A Fidesznek nem változott a támogatottsága, a választókorú népesség 27 százaléka áll mögötte. A Jobbiknak április óta folyamatosan szűkült a tábora, de most elmozdult múlt havi mélypontjáról, hívei aránya 11-ről 13 százalékra nőtt – derült ki az ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb, augusztusi felméréséből. Az MSZP-t júliusban 10, most 11 százalék támogatta. A DK maradt 5 százalékon, az LMP tábora 4-ről 3 százalékra csökkent. Az Együtt és a Liberálisok 1-1 százalékon állnak.
A biztos pártválasztók csoportja ismét a lakosság egyharmadát foglalja magába, a körükben mért adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív, elkötelezett csoportban a Fidesz 43 százalékot, a Jobbik 22 százalékot ér el. Az MSZP-é a biztos szavazók 17 százaléka. A DK-nak 9, az LMP-nek 4, az Együttnek és a Liberálisoknak 1-1 százalékos a tábora.
Átalakulóban a Jobbik tábora
A ZRI Závecz Research Intézet szerint az elmúlt hónapokban több változás is történt a Jobbik és a választók viszonyában. Sok szimpatizáns távozott a párttól, ám most úgy tűnik, megállt a negatív tendencia, sőt, valamelyest pótolni tudta a lemorzsolódókat. A szavazói mozgások miatt némileg módosult a Jobbik-tábor társadalmi összetétele.
Életkor és nemi hovatartozás szerint valamint települési szempontból kiegyenlítettebbé vált a párt támogatottsága. A Jobbik tavasszal az ötven év alattiak 20 százalékára, az ötvenes korosztály 11, a náluk idősebbek 3 százalékára számíthatott. Most jóval kisebbek az eltérések, az előbbi három csoport sorrendjében a támogatottsági arányok: 15, 13 és 5 százalék.
Korábban egyértelműen a férfiak körében volt igazán kedvelt párt, a szimpatizánsok aránya lényegében kétszer nagyobb volt, mint a női szavazók között (áprilisban 20-11 százalék). Mostanra viszont nagyjából másfélszeres lett a különbség (a férfiak 16, a nők 10 százaléka voksolna rájuk).
A tavaszi hónapokban inkább a vidékiek, mint a budapestiek pártja volt (16 illetve 12 százalék), most e tekintetben is elmosódott a különbözet (13-13 százalék). A Jobbik főképpen azokban a társadalmi csoportokban veszített támogatókat, amelyekben régebben erős volt, a többiben viszont nem gyengült (néhol kicsit bővült is a szimpatizánsi kör).
Elégedetlenebbek az ellenzékkel, mint a kormánnyal
A kormány tevékenységét és az ellenzék munkáját szinte azonosnak, a közepesnél gyengébbnek ítélik a választók: az előbbit – egy százfokú skálán – 39 pontra, az utóbbit 35 pontra értékelték. A Fidesz tábora elégedett a kormánnyal, 75 ponttal minősítik. Az ellenzéki szavazók rendkívül kritikusak az Orbán-kabinet működésével: az LMP-sek 26, a Jobbikosok 24, az MSZP-sek 21 pontot adnak, a leginkább elmarasztaló véleménye a DK híveinek van – 16 pontot adnak.
Az ellenzék össztevékenységét a Fidesz tábora minősíti negatívan, 31 pontra. Az már érdekesebb, hogy az ellenzéki szavazók pártjaikkal szembeni várakozásai, reményei és az azoktól való elmaradás következményeként legfeljebb közepes értékeléseket adnak. Az ellenzéki oldal munkájáról a szocialista szimpatizánsok nyilatkoznak a legpozitívabban (54 pont), de a DK, az LMP és a Jobbik támogatóinak véleménye ennél negatívabb (46, illetve 41-41 pont).
A bizonytalan választók pártpreferenciáinak kialakulását nehezíti, hogy rendkívül elégedetlenek mindkét fél tevékenységével. A kormány munkájára 31 pontot adnak, de összességében az ellenzékét valamivel még gyengébbnek tartják (26 pont). A passzív választók értékelése lesújtó az egész politikai elitről: a kormányzat tevékenységét 21, az ellenzékét 20 ponttal minősítik.