Kevés ambivalensebb dolog van a hajnalos hírszerkesztői műszaknál. Aki korán kel, az hülye. Esetleg pék. Vagy 6-ra megy hírszerkeszteni. Sokszor volt, hogy félálomból ébresztettem az őrt, kellenének a reggeli lapok, köztük a Népszabadság is, mennék dolgozni. A lépcsőzést ilyenkor nem vállalom a második emeletre, hívom a liftet, de már akkor átlapozom a Népszabadságot, milyen szemlével kezdjem a reggelt. Hány milliárd forint vesztette el közpénz jellegét? Mit mondott Orbán zárt ajtók mögött a frakciónak? Miről értekezik Tamás Gáspár Miklós? Mit tagad le megint Rogán Antal? Mennyivel nőtt hirtelen a közmédia költségvetése?
Amióta nincs Népszabadság, nem hívom a liftet, vállalom a lépcsőt és a kockázatot, orra esem hajnalban, álmos szemekkel. Már nincs miért hívni a liftet.
*
Egy író úgy tiltakozik, ahogy tud. Ír. Több száz író tiltakozott az egyik legmeghatározóbb lap beszántása miatt, néhányuk műve könyv formájában jelent meg.
“Mi, magyar írók, tiltakozunk a Népszabadság aljas és gyáva megszüntetése ellen. Szolidaritást vállalunk a lap újságíróival és minden munkatársával, akiktől hitvány és cinikus módon vették el munkájukat és a megszólalás lehetőségét.
A Népszabadság nemcsak politikai napilap, hanem kiemelten fontos kulturális műhely is volt. Egyike azon kevés nyomtatott sajóterméknek, ahol vers, széppróza, kritika vagy esszé még egyáltalán helyet kaphatott. A lap tönkretétele ezért is pótolhatatlan veszteség.
Nincs kétségünk afelől, hogy a nyilvánosság elől ma is bujkáló, ismeretlen tulajdonosoknak mi a szándéka azokkal a vidéki napilapokkal, amelyek szintén a birtokukba kerültek. Ezek az újságok egész országrészek számára a helyi közélet egyetlen fórumát jelentik. E lapok jövőjük miatt okkal rettegő munkatársaival is szolidaritást vállalunk.
A Népszabadság brutális tönkretétele nemcsak újabb lépés a sajtószabadság teljes felszámolása felé, hanem egy évek óta tartó folyamat jelképes lezárása is.
Sajtószabadságot! Demokráciát!”
Így tiltakozik a magyar írótársadalom.
És segít is.
“Gyorsan és titokban – így tették tönkre Magyarország legnagyobb politikai napilapját. Válaszul mi építkezni kezdtünk. Úgy gondoltuk, gyorsan és titokban nemcsak rombolni, hanem értéket teremteni is lehet. Talán még nem hoztak össze olyan gyorsan koncertet, mint a szombati és nem született meg olyan gyorsan könyv, mint a Felfüggesztettek szépirodalmi antológia, amelynek elkészítése az ötlettől a nyomdába kerülésig két napot vett igénybe. A kötetben szereplő közel 50 kortárs magyar író és a koncert fellépői (ami szombaton lesz a Vörösmarty téren – a szerk.) nemcsak a Népszabadsággal vállalnak szolidaritást, hanem a sajtószabadság mellett is kiállnak”, írták a Népszabisok.
Az antológia alkotói között van többek között:
- Fáy Miklós,
- Fiala János,
- Háy János,
- Kukorelly Endre,
- Nádas Péter,
- Parti Nagy Lajos,
- Röhrig Géza és
- Závada Pál is.
Telefonál egy régi előfizető, hogy reggel kibotorkált a postaládához, és nem talált benne semmit. De nemcsak a lapot nem találta, hanem a napot sem. Vagyis nem tudott a napja elindulni, nem működött a rendszer. Nem, ne higgyük azt, hogy a szokásos élvezetre vágyott. Ellenkezőleg, már régóta nem élvez semmit, sem a politikát, sem a magánéletet, pláne nem Magyarországot („kies hazánkat”, teszi hozzá), sem az egész életét. Meg is állapította: a bosszankodás hiányzik neki.
Így az előszó.
Valahogy így.
Hogy mire lehet számítani, avégett álljon itt a kötet egyik állomása, Kemény Istvántól a Szélsőséges dalocska.
Fasisztát festesz a falra,
barnának és feketének,
gonosz és csúf az arca.
Fasisztát festesz a falra,
szinte lelép a hallba,
ügyes vagy, szívem, szép lett.
Fasisztát festesz a falra
barnának és feketének.
Kicsit hasonlít hozzám,
bár nem vagyok fasiszta.
Nem baj, ilyen lett most már.
Kicsit hasonlít hozzám,
de főleg a kamaszlány–
os, vad, túlzásaidra.
Kicsit hasonlít hozzám,
bár nem vagyok fasiszta.
Most várod, hogy megtagadjam,
meg is tagadnám, hogyne,
ha nem múlna semmi rajtam.
Most várod, hogy megtagadjam
a műved, szívem, na jó, de
majd mit tagadok, ha baj van?
Ha nem múlna semmi rajtam,
komolyan venném, hogyne.
A kötetben a vers után van két megjegyzés.
- Ez a versem 2007 májusában jelent meg a Népszabadságban. Pontosabb időpontot, lapszámot sajnos nem tudok megadni, mert ahhoz szükségem lenne a Népszabadság archívumára…
- Azt nem hinném, hogy fasiszták likvidálták a Népszabadságot, viszont most már azt hiszem, baj van.
*
Nemrég megkérdezte tőlem a szaki, aki a fűtési szezon előtt átnézte a konvektorokat, hogy mégis, miért ekkora nagy szám az, hogy megszűnt a lap, mondjam már el neki, de érthetően. Miközben gondolkodtam, ő fújt egyet ide, csavart egyet ott, bekapcsolta a konvektort és elkezdett dőlni a meleg, simogatta a lábamat.
Megint egy kicsit szarabb hely lett Magyarország.
Így foglaltam össze neki.
A Felfüggesztettekről Kelen Károly, a Népszabadság Zrt. Dolgozóinak Kulturális, Szociális és Segélyező Egyesületének elnöke korábban azt mondta, ismeretlen személyek fizették a kiadás költségeit, azonban az első nyomda, akit megkerestek, nem vállalta a munkát.
A könyv egyelőre nem kerül bolti forgalomba, ezen az e-mail címen lehet megrendelni, 3645 forintért. A szombati koncerten mutatják be, ott is meg lehet majd venni.
A kötet kiadója Népszabadság Zrt. Dolgozóinak Kulturális, Szociális és Segélyező Egyesülete, a teljes bevétel is őket támogatja.
