogy együttműködjenek a rendszerrel, és bár innen, Európából elképzelhetetlen, hogy együtt lehet élni a diktatúrával, ez nincs így. Az emberek nagy részének nincsen választása, még ha aktívan nem is segítik a terrorszervezetet, passzívan asszisztálnak annak működéséhez.
Fotó: AFP / Getty Images Hungary / Haidar Hamdani
Képzeljük el, hogy a magyarok azt nézik, hogy lefejezik a katonáikat
Az Iszlám Állam egy hideg fejjel végiggondolt, viszonylag jól szervezett társaság, akikben jóval kevesebb a vallási fanatizmus, mint gondolnánk. Erős konzervatív ideológiával rendelkeznek, de elsősorban hatalmat gyakorolnak, és ez sokkal fontosabb vezetőik számára, mint a vallás.
A szakember egy tanulmányt említett, amiben interjúkkal vizsgálták, hogy kiket is szeretne magához vonzani a terrorszervezet: a kiszemeltek kétharmada korábban gyakorlatilag nem érintkezett az iszlámmal.
Tehát olyan katonákat keresnek, akik valami miatt – általában börtönben – radikalizálódtak vagy éppenséggel a munka nélkül maradt, nézeteikre fogékony szunnita tisztekkel töltik fel soraikat. A terrorszervezet a már említettek mellett magasan képzett katonai vezetői, stratégái miatt tudott fennmaradni és eredményesen fellépni. Fontos, stabil pillérük az a megkonstruált kép, amelyet a világnak mutatnak magukból. Tálas Péter szerint sokan gondolják, hogy Szíriában a legtöbb szörnyűséget az Iszlám Állam követi el, ezzel szemben
a szíriai polgárháború halálos áldozatainak nagyjából öt százalékáért az Iszlám Állam, nyolcvanöt százalékáért az Aszad-rezsim felelős. Tény azonban, hogy az Iszlám Állam tett ki magáról videókat, amikben lefejezik, keresztre feszítik vagy élve elégetik foglyaikat, de fontos látni: ez egy rendkívül tudatos médiapolitika eredménye.
A biztonságpolitikai elemző szerint szó sincs arról, hogy a terrorszervezet által uralt területeken naponta tucatjával hajtanának végre ilyen rémségeket, de ilyen képet akarnak kialakítani magukról: félelmetesebbnek akarnak látszani, mint amilyenek valójában. És a szakértő szavai alapján tervük beválni látszik. Bár az az eddigiek alapján világos – és ezzel az Iszlám Állam stratégiái is tisztában lehetnek -, hogy a légicsapások bár komoly károkat okoznak Szíriában, a terrorszervezetet csupán bombázással nem lehet kifüstölni. Egyértelmű, hogy szárazföldi műveletekre lenne szükség, azonban ezek a kegyetlen videók Tálas szerint arra figyelmeztetik a politikusokat, hogy közvetlenül ne küldjenek az érintett területekre katonákat, mert ugyanúgy járhatnak, mint a pokoli kegyetlenséggel kivégzett foglyok. Az európai politikusok pedig bár elismerik a szárazföldi bevetések szükségességét, katonáik Szíriába vagy Irakba küldésével mégsem kacérkodnak.
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy európai katonák hadifogságba esnek, majd ilyen videók jelennek meg az interneten, a franciák, németek vagy éppen a magyarok pedig azt látják, hogy katonáikat lenyakazzák, keresztre feszítik, élve felgyújtják
– magyarázta a szakértő, aki szerint a terrorszervezet ebben a tekintetben rendkívül eredményes propagandát folytat. Jelenleg a kurd pesmergák, illetve Moszul felszabadításánál az iraki hadsereg szállt szembe szárazföldi csatában az Iszlám Állammal. A szíriai konfliktussal kapcsolatban rengeteget hallhatunk, olvashatunk a terrorszervezetről, Tálas Péter azonban úgy látja, hogy a beavatkozó nagyhatalmak számára nem az Iszlám Állam jelenti a legnagyobb problémát.
Mint mondta:
A nemzetközi közvélemény előtt a legegyszerűbb dolog azt mondani, hogy terroristák ellen küzdünk. Ennek megfelelően mindenki a terrorizmus elleni fellépés jelszavával kapcsolódik be, de ha megnézzük, a törökök az első bombázásaik alkalmával a kurdokat is eltalálták, az izraeliek az első bombázáskor a Hezbollahot is eltalálták, nem is kicsit, és természetesen az oroszok az első bombázások alkalmával eltalálták Aszad ellenzékét is.
A nemzetközi közösség fő kérdése ma Szíriában az, hogy megmarad-e az Aszad-rendszer. A rendkívül komplikált helyzetben mára az is világossá vált, hogy kis esély van a demokrácia kialakítására, a másik fő kérdés emiatt az, hogy ki teremt stabilitást, ki lesz az a politikai tényező, aki újra tudja szervezni Szíria egy részét vagy egészét – mondta el a biztonságpolitikai szakértő.
Tálas Péter szerint az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetekkel a jövőben is találkozni fogunk, a daesh ugyanis jó minta az ilyen csoportok számára, példa arra, hogyan lehet egy terrorszervezet számára döbbenetesen nagy erőforrásokat biztosítani, illegális gazdasági kapcsolatokat fenntartani a környező államokkal. Az Iszlám Állam iraki és szíriai veresége után valószínűleg megmarad földalatti csoportosulásnak, és az al-Kaidához hasonló szervezetben működik tovább. A parázs tehát tovább fog izzani újabb káoszra, polgárháborúra várva, mikor ismét fellángolhat.
