2014 nyarán adott volt a feladat a belga rendőrség számára: követni két gyanúsítottat, akik kapcsolatban állnak az Iszlám Állammal. Rájönni, kivel találkozhattak, felvenni, miket mondanak. A bíróság jóváhagyta, hogy lehallgassák a két férfit és nyomkövető eszközt használva kiderítsék, merre járnak épp. Speciális alakulatok betörtek a két gyanúsított házába, és úgy helyezték el a segítő készülékeket, hogy semmilyen nyomot nem hagytak maguk után. A két férfi persze nem volt ismeretlen a rendőrség számára: drogokkal való kereskedés, lopás és rablás kapcsán már volt dolguk velük.
Most viszont ezeknél sokkal súlyosabb vádak érték őket: felkerültek a megfigyelt terroristák listájára. Több száz embert gyanúsítottak ekkor azzal Belgiumban, hogy kapcsolatuk van az Iszlám Állammal és az al-Kaidával, nyilvánvaló, hogy lehetetlen lett volna mindenkit közülük megfigyelni. De erről a két férfiről úgy gondolták, közük van ahhoz a Mehdi Nemmouche-hoz, akit négy ember megölésével vádoltak a belga zsidó múzeumnál 2014. május 24-én.
Egyrészt azért, mert az Iszlám Állam egy olyan szervezetté vált, ami meghatározott vezetéssel és követők kifejlett hálózatával rendelkezik, ezen kívül pedig fenyegetései átalakultak. Újfajta ügyek jöttek létre, amik sokkal nagyobb kihívást jelentettek a hatóságok számára.
A két férfi megfigyelésétől a rendőrség azt reméltek, hogy betekintést nyernek a nemzetközi dzsihadisták új részlegébe az Európai Unió eddig békés fővárosában. Két évvel később a nyomozásban résztvevő egyik rendőr azt mondta,
a rendszer némileg működik.
Viszont ekkor már 2016-ot írtunk, Európát pedig felforgatták az ismétlődő terrortámadások. A rendőr szerint az, hogy elektronikus megfigyelőrendszert helyezzenek el valakinél, ritkaságnak számított akkoriban. Nagy dolgokat vártak ettől a beavatkozástól.
Minden a terv szerint haladt, amikor a lehallgatott férfiak átváltottak francia nyelvről arabra. A rendőr szerint a teljes felvétel lefordítása három napot vett igénybe. Viszont amikor kész lett, már túl késő volt. A két férfi meglépett Brüsszelből, egy másik európai város felé vették az irányt, innen Isztambulba repültek, majd Kelet-Törökországba indultak, onnan pedig könnyű szerrel jutottak át Szíriába.
2010 óta mind a belga, mind a francia hatóságoknak a dzsihadizmus egy nemzetközileg sokkal összekapcsoltabb fajtájával kell szembenézniük. A tavaly novemberi, 130 életet követelő párizsi terrortámadásban világossá vált, egy nemzetközi hálózat kihasználta az EU nyílt határainak gyengeségeit és franciául beszélő fegyvereseket állított a nemzetközi terrorizmus élvonalába. 2011 és 2015 között
Ennek a 12 ezer embernek tagja 1700 francia és közel ötszáz belga állampolgár is.
A franciák létrehoztak egy listát, ami tartalmazza a feltételezett szélsőségeseket, és azokat akik fenyegetést jelentenek az ország biztonságára. Ezen a listán ma közel tízezer ember található, és ezek csak azok, akiket eddig azonosítottak.
A nacionalista politikusok, Donald Trumptól Marine le Penig az Iszlám Állam forgatókönyve szerint cselekednek:
Mindeközben az európai terrorelhárítók próbálnak megbirkózni több ezer gyanúsított nevével, akadályozva az EU-s integráció hiányával, majd támadások során szembesülve olyan elkövetők nevével, akiknek eddig semmilyen kapcsolata nem volt szélsőséges szervezetekkel.
NEW: @realDonaldTrump‘s first general election ad. Hits Clinton on “rigged system,” touts Trump on immigration –> pic.twitter.com/oJrKgQIH8o
— Hallie Jackson (@HallieJackson) 2016. augusztus 19.
A Buzzfeed újságírói pedig belepillanthattak abba, hogyan zajlik jelenleg a terrorizmus elleni harc Európában.
Félünk, ahelyett, hogy harcolnánk
Samia Maktouf, francia-tunéziai kettős állampolgár saját jogi cégét működteti Párizsban, tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.Nincs túlzottan elragadtatva a kormány munkájával a terrorizmus terén, azt mondja, az információk lassú közlése akadályozza őt a franciaországi és tunéziai terrortámadások áldozatainak képviseletében. A párizsi merényletek nyomozásáról azt gondolja, valamit próbálnak eltussolni.
Maktouf tisztában van azzal, milyen fenyegetéssel bír ez az új korszak. Az Iszlám Állam a közösségi médián és propaganda videóin világossá teszi: azt akarják, hogy összecsapjanak a különböző kultúrák, ami arra kényszeríti majd a muszlimokat és nem muszlimokat is, hogy
Franciaországban él Európa legnagyobb muszlim lakossága, több mint 6 millió ember. Emellett pedig egyre népszerűbbé válik a Marine le Pen által vezetett idegengyűlölő mozgalom. Maktouf sikeresen feltárt kapcsolatokat egyes Iszlám Állam által elkövetett támadások között hatalmas francia dzsihadistákon alapuló adatbázisán keresztül. Ezeket használva arra jutott, hogy az Iszlám Állam kulcsemberei közül legtöbben francia anyanyelvű országokból kerülnek ki.
Maktouf táblázataiból kirajzolódik, hogy a párizsi és brüsszeli terrortámadások között két férfi ismétlődően kapcsolódik a többihez. A párizsi merényletek irányítóját, Abdelhamid Abaaoudot a francia rendőrség öt nappal a terrortámadás után lelőtte. De tudjuk, a párizsi nem az első próbálkozása a nemzetközi terrorizmus terén. A nyomozók féltucat kisebb vagy sikertelen merénylet esetében állapították meg, hogy köze volt a támadások eltervezéséhez.
A másik név, Fabien Clain úgy tudják, jelenleg Szíriában vagy Irakban tartózkodik. A videóban, amiben az Iszlám Állam felelősséget vállalt a párizsi támadásokért, Clain hangja hallható. Azonban úgy tudják, ettől még sokkal fontosabb része volt a gépezetnek, őt tartják az Iszlám Állam külföldi hadműveleteit irányító egység vezetőjének, ő irányította párizsi és brüsszeli támadásokat is. Maktouf azt mondja, Abaaoud volt a helyszínen, de ettől még Clain irányította a műveletet. Közvetlen kapcsolat mutatható ki közte és szó szerint minden francia támadás között 2010 óta.
Maktouf épp ezért azért harcolt a francia hatóságokkal, hogy minél több információt megtudjon Clainről, de elutasították, nemzeti biztonsági okokra hivatkozva. Claint még 2009-ben elíélte a francia bíróság harcosok toborzásáért az al-Kaidához, de 2014-es szabad lábra helyezése után megszökött a háziőrizetből, Szíriába menekült, ahol csatlakozott az Iszlám Államhoz.
Terrorközpont Európa szívében
Az Iszlám Állam átláthatatlan felépítése szinte lehetetlenné teszi a nyomozóknak, hogy megtudják, mi az egyes emberek szerepe a szervezetben. Azonban Maktouf információi szerint Clain már annak a Salim Benghalemnek a helyettesévé vált, akit az európai hadműveletek szíriai főnökének gondolnak. A képlet a következő: Clain, Abaaoud és Benghalem minden egyes francia vagy belga, sikeres vagy sikertelen támadáshoz kapcsolódik az elmúlt 10 évben.
Clain tíz évvel ezelőtt a Brüsszel szomszédságában található Molenbeek lakója volt. Ez az a többnyire muszlimok által lakott külváros, ahol a párizsi merénylők is kitervelték a támadást. Úgy tudják, Clain itt vált Khalid Zerkani egyik társává. Annak a Zerkaninak, akit áprilisban a belga bíróság 15 év börtönre ítélt radikalizálódásért és harcosok küldéséért Irakba és Szíriába. Molenbeek vált végül azzá a központtá, ahol kitervelték mind a párizsi, mind a brüsszeli terrortámadást.
Az Iszlám Állam helyi szervezetének tagjai egykor kisstílű tolvajok és drogdílerek voltak, akiket Zerkani egy radikális cél érdekében átalakított. Az is látszik, hogy Molenbeekben pontosan tudták, hogy húzhatnak hasznot az európai politikai rendszer működéséből:
Az Iszlám Állam arra is képes volt, hogy azt tettesse, Abdelhamid Abaaoud meghalt 2014-ben, nem sokkal azelőtt, hogy hamis papírokkal visszatért volna Európába.
Egy európai hatóság sem tudja megmondani, pontosan mikor jöttek rá, hogy Abaaoud nagyon is életben van és európai támadásokat tervez. A párizsi merénylet idején már tudták, szabadon járkál Európában és támadások előkészítésében vesz részt. A lehallgatások bebizonyították, hogy kapcsolatban állt más dzsihadistákkal, de a hatóságoknak fogalma sem volt, hol van éppen. Hiába volt ellene nemzetközi elfogató parancs, arra ment, amerre kedve tartotta.
Egy belga hírszerző tiszt szerint korábban a NATO megfigyelésével próbálták kideríteni, hol van Abaaoud, de sehova nem jutottak. A tiszt szerint káosz uralkodik az EU terrorellenes harcában, szerinte elfogadhatatlan az, hogy a dzsihadista visszajuthatott Szíriába, majd Brüsszelben tevékenykedhetett, később feltűnt Nagy-Britanniában is, úgy, hogy senki nem tudta utolérni.
Hozzá kell tenni, hogy sokszor már maga a nyelv is hatalmas akadályt jelent a nyomozásban. Minden egyes európai városban kialakult egy sajátos arab dialektus a helyiek között, amit még az azonos anyanyelvvel rendelkezőknek is problémát jelent megérteni.
Egy belga nyomozó megpróbálta elmagyarázni azt is, mennyire nehéz különbséget tenni egy bűnöző és egy dzsihadista között.
Volt egy fiú, aki Szíriából tért haza meglátogatni a barátait. Láttuk, ahogy kokainozik, iszik, szünetet tart, mielőtt visszatér Szíriába. A gyerek annyit drogozhat, ihat és szexelhet, amennyit akar, a halála elkerülhetetlen lesz egy bevetésen. Zerkani szerint ez a halál mentesíti majd minden bűne alól. Az Iszlám Állam pontosan tudja, hogyan csináljon dzsihadistát egyszerű bűnözőből.
Öt nappal a párizsi terrortámadás után egy marokkói bevándorló, Chakib Akrouh gyerekkori barátjával, Abaaouddal felrobbantotta magát. A hatóságoknak több hónapba telt, amíg azonosítani tudták, annyira szétszakította testét a robbanás. Márciusban Akrouh családja és barátai összegyűltek, hogy eltemessék a 25 éves férfit, azonban nem tudták, hogy mindenkit megfigyelnek közülük a belga hatóságok. Salah Abdeslamot szerették volna megtalálni a nyomozók, ő volt az, aki részt vett a párizsi támadások kitervelésében, de nem robbantotta fel magát. Viszont nem okozott neki problémát hosszú időn át bujkálni egy mindössze egymilliós lakosságú városban.
Abdeslam megtalálás után a hatóságok azt remélték, ez a szál elvezeti őket azokhoz, akik az öngyilkos merénylők robbanóöveit rakták össze, hiszen olyan öveket gyártani, amik egy tervezett időpontban robbannak fel, közel sem egyszerű feladat. A helyi hatóságok azt mondták, addig képtelen aludni, míg a bombák készítői nem ülnek előzetesben. Az egyik övön található ujjlenyomatok Najim Laachraouihoz vezettek, egy 24 éves belga-marokkói mérnökhallgatóhoz, aki egy szíriai harcban tűnt el 2013-ban. Laachraoui sokkal veszélyesebb és lényegesebben okosabb, mint Abdeslam, gondolták a nyomozók.
Letartóztatása után Abdeslam együttműködött a rendőrökkel, amikor azonosítania kellett Laachraouit és két társát a rendőrök fényképeiről. Ekkor Abdeslam figyelmeztette a hatóságokat, hogy két héttel később Brüsszelben is robban majd egy bomba. Csakhogy nem két hét telt el, hanem négy nap, amikor bomba robbant Brüsszelben, a robbantásban pedig Laachraoui is életét vesztette.
Brüsszel rengeteg sebből vérzik, ha terrorelhárításról van szó. A város 19 rendőrségi kerületből áll, amelyek egymástól teljesen függetlenül működnek, és külön adminisztrációja van a kormánynak, a NATO-nak és az EU-nak. A kormány ráadásul a vallonok és a flamandok között is megosztott, így nagyjából két párhuzamos rendszer működik, amiben nem csoda, hogy sokszor elvesznek az illetékesek. Volt, hogy a brüsszeli hatóságok Abdeslam elfogásakor elfelejtettek egyes információkat megosztani egymással.
Ráadásul egy olyan országról beszélünk, ami 2011-ben megdöntötte a világrekordot, amikor 541 napig tartott kormányt alakítania. Az előző rekordot Irak tartotta 249 nappal. Arról nem is beszélve, hogy az EU-s országok együttműködése is hagy némi kivetni valót maga után. Sokszor nem akarják megosztani egymással a bizalmas információkat, félve attól, mi lesz, ha mások is megtudják őket. Egy francia tiszt szerint a legnagyobb probléma az, hogy
